Csepel.info

Hirado.hu

Délelőtt konferenciát rendeztek az antiszemitizmus európai és magyarországi jelenlétéről, délután pedig az Élet menete résztvevői az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Keleti pályaudvarhoz vonultak. A Terror Háza Múzeumnál Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Schmidt Mária főigazgató emlékezett a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára.

A Élet menete felvonulás előtt az Erzsébet híd pesti hídfőnél Kelemen Zénó szobrászművész Élet menete című szobrát avatta fel Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, Forgács János holokauszt-túlélő, volt auschwitzi fogoly, az Élet Menete Alapítvány önkéntese és Kolos Sára, a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium és Általános Iskola tanulója.
A nagykövet az MTI-nek elmondta: az, hogy Áder János államfő is ellátogat az Élet menete keretében Auschwitzba – ahol ő is ott lesz -, fontos üzenet a magyar népnek és az egész világnak.

A felvonulás alatt a Szabad sajtó úttól a Kossuth Lajos utcán, a Rákóczi úton át a Keleti pályaudvarig atrocitás sehol sem történt, senki nem provokálta vagy szidalmazta a vonulókat. A menet kevéssel délután öt óra után érkezett meg a Keleti pályaudvarhoz, ekkor a tömeg vége a Blaha Lujza térnél tartott.

A Keleti pályaudvar parkolójában óriás kivetítőket és nagyméretű színpadot állítottak. Simon Peresz, Izrael elnöke videoüzenetében azt mondta, a holokauszt fájdalma felejthetetlen, és nem is szabad elfelejtenünk, ezért leckeként kell felhasználnunk a fiatalabb generációk számára, hogy óvakodjanak beengedni az antiszemitizmust, a gyűlöletet, a rasszizmust az életükbe. Kiemelte: Magyarország történelmében igen sok dicső momentum van, de “a soá eseményei még mindig szégyenként szennyezik be”. Nem engedhetünk meg semmiféle olyan megnyilvánulást, amelynek bármi köze van a nácizmus és az antiszemitizmus eszméjéhez – hangsúlyozta.

Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus- és holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete arról beszélt, hogy “bizonyosan fájdalmas a magyaroknak bevallani, hogy a nácik nem egyedül hajtották végre ezeket a deportálásokat”, hanem “helyi segítséget vettek igénybe rémtetteik végrehajtásához”, melynek során kevesebb mint két hónap alatt 145 vonattal 440 ezer zsidó embert szállítottak koncentrációs táborokba, elsősorban Auschwitz-Birkenauba.

Reményét fejezte ki, hogy amikor a magyar kormány új kerettantervet dolgoz ki, illetve emlékműveket és emlékhelyeket épít a 70 évvel ezelőtti eseményeknek, emlékezni fog arra, hogy a holokauszt “azért történt meg, mert személyek és kormányok törvényesítették és aktívan részt vettek a bizonyos csoportok elleni diszkriminációban”.

Éli Rubinstein, a kanadai Élet Menete szervezet nemzetközi igazgatója emlékeztetett arra: a második világháború végére a magyarországi zsidóság háromnegyede, mintegy hatszázezer lélek veszett oda.
Videoüzenetében Konrád György Kossuth-díjas író – utalva a német megszállás áldozatainak emlékművére – arról beszélt, hogy “hazugságra nem lehet jövőt építeni”. Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a közös történelem “tisztességes feldolgozása közös feladatunk lenne”, de szerinte sajnos ez nem így történik most Magyarországon.

Az Élet menetén részt vett mások mellett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, aki a most záruló ciklusban a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor az MSZP EP-képviselőjelöltje, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, Schiffer András és Szél Bernadett, az LMP társelnökei, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő. Ott volt a megemlékezésen Guido Westerwelle korábbi német külügyminiszter is.

Egy 600 fős magyar delegáció a rendezvény után vonattal indult Auschwitzba. Csatlakozik hozzájuk a Phiren Amenca (Járj velünk) nemzetközi ifjúsági szervezet koordinálásában 30 roma középiskolás, hogy emlékezzenek a vészkorszak mintegy félmillió cigány áldozatára is.

A Terror Házánál tartott megemlékezésen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: a holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt. Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája – jelentette ki. Példaként állította idősebb Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapját. A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét.

A délelőtti nemzetközi konferencián a felszólalók azt hangoztatták: minden antiszemita demonstráció és megmozdulás ellen fel kell lépni, a nyugati társadalmaknak együtt, összefogva kell leküzdeniük az antiszemitizmust, amely a legrégebbi és legkitartóbb gyűlöletforma. A felszólalók között volt Konsztantinosz Karagunisz görög igazságügyminiszter-helyettes, Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-miniszter, Jozef Pinior lengyel szenátor, Viviane Teitelbaum belgiumi parlamenti képviselő, Andrés Herzog, a Spanyol Demokrata Párt vezető tanácsának tagja.

Forrás: Hirado.hu

This entry was posted on 2014. április 28. hétfő at 08:05 and is filed under Megemlékezés, Társadalom, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.