Csepel.info

Hirado.hu

A kommunizmus bukása óta eltelt 25 év mérlegét igyekezett megvonni az a szerdai konferencia, amelyet Tőkés László romániai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő, egykori királyhágómelléki református püspök szervezett az Európai Parlament brüsszeli épületében.

Tőkés László a konferencia előtt magyar újságíróknak elmondta, hogy már az emlékezetpolitikában komoly hiányosságot érzékel, és javasolni fogja, hogy Európa a kommunizmus összeomlásának évfordulójáról is emlékezzen meg. Úgy véli ugyanis, hogy kettős mércének minősül, hogy “szinte semmit sem ér a kommunizmus áldozatainak értéke és vére”, miközben a nácizmus áldozatairól “teljes joggal és okkal megemlékezünk”. A romániai magyar politikus szerint hasonlót érdemelnének a másik totalitárius diktatúra áldozatai is.

“Valójában arról van szó, hogy még mindig nem bukott meg a kommunizmus” – jelentette ki Tőkés László, aki egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kommunizmus összeomlása nem egy konkrét, egyedi esemény, 1989 csak egy máig tartó folyamat kezdete volt.

A politikus szerint politikai akarat kellene a folyamat végleges lezárásához, de nagyon sokan nem érdekeltek a kommunizmus felszámolásában. “Amíg a rendszerváltozás politikai előfeltételei nem teremtődnek meg, és a hordozói nem alakulnak ki, addig kínlódunk, mint a választott nép a pusztában” – húzta alá a külhoni magyar EP-képviselő.

A konferencián több egykori rendszerváltó ország EP-képviselője ismertette saját tapasztalatait a témában. A volt lett külügyminiszter, Sandra Kalniete arra mutatott rá, hogy Oroszországban és a balti államok kivételével a többi volt szovjet tagköztársaságban sok helyen az egykori kommunista elit tagjai mentették át hatalmukat, és azok, akik ilyen országokban élnek, most sok esetben kevésbé szabadok, mint a rendszerváltáskor. Kijelentette ugyanakkor, hogy a Szovjetunió széthullása után a balti országok számára világos volt a cél: helyre kellett állítani a nemzeti szuverenitást, és csatlakozni kellett az euroatlanti közösséghez.

Az észt Tunne Kelam arra mutatott rá, hogy sem az észtek, sem a lettek nem lehetnének ma az EU tagjai, ha a Szovjetunió betelepítési politikája folytatódhat és sikerrel jár a balti államok etnikai viszonyainak teljes megváltoztatására tett kísérlet.

“Kisebbséggé váltunk volna a saját hazánkban, soha nem is álmodhattunk volna önálló államiságról” – jelentette ki Kelam, aki szerint Vlagyimir Putyin, az egykori KGB-tiszt, aki nem a második világháborút
tartja a XX. század legnagyobb katasztrófájának, hanem a Szovjetunió széthullását, a szovjet rendszer megtestesítője.

Felszólalt a konferencián Alojz Peterle, Szlovénia első szabadon választott kormányának vezetője is, aki elmondta, hogy Jugoszlávia polgárai bizonyos értelemben nagyobb szabadságot élvezhettek a keleti blokk többi lakójánál, szabadon utazhattak például Nyugatra. Arra a különbségre is rámutatott, hogy a jugoszláv kommunizmus nem “szovjet import” volt, és a háborút követően több embert öltek meg, mint alatta. Az egykori kormányfő szerint Szlovénia a mai napig nem nézett szembe a múlttal, és a régi sebeket sem sikerült begyógyítani.

Forrás: Hirado.hu

This entry was posted on 2014. március 19. szerda at 19:25 and is filed under Európai Unió, Társadalom, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.