Csepel.hu
Tisztelt Ünneplő Közösség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Irinyi József által megfogalmazott márciusi 12 pont zárómondata mindössze ennyi: Unió. Akkori jelentését, célját ismerjük. Ma Alaptörvényünk így határozza meg a magyar nemzet újraegyesítését: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Itt Csepelen, immár néhány éve hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepeinken, kulturális fesztiváljainkon, közös összejöveteleinken együtt ünnepelünk határon túli és vidéki településeinken élő magyar testvéreinkkel, ezzel is jelezve, hogy egy a nemzet!
Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból külön tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a székelyudvarhelyi Kováts fényképészműhely tulajdonosait: ifj. Kováts Árpádot, feleségét, Szidóniát és kedves családtagjaikat. A fényképész dinasztia archívumából épp tegnap nyitottuk meg a Csepel Galériában Az én népem című kiállítást, amely értő betekintést nyújt a Székelyföld mindennapjaiba.
És külön tisztelettel köszöntöm Mihály János történészt, aki szintén tegnap, nemcsak a székely jelképrendszer titkait osztotta meg velünk, de szülőfalujának, Lövétének nagyon ízletes kenyerét és szilvapálinkáját is.
Ma partiumi testvérvárosunkkal is együtt ünnepelünk, hiszen Nagyszalontán, a magyarok ünnepén, a Kossuth szobornál Borbély Lénárd alpolgármester úr, aki nem mellesleg nagyváradi születésű, mond beszédet. A rendezvényen fellép a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekarunk is. Innen is szeretettel köszöntjük Arany János szülőhelyének ünneplő magyarjait!
Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Barátaim!
Március idusa, immár 166 esztendeje, minden alkalommal a magyar nemzet erejére emlékeztet bennünket. Arra, hogy közös hittel és akarattal, közös célok megfogalmazásával és közös cselekvéssel bármire képesek vagyunk. Március 15.-e legfontosabb üzenete a jövőnek: bátorság és összefogás.
Az 1848-49-es forradalom is az önmagunkba vetett hittel kezdődött. Mi, magyarok hittünk abban, hogy egy független Magyarország megáll a saját lábán, és bizony ér annyit, mint akármely más európai nemzet.
Szabadságunk zálogát a szabadon választott országgyűlésben, a felelős minisztériumokban, a nemzeti őrseregben, a független katonaságban és nemzeti bank létrehozásában látták a márciusi ifjak.
A magyar nemzet azonban nemcsak a szabadságért küzdött akkoriban, hanem mindazokért a jogokért, amelyek Európa bármely más nemzetét és polgárait megillették. A 12 pont e kérdésben is világosan és egyértelműen fogalmaz: törvény előtti egyenlőséget, szabad sajtót akartak, a cenzúra és az úrbéri viszonyok megszüntetését követelték.
Tisztelt Ünneplők!
A magyarok tudták, hogy joguk van a szabadsághoz és az önbecsüléshez, és azt is tudták, hogy ez felelősséggel és munkával jár.
Tudták, hogy a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha a magyar földet magyar emberek művelik.
Tudták, hogy annak a nemzetnek nincs jövője, amely feléli azt, amely hagyja eladósítani az államot és a családokat, ahelyett, hogy keményen, ésszel, szívvel és tisztességgel dolgozna.
Tudták, hogy a magyar nemzet akkor nem lesz kiszolgáltatott, ha azok is dolgoznak, akik addig kihúzták magukat a munka alól.
Tudták, hogy Magyarország akkor teljesíthet jobban, ha mindenki ereje szerint kiveszi a részét a közös terhekből. Ezért is követelték a 6. pontban a közös teherviselést.
Az államnak ma is óriási felelőssége van a közös terhek elosztásában. Egyrészről be kell vonni a közös teherviselésbe azokat a bankokat, multikat, közműcégeket, akik eddig csak olyan hasznot termeltek, amely kizárólag a magánzsebekbe vándorolt, s amelyet velünk, magyarokkal fizettettek meg. Másrészről olyan adórendszert és közműszolgáltatást kell biztosítani a polgárok számára, amely a jövedelmük arányában megfizethető, és lehetővé teszi az egyének, családok gyarapodását is. Ezért van az egykulcsos jövedelemadó, a kibővített családi adókedvezmény és a rezsicsökkentés.
Tisztelt Csepeliek, kedves Vendégeink!
Igen, az akkori magyarok pontosan tudták, hogy csak ilyen célokkal és eszközökkel lehet igazán szabad Magyarország.
És azt is tudták, hogy csak mi állhatunk ki saját magunkért, helyettük és értünk senki más nem fog cselekedni.
Tisztelet a bátraknak, akik kiálltak és fáradhatatlanul dolgoztak azért, amiben hittek! A forradalmi napokat ugyanis kemény és felelős munka, bátor törvényhozás és bátor, felelős kormányzás követte.
Tisztelet a bátraknak, akik saját kezükbe vették a nemzet sorsát, még ha magukra haragították azokat, akik addig a markukban tartották a magyarokat!
Tisztelet a bátraknak, akik békésen, fegyver, erőszak és gyűlölködés nélkül vívták ki Magyarország szabadságát és önbecsülését!
Az akkori tettek ereje annyira megrendíthetetlen, hogy nemcsak „a népek tavaszára” volt elég, de azóta is, minden évben az ő bátorságukból gyűjtünk erőt .
Ma is így teszünk. Ma is kitűztük az erő, a remény, a hűség színeit, ma is büszkén viseljük a nemzeti színű kokárdát, mert ma is a bátrak erejéből gyűjtünk erőt.
1848 óta azt is tudjuk nem azok az igazán erősek, akik hangosak és erőszakosak, hanem azok, akiknek a lelkében a hit, a tenni akarás és az önbecsülés él. 1848 a hitében és önbecsülésében erős magyar nemzet győzelme.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplők!
Most, 2014-ben újra választás előtt állunk:
Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy hagyja vagy nem hagyja újra elvenni hitét és önbecsülését. Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy előre vagy hátra megy.
„Magyarország édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!”
Forrás: Csepel.hu
“Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő eközben Nagyszalontán, Csepel testvérvárosában, egyben saját szülővárosában tartott megemlékező beszédet.”
.
“Borbély Lénárd alpolgármester úr, aki nem mellesleg nagyváradi születésű, mond beszédet.”
.
Döntsük már el, hogy hol született Lénárd!
Azért az már 38 kilométeres szülőszobát feltételez! 😛 😀
Van elég samesze Németh Szilárdnak, nyilvánvaló hogy nem saját maga írta a beszédét. Ha saját maga írta volna, akkor nem nézné a papírt olyan meredten felolvasás közben! Aki maga írja a beszédét, megfontol minden szót, s mire végez, szinte kívülről tudja az egészet!
Nem tetszenek észre venni, hogy a hasa tartja távol az írott szövegtől? Nézzenek a képre!
3 hozzászólás csak? Mi a geci vaaaaaan?