Csepel.hu
I. Építményadó
1.) Vonatkozó jogszabályok:
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
- Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. (Egységes szerkezetben a 39/2013. (XI.28) önkormányzati rendelettel.)
- Hatályos 2013. január 1-től
2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, épületrész.
3.) Építményadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján az építmény tulajdonosa, illetve aki az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.
Vagyoni értékű jogok:
- Kezelői jog
- Vagyonkezelői jog
- Haszonélvezeti jog
- Használati jog
4.) Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
5.) Az adó mértéke:
- 100 m2-ig 1.040,- Ft/m2
- – 1.260,- Ft/m2
- felett 1.345,- Ft/m2
Adóköteles a magánszemély tulajdonában lévő 16m2 – nél nagyobb alapterületű garázs illetve ha több garázs van a tulajdonában.
6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:
- a szükséglakás.
- a kizárólag háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás nyújtására szolgáló helyiség.
- a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épület, épületrész, amelyben a magánszemély adóalany, illetve annak hozzátartozója lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesített, és amelyet életvitelszerűen otthonául használ.
- a magánszemély tulajdonában álló garázs, amelynek alapterülete nem haladja meg a 16 m2-t. Nem illeti meg a mentesség azt a magánszemélyt, akinek a tulajdonában több garázs van.
- állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló, illetve ezen tevékenységekhez kapcsolódó funkciót betöltő épület, amennyiben azt rendeltetésének megfelelően használják.
A műemlék épületek felújításához kapcsolódó adómentességek tekintetében a helyi adókról szóló törvény 13/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
A kerület mezőgazdasági területén lévő nem lakás céljára szolgáló – hétvégi ház jellegű – építmények után az adómérték 50%-át kell megfizetni.
7.) Adófizetési kötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradás engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az építményadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
Az építményadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
8.) Az építményadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
9.) Az építményadó fizetési kötelezettség megszűnik, ha az építmény eladásra vagy lebontásra kerül, illetve a funkciója megváltozik.
Az adókötelezettség tárgyév utolsó napjával szűnik meg, illetve ha az épület bontása az év első félévében történik, a második félévre vonatkozó adókötelezettség már nem kerül megállapításra.
II. Telekadó
1.) Vonatkozó jogszabályok:
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
- Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. (Egységes szerkezetben a 39/2013. (XI. 28. önkormányzati rendelettel.)
- Hatályos 2013. január 1-től.
2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
3.) Telekadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.
Vagyoni értékű jogok:
- Kezelői jog
- Vagyonkezelői jog
- Haszonélvezeti jog
- Használati jog
4.) Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.
5.) Az adó mértéke: 108,- Ft/m2
6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:
- az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész.
- az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek.
- az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.
- a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelyen lakóépület vagy hétvégi ház áll.
- a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelyre saját nevére szóló jogerős építési engedéllyel lakóépület építendő, az építési engedély jogerőre emelkedésétől 3 évig.
- a magánszemély tulajdonában levő telek adóköteles területéből .
7.) Az adókötelezettség:
- mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján,
- termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján,
- tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,
- az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján
- keletkezik.
A telekadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
A telekadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
8.) Az telekadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
9.) Az adókötelezettség:
belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.
III. Talajterhelési díj
1. Vonatkozó jogszabályok:
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Budapest-Csepel Önkormányzata talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 33/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelete. (Egységes szerkezetben a 39/2013. (XI. 28. önkormányzati rendelettel.)
Hatályos: 2013. 01. 01-től
2.) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
Amennyiben a kibocsátó évközben kötött rá a közcsatornára, abban az esetben a díjfizetési kötelezettség csak a rákötés napjáig áll fenn. A csatlakozásról szóló igazolást az adóbevalláshoz mellékelni kell.
3.) A fizetési kötelezettség a szolgáltatott, méréssel igazoltan felhasznált illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége után keletkezik.
4.) A talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, önadózás útján a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tárgyévet követő március 31-ig.
5.) Díjszámítás módja:
Díjfizetési alap x egységdíj x területérzékenységi szorzó
Díjfizetési alap: a felhasznált víz mennyisége a tárgyévben (m3)
Egységdíj: 2013. 01. 01-től 1.200 Ft/m3
Területérzékenységi szorzó: 3
6.) A díjfizetési alap csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
2013. évtől május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra locsolási célú felhasználás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni.
7.) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.
A.) 2013. január 1-vel kezdődő kibocsátási időszakra díjmentesség illeti meg azt a lakossági kibocsátót:
Aki egyedül él és a bevallást megelőző három hónapban szerzett összes nettó jövedelme alapján számított egy havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét (71.250,- Ft).
Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57.000,- Ft).
Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét (114.000,- Ft), továbbá a közcsatornára való műszaki rákötés az Fővárosi Csatornázási Művek által jóváhagyott rákötési tervvel igazoltan műszaki nehézségbe ütközik, minek következtében:
– gravitációs csatorna esetében a közterületi gerinccsatornára, illetve a házi bekötő csonkra történő rákötés, csatlakozás csak házi átemelő kiépítésével oldható meg.
– a rácsatlakozás érdekében 25 métert meghaladó hosszban lenne szükséges bekötő csatorna kiépítése. A csatornahossz számítása a telekhatáron belül, a telekhatártól számított 1m-től kezdődik, a végpontja pedig az épületbe történő becsatlakozási hely.
Díjmentességben részesülnek a jogi akadály elhárultáig mindazon kibocsátók, akik számára a közcsatornára való rákötés a közcsatorna felett futó útszakasz burkolatára vonatkozó építési, bontási vagy változtatási tilalom fennállása miatt nem lehetséges. A burkolatbontási tilalom fennállását a bontásra vonatkozó kérelem elutasítását igazoló hatósági határozattal kell bizonyítani.
A 2014. június 30. napjáig díjmentességben részesülnek mindazon kibocsátók, akik a számára a közcsatorna a COL4 fejlesztési ütem során 2013. január 1. után válik műszakilag hozzáférhetővé.
A díjmentességre vagy díjkedvezményre való jogosultság igazolásának kötelezettsége a kibocsátót terheli.
8.) A kibocsátónak a talajterhelési díjfizetési kötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz.
A talajterhelési díj fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
2013. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28.500,- Ft.
IV. Gépjárműadó
A teljesítmény szerinti adóalap után a gépjármű mértéke a következő:
gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kW;
gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kW;
gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kW;
gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kW;
gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kW.
Az adó alapja az autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).
Az adó mértéke ezekben az esetekben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft;
az előző pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.
Fontos!
Felhívjuk a tisztelt gépjármű-tulajdonosok figyelmét, hogy a gépjármű eladása esetében a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonosnak (a továbbiakban: átruházó) legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie, mert ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, akkor a korábbi tulajdonos (eladó) marad az adó alanya!
A meghatározott bejelentési mód a következő: a tulajdonjog-változásról készült külön jogszabályban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratot (adásvételi szerződés) a keltétől számított 8 napon belül be kell nyújtani a Budapest Főváros Kormányhivatala XXI. Kerületi Hivatala Okmányirodai Osztály (Szent Imre tér 3).
Továbbra is kell bevallást benyújtani, ha a gépjármű vagy annak tulajdonosa adómentes, ilyen például, ha az adó alanya mozgáskorlátozott vagy társadalmi szervezet, alapítvány, meghatározott mentességi feltételek fennállása esetében.
A gépjárműadó-fizetési kötelezettség megállapítása az okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján történik.
A gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosaként, üzembentartójaként szerepel e hatósági nyilvántartásban.
Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Forrás: Csepel.hu
