Csepel.hu
A Kék Általános Iskola adott otthont annak a fotókiállításnak, amelynek megnyitója január 16-án csütörtökön este volt. Először Illyés Gábor a Galéria vezetője üdvözölte az iskola igazgatóját. Tikosné Turi Erzsébetet, Tóth Endrét a Nagy Imre ÁMK intézményvezetőjét, valamint bemutatta a kiállító S.Varga Ilonát, a megnyitó beszédet tartó Fodor Györgyi Szeréna fotográfust, Termes Rita zongoraművészt és Metykó Viktória fuvolistát.
A Zeneakadémia másodéves hallgatója rögtön bemutathatta tudását, hiszen a kiállítás megnyitó dallamaként Termes Ritával, Bach A moll fuvolaversenyét játszotta. A kiváló zenei produkciót követően Illyés Gábor, csak a lényeget említve, két mondatot mondott a fotóművészről. „Amikor ma megláttam Ilonát, ő már fotózott. Egy igazi fotós – Ilona ilyen -, minden pillanatban meglátja a lehetőséget.” Ezt én is, és a teltházas galéria nézői is bizonyíthatják, hiszen Ilona a fiától elkérve a fényképezőgépét, fotózta az előadó művészeket és a nézőket. S.Varga Ilona, – Alion, TáncZene címmel kiállított képeit és a fotóművészt, megnyitóbeszédében bővebben, Fodor Györgyi Szeréna fotográfus mutatta be.
„Ilona életében ez a helyszín abszolút rendhagyó, mivel ő teljesen belvárosi nő, de aki nyitott a világra, és annak minden pontjára, rezdülésére. Rendkívüli módon került Csepelre, ugyanis egy jó barátja, a nem is olyan régen itt kiállító, Szipál Martin ajánlotta Illyés Gábor figyelmébe Ilona fotóit. Szeretettel jött, és lelkesen, precízen készült az itteni bemutatkozásra.
Ízig-vérig fotós, és minden porcikájában ott a tánc és a zene. Nincs zenei hang, amire ne mozdulna meg testének valamelyik része. Ez sem véletlen. 4 éves kora óta a tánc beépült a mindennapjaiba. Táncot tanult a Balett Intézetben.
Azonban a kötött tánc nem vonzotta. Annál inkább a jazz, a kortárs és a szakrális táncok. Részt vett a Berger balett munkájában, a Dél-indiai Tánccsoporttal, s most a tánc vonalán Afrobreakz integratív tánc- és mozgásterápiával foglalkozik. Így egyértelmű, hogy a tánc, mint fotótéma is állandóan jelen van életének minden percében. Minden mozdulatot érez, előre látja a következőt, és pontosan tudja, hogyan komponálja meg a láthatót. Minden táncot megörökítő fotójából árad a mozgás és a táncosok iránti szeretete, megértése. Képei impulzívak, a néző is látja már a következő mozdulatot. „Lélektánc” sorozatának színharmóniája magával ragadja a nézőt, vonzza a kép felé. E sorozat egyik képével a Fotóakadémia Nagydíját nyerte, a kortárs tánc kategóriában. A Frenák Társulat táncosának nem csak a mozdulatait örökítette meg, hanem a táncos arcán keresztül az átélés pillanatát is.„Szerelem” című triptichonja, maga az érzések csúcsának bemutatása. Igaz, a koreográfia mindent megmutat, mégis attrakció a sorozat, mert a gyenge színpadi megvilágítás mellett is biztos technikai bravúrral varázsolja elénk a mozdulatokat. Lelkének választott hazája Tibet.Itt is láthatunk tradicionális, és rituális tibeti cham táncokról képeket, melynek zenei kíséretével léphetünk át a zenészportrék világába.
Miután Ilona hosszú évek óta koncertfotós is,így adott volt, hogy immáron több ízben mutatta már meg a zenei világ nagyjait muzsikálás közben. Zenészportréival nem csak a zenészeket akarja nekünk megmutatni, hanem közeli fotóival a lelkük is elénk kerül. Ez is a célja. A zenész, az énekes is érzelmeket közvetít, ezért Ilona ezt is gazdagon kínálja fel a nézőnek. Corvus Corax képével a kompozíciónak legmagasabb ismérvét tanulhatjuk meg tőle. A Korai öröm zenekar egyik dobosáról készült stroboszkópnál lőtt kép pedig a levegő rezgésének formájával és a színhatással diadalmaskodik. Két régebbi képét is elhozta, a már 2008-ban elhunyt Orszáczky Jackie és a 2012-ben szintén az égi tájakra költözött Balatoni Boli, a VHK dobosának emlékére. Saját maga által is igen kedvelt fotója a „Dobos” című kép, amely a dobosok „magányát” a dobok között példázza. Külön említésre méltó Robert Plant portréja, ami a teljes zenei átélés élő példája. Ilona kedvenc fotóalanya a Magyarországon gyakran fellépő angol Ian Siegal. Nagy „szerelem” az övék, különös barátság fűzi őket össze, és ez minden róla készült képén látható. Egy különös összekacsintás a zene és a zenét, a zenészt követő fotós között. Ide kívánkozik Ilona mottója: „Ezt nevezem annak, amikor láthatóvá válik a hang és hallhatóvá válik a fény.” Kérem, fogadják / fogadjátok szeretettel S. Varga Ilona képeit, lessenek / lessetek bele különös fénylátás-világába.”
A színvonalas megnyitót a zenész „duett” zárta. Termes Rita és Metykó Viktória a francia zeneszerző, Olivier Messiaen 1952-ben írt remekművét, a Fekete rigót adta elő.
A kiállítás február 07-ig tart nyitva. Megtekinthető hétköznapokon, 08 és 18 óra között.
Forrás: Csepel.hu
