Csepel.info

Hol lehet esélye a baloldali összefogásnak az egyéni választókörzetekben?

Origo

A baloldali összefogás plakátja Baján

Közösen jelentette be kedden Mesterházy Attila (MSZP), Bajnai Gordon (Együtt-PM), Gyurcsány Ferenc (DK) és Fodor Gábor (Magyar Liberális Párt), hogy pártjaik közös listán indulnak az áprilisi választásokon.

A hónapok óta függőben lévő kérdések tehát az elmúlt másfél hét tárgyalásain eldőltek: Mesterházy Attila MSZP-elnök a listavezető és a közös miniszterelnök-jelölt, Bajnai megelégszik a második hellyel, Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepel a listán és a harmadik helyet kapja, volt SZDSZ-eseket is bevesznek az összefogásba, és az egyéni körzetekben is egy jelölt indul.

“Többszáz telefont és e-mailt kaptam, amiben azt magyarázzák az emberek, hogy így már lesz hitük ránk szavazni, előtte viszont hiábavalónak gondolták, és nem is akartak elmenni voksolni.” Így érzékeli a baloldali összefogás utáni hangulatot a Zuglóban induló szocialista Tóth Csaba, aki javára visszalépett Niedermüller Péter, a DK alelnöke. Úgy számolnak, hogy a XIV. kerületben eleve szoros verseny várható a bal- és a jobboldal között, és bíznak benne, hogy ez ott éppen nyerő húzás lesz.

Tóth szerint ugyan ellenjelölttel is ő futott volna neki legnagyobb eséllyel a választásnak, de azt elismeri, a kampányban nagy segítség lesz, hogy a baloldali pártok össze tudnak dolgozni, és nem egymás mellett, vagy egymást gyengítve akcióznak majd. Tóth ellenfelét, Papcsák Ferencet még korábban, a baloldali választási összefogás bejelentésekor kerestük, hogy mit szól, de nem kívánt nyilatkozni.

Varga László, a két miskolci körzet egyikének MSZP-s jelöltje szerint is nagy esélyt kaptak. Mellette is egy DK-s alelnök, Debreczeni József indult volna, de Varga most arra számít, hogy a DK is segíti majd, a Gyurcsány-szimpatizánsok rá szavaznak, a Jobbik pedig nem tud majd változtatni az erőviszonyokon. Szerinte ugyanis a csata most arra egyszerűsödött le, hogy Orbán, vagy az összefogás.

Sebestyén László, Varga fideszes ellenfele annyit mondott az Origónak, hogy semmi nem változott meg a baloldali összefogással, ugyanazok ellen és ugyanúgy szállnak versenybe, mint 2010-ben, és egyébként sem egyértelmű, hogy most majd összeadódnak azok a szavazatok, melyek az MSZP és a DK külön indulása miatt megoszlottak volna.

Mézes-mázas róka koma, Gyurcsány Panoptikum

Nem különösebben rázta meg az összefogás híre a kaposvári fideszes jelöltet, Gelencsér Attilát sem. A körzetében több korábbi választást MSZP-sként megnyerő, most DK-s Kolber István lesz az ellenfele a szintén többszörös korábbi győztes Lamperth Mónika támogatásával, a baloldal saját számításai szerint akár eséllyel is.

Gelencsér első gondolata az ottani szocialista jelölt visszalépésének hírére az volt, hogy “vajon miért félnek a szocik ennyire Kaposvártól? Miért nem kell nekik ez a város?”. Hogy tart-e ezek után választási vereségtől a körzetben? Szerinte elég sokakat taszít még mindig Gyurcsány Ferenc. “Nem felejtették el, hogy mit művelt Magyarországgal. Márpedig egyik igazi katonáját, volt miniszterét indítják megint. Olyan ez az egész összeborulás, mintha hirtelen életre kelt volna a Gyurcsány Panoptikum. Mintha vissza akarnák forgatni az idő kerekét. Ami a majdani eredményt illeti, ha dolgozik az ember, azt értékelik, ha csak dumál, legyintenek rá, viszont ha mindenki rosszul jár, akkor ott Gyurcsány sompolyog a kertek alatt. Nem hiszem, hogy az emberek még egyszer bedőlnének mézes-mázas róka komának”. A kampányában ő sem tervez változást, mint írta, a rókát akkor is felismerni, ha ravaszkodik. “Mesterházy, Bajnai vagy Gyurcsány, teljesen mindegy. Ciki ez a társaság!”.

Somfai Ágnes az Együtt-PM jelöltje lesz a XXII.-XI. kerületben (itt nem indul el a DK-szóvivője, Gréczy Zsolt). Somfai hétfőn tudta meg, hogy egyedüli baloldali jelölt marad, szerinte sokat segít majd neki, hogy “a szavazólapon mindenki látja majd a kedvenc pártja logóját”, és a három kampánycsapat együttműködése nagyon hatékony lehet. Szerinte az összefogás többet hoz, mint visz, Gyurcsány Ferenc nem olyan megosztó.

A Szigetszentmiklósi körzetben a fideszes Bóna Zoltán a korábbi ötszörös győztes, de évek óta a politikától visszavonult Kuncze Gáborral küzd majd meg. Bóna azt mondja, a szigetszentmiklósi történések pontosan mutatják, hogy mi is zajlik valójában a baloldalon: “ugyanazok álltak össze, akik egyszer már tönkretették az országot és a magyar embereket. Az első Gyurcsány-koalíció már megbukott, alkalmatlan szereplői rendeződnek újra, minden bizonnyal igen veszélyes hatalmi és üzleti paktumokkal a háttérben”. Bóna szerint a baloldal semmit sem változott, ő pedig mindent meg fog tenni azért, hogy megakadályozza a Gyurcsány-korszak visszatértét, mondta.

Miben bíznak?

Az ellenzéki összefogásnak a közvélemény-kutatások szerint listán nem sok esélyük van a Fidesszel szemben. A számukra legkedvezőbb az Ipsos mérése, de még ott sincs összesen sem annyi támogatójuk, mint a Fidesznek (Fidesz: 28 százalék, MSZP: 16, Együtt-PM: 3, DK: 3). Viszont az új választási rendszerben a korábbinál értékesebbek az egyéni körzetek.

Egyrészt nyilván meghatározza, hogy melyik pártnak hány egyéniből bejutott képviselője lesz a Parlamentben a lehetséges 106-ból, másrészt a listás helyek kiosztásánál is sokat számít. Egy 60-70 százalékkal nyerő jelölt rengeteg szavazattal járul hozzá a pártlistához is, míg egy szoros eredménnyel záruló körzetben a nyertes alig segíti saját pártjának listáját.

Visszatérnek a szocialista nagyágyúk

Érdekes csatát hozhat a szigetszentmiklósi körzet is, ahol 2006 után a DK színeiben indul el újra Kuncze Gábor. A politikus szabad demokrataként 1990 és 2006 között minden alkalommal, összesen ötször nyert ott, ám a visszavonulása után, 2010-ben a Fidesz 63 százalékot hozott, míg az MSZP a Jobbik mögött 26 százalékkal csak a harmadik lett.

Különleges helyzetben van Esztergom. A körzetet 2010-ben fideszesként nyerő volt polgármestert, Meggyes Tamást hűtlen kezeléssel gyanúsítják, és egyéb furcsa ügyei is voltak, ráadásul a parlamentben sem túl aktív egy beadvánnyal és egy érdemi felszólalással. Eközben Tétényi Éva függetlenként irányítja sokszor épp a Fidesz ellenében a várost. Itt Bagó Lajos indul majd a baloldalon.

A baloldali pártok úgy számolnak, hogy lehet esélyük több budapesti körzetben is. A szocialisták a 2010 előtt hagyományosan baloldalibbnak számító fővárosi körzetekben négy, pártvezetésben is kipróbált politikust is indítanak, Burány Sándor Kőbányán, Kiss Péter Újpesten, Hiller István a kispesti-pesterzsébeti körzetben, Simon Gábor pedig a XVIII. kerületben indul sorrendben György István, Hollósi Antal Gábor, Földesi Gyula és Kucsák László fideszes jelöltek ellen.

A 2010-ben egyedüli baloldali győzelmet hozó XIII. kerületben Hiszékeny Dezső indul, de információink szerint nem tartják esélytelennek jelöltjüket a VI.-VII., VIII.-IX., a III, a XV., XVII., XXI.-XXIII. kerületben sem. Az itteni jelöltek sorrendben a DK-s Vadai Ágnes, a szocialista Pál Tibor, Kiss László, Móricz Eszter, Lukóczki Károly, és az Együtt-PM-es Szabó Szabolcs. A Fidesz Rónaszékiné Keresztes Monikát, Vas Imrét, Menczer Erzsébetet, László Tamást, Dunai Mónikát és Németh Szilárdot indítja ellenük.

Nagykanizsán 2002-ben és 2006-ban is az MSZP-s Göndör István nyert, 2010-ben pedig épp hogy, 50,03 százalékkal győzött csak a Fideszes Cseresnyés Péter. Most Göndör Együtt-PM-es színekben próbálkozik. Dombóváron is csak 2010-ben szakadt meg a Tolna megyében egyébként szokatlan szocialista győzelmi sorozat, és nyert 50,06 százalékkal a fideszes Patay Vilmos. Most a PM-es Tigelman Pétert próbálja ki a baloldal.

Dunaújvárosban a 2006-os 65 százalékos MSZP-győzelem után 2010-ben 55-30-ra kapott ki a szocialista párt. Most Magyar András indul Galambos Dénes ellen. Érdekes lesz a csata Baranyában is, Pécsett 2002-2006-ban mindhárom körzetet az MSZP, majd 2010-ben mindhármat a Fidesz hozta el. Egy 2002-es fideszes győzelmet leszámítva ugyanez igaz Szeged három körzetére is, ott 50-53 százalék között volt a Fidesz, ráadásul aztán ősszel a szocialista Botka Lászlót választották újra polgármesterré 52 százalékkal.

A baloldali tárgyalások kulisszatitkai

A múlt hét elején először Mesterházy és Bajnai egyezkedett, majd csütörtöktől Gyurcsány is bekapcsolódott a tárgyalásokba. A megbeszélések részleteit ismerő MSZP-s, Együtt-PM-es és DK-s politikusok segítségével összegyűjtöttük a baloldali egyezkedés legérdekesebb kulisszatitkait, és utánajártunk, miért fogadta el végül Bajnai Mesterházyt kormányfőjelöltnek, hogy sikerült Gyurcsánynak kiharcolnia a listás helyét, és hogy kerültek az egykori SZDSZ-elnökök az összefogásba.

Miért nyitott Gyurcsány felé Bajnai?

Gyurcsány október 23-ai fellépése annyira felbosszantotta az MSZP és az Együtt-PM vezetőit, hogy csak nyilvánosan üzengettek a DK vezetőjének, másfél hónapig egyáltalán nem beszéltek a volt kormányfővel. Alacsonyabb szinten azonban megindult a közeledés Gyurcsány felé: az MSZP-ben a párt régebbi befolyásos politikusai sürgették a teljes összefogást, Lendvai Ildikó például már egy novemberi frakcióülésen felvetette a Gyurcsány-kérdést, az Együtt-PM-nél pedig Kónya Péter Szolidaritás-elnök sürgette elnökségi ülésen is, hogy tárgyaljanak Gyurcsánnyal.

Bajnain végül egyre nagyobb lett a nyomás: Gyurcsány élesen támadta a pártját és a politikáját, a DK népszerűsége kezdte utolérni az Együtt-PM-ét, ráadásul a szolidaritásosok egyre gyakrabban találkoztak a DK-sokkal, és kilépéssel is fenyegetőztek néhányan. Gyurcsány ezt megneszelve küldött egy SMS-t Bajnainak (ezt az Origónak adott interjúban is elmondta), majd Bajnai jelezte neki, hogy hajlandó az összefogásra, és meggyőzi erről Mesterházy Attilát. Mesterházy korábban a DK-val való együttműködés ellen volt, de egyetértett Bajnaival abban, hogy komoly veszélyeket rejt, ha továbbra is ellenük kampányol Gyurcsány, ráadásul több nyerhetőnek elkönyvelt egyéni körzet (Budapesten és Borsodban) is bukhat a DK erősödése miatt.

Hogy lett Mesterházy a miniszterelnök-jelölt?

Múlt hétfőn Bajnai és Mesterházy párhuzamosan bejelentette, hogy újratárgyalják a megállapodásukat. A pártvezetők korábban abban állapodtak meg, hogy először ketten dűlőre jutnak, és csak azután hívják tárgyalni Gyurcsányt. Először ugyanis el kellett dönteni, hogy ki legyen a kormányfőjelölt, és ebben a kérdésben nem akartak lapot osztani Gyurcsánynak. Bajnai azzal kezdte a hétfői tárgyaláson, hogy a korábbi megegyezéssel ellentétben egyértelműen közös listát akar, és hajlandó lemondani a listavezetésről. Ezt a gesztust azonban elvárja Mesterházytól is. Bajnai azt javasolta, hogy az MSZP nevezzen meg egy jelöltet, aki nem Mesterházy, és őt az Együtt-PM garantáltan elfogadja. Bajnainak is volt a fejében jelölt, de szándékosan nem mondott nevet, hogy elkerülje a látszatát is annak, hogy a kisebb párt javasol listavezetőt a szocialistáknak.

Mesterházy jelezte, hogy az MSZP-nek ő maga a jelöltje, és ebben nem engednek. A szocialisták ráadásul egyértelművé tették, hogy ha Bajnainak végül később akár Gyurcsány segítségével sikerül elérnie, hogy más legyen a kormányfőjelölt, az MSZP-s aktivisták nem fognak lelkesen kampányolni. A patthelyzetből az billentette ki a vezetőket, hogy mindketten el akarták kerülni, hogy a 2009-es helyzethez hasonló miniszterelnök-casting kezdődjön. Márpedig az ATV és a Magyar Nemzet – nem megnevezett forrásból – elkezdett neveket bedobni, pedig a tárgyaláson – ezt mind a két pártból megerősítették –egyetlen név sem hangzott el. Bajnai így végül szerdán elfogadta Mesterházyt, de cserébe azt kérte, hogy a DK-val kezdődő tárgyaláson az Együtt-PM-nek kevesebb egyéni körzetről és listás helyről kelljen lemondania. Mesterházy ebbe simán belement.

Mi volt a legnagyobb sokk Bajnai számára?

Az Együtt-PM-esek ezek után biztosak voltak abban, hogy bár a lista első helyéért folyó csatát elvesztették, a Gyurcsánnyal szembeni csatát képesek megnyerni. Vagyis egyértelműen több körzetet kapnak, mint a DK (pedig a közvélemény-kutatások alapján nagyjából egyenlő a két párt támogatottsága), és sikerül elérniük, hogy Gyurcsány ne szerepeljen a listán. Bajnai ez utóbbit abban a tudatban vetette fel az első, csütörtöki fordulón, hogy ismerte Mesterházy Gyurcsány szereplését egyértelműen elutasító álláspontját.

Nagy meglepetés következett azonban: Mesterházy jelezte, hogy az MSZP-nek immár mindegy, hogy Gyurcsány szerepel-e a listán. Amikor Bajnai ezzel a kérdéssel előjött, Mesterházy állítólag csendben ült, és csak annyit mondott, hogy neki mindkét változat elfogadható. Együtt-PM-esek szerint ez sokként érte elnöküket, és Mesterházy később sem adott magyarázatot erre a viselkedésére. Bajnai nem személyes okok miatt utasította el egykori miniszterelnökét: komoly veszélyt látott abban, hogy bizonytalanokat riaszt el ezzel az összefogástól, és nagy arányban mozgósítja a fideszeseket.

Hogyan tudta kiharcolni Gyurcsány a listás helyét?

Gyurcsány a legelején tisztázta, hogy a listás szereplése nélkül nincs összefogás. Gyurcsány az Origónak ezt azzal magyarázta, hogy a DK-sok megölik, ha hátrébb lép, és DK-soktól úgy tudjuk, hogy egy Gyurcsány nélküli lista forgatókönyvét komolyan soha nem is vizsgálták. A tárgyaláson Gyurcsány nyerő helyzetbe került: Mesterházy semlegessége gyakorlatilag a támogatását jelentette. Hiszen amikor már csak Gyurcsány listás helyén vitatkoztak vasárnap és hétfőn, Bajnai 2:1 arányban alulmaradt.

Mesterházy pálfordulására több magyarázatot is hallottunk szocialistáktól. Az egyik szerint az MSZP elnöke belátta, hogy ha beveszik a DK-t, politikai szempontból mindegy, hogy “harmadik, nyolcadik, vagy nem szerepel a listán”, a Fidesz úgyis összemossa őket Gyurcsánnyal. Csupán kommunikációs szempontból jött volna jól, ha Gyurcsányt kihagyják a névsorból. Egy másik magyarázat szerint Gyurcsány Mesterházynak még a tárgyalások előtt egyértelművé tette: ha ő nincs a listán, nincs összefogás, és Mesterházy lemondhat az áhított közös miniszterelnök-jelöltségről. Az MSZP elnöke pedig inkább Gyurcsány támogatását választotta, és Bajnait magára hagyta a küzdelemben.

Bajnai tényleg ki akart szállni?

Bajnai nagy arculcsapásként élte meg, hogy egyedül maradt ebben a kérdésben. A Gyurcsánnyal való összefogás ugyanis veszélyeztette az Együtt-PM identitását. Juhász Péter, a Milla vezetője többször jelezte is neki, hogy számára vállalhatatlan az az egyezség, amelyben Gyurcsányék is benne vannak, és a múlt héten be is jelentette neki lemondását. Bajnai – ahogy egy Együtt-PM-es fogalmazott – “identitásvédő akcióként” azt találta ki, hogy a nyilvánosságnak úgy jelzi a kifogását, hogy lemond a listás helyéről, és nem megy a parlamentbe.

Bajnai az Együtt-PM elnökségével is megosztotta hétfőn a dilemmáját arról, hogy mennyire erős az az üzenet, hogy Gyurcsány szereplése miatt lemond a listás helyéről. (Ezt az MTI-nek adott csütörtöki interjújában el is ismerte.) Az Együtt-PM-ben azonban elutasították ezt a verziót, győzködték az indulásról Bajnait, és éppen a Gyurcsánnyal legkritikusabb Milla-platformosok jelezték, hogy az Együtt-PM nem juthat a parlamentbe a vezetője nélkül. Így aztán Bajnai maradt a listán, és második lett. Ahogy Bajnai a megállapodás bejelentésekor fogalmazott: “úgy döntöttem, okos enged”.

Hogy kerültek elő az SZDSZ-esek?

A teljes összefogás bejelentésekor egyértelműen az volt a legnagyobb meglepetés, hogy Fodor Gábor volt SZDSZ-elnök is ott állt Mesterházyék mellett. Fodor a negyedik helyet kapta a listán, felkerül a szavazólapra, sőt, az első hatvanba még két jelöltet is adhatnak a Liberálisok. Több MSZP-s azt mondta, nagy volt a megdöbbenés emiatt a pártban, és azonnal megindultak a találgatások, hogyan érte el a szeptemberben még elutasított Fodor ezt a kiváló pozíciót.

A történet azzal kezdődött, hogy Gyurcsány az első tárgyaláson azt javasolta, legyen még nagyobb az összefogás, és tárgyaljanak más, kisebb baloldali pártok vezetőivel, Fodorral, Kuncze Gáborral, Bokros Lajossal és Schmuck Andorral is. “Én igényeltem, Attila megoldotta, Gordon elfogadta. Ez volt a szereposztás” – mondta Gyurcsány például Fodor listás szerepeltetéséről a szerdai interjúban. Bokrost azonnal elutasították a többiek, így vele nem is indult tárgyalás, Schmuck Andor szociáldemokrata pártjáról pedig Mesterházy azt mondta, “ő elintézi”. Ez több forrásunk szerint azt jelentette, hogy önkormányzati helyek felajánlásával az MSZP kárpótolja majd Schmuckékat, ha nem indulnak a választásokon, és támogatják az összefogást.

Kunczéval még nyáron az Együtt-PM tárgyalt arról, hogy a volt SZDSZ-elnök elfogadná-e a szigetszentmiklósi jelöltséget, ha az Együtt megkapja azt a körzetet a szocialistáktól. Mivel az MSZP végül megtartotta azt a nyerhetőnek elkönyvelt választókerületet, a dologból nem lett semmi. Most viszont Gyurcsány felvetette, hogy ha megkapja a DK azt a körzetet, meggyőzi Kunczét az indulásról. Ez sikerült is neki, így Kuncze jelölt lesz, és győzelem esetén a DK-frakcióba ül.

Forrás: Origo

This entry was posted on 2014. január 17. péntek at 09:50 and is filed under Csepel, Pártok, Társadalom, Választás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.