Csepel.info

Origo, Csepel.info

Finn kutatók olyan testtérképeket készítettek, amelyek első ízben mutatják be részletesen, hol váltanak ki érzékelhető változásokat a testben a pozitív és negatív érzelmek. A haragot és a büszkeséget például inkább a fejünkben és testünk felső részén érezzük, a boldogságra viszont egész testünk reagál. A kutatók azt is kimutatták, hogy ezek a reakciók kultúrától függetlenek.

Mindenki tapasztalta már, hogy különböző érzelmek a test különböző részein váltanak ki reakciókat, érzeteket. A boldogságtól például egész testünk bizsereghet, a félelemtől összeszorul a torkunk, az idegességtől izzad a tenyerünk, az undortól felfordul a gyomrunk. A hétköznapi szólásmondások érzékletesen fejezik ki a valós élettani reakciókat, csak néhány példa: a büszkeségtől dagad az ember keble, az idegességtől gombóc van a torkában, megdermed a félelemtől, meghasad a szíve a bánattól, az ijedségtől megfagy ereiben a vér, úszik a boldogságban és így tovább.

Lauri Nummenmaa és kollégái (Aalto Egyetem, Finnország) nemrég minden korábbinál alaposabban feltérképezték, hogy pontosan a test mely részein váltanak ki élettani reakciókat a különféle érzelmek. A kutatók által készített testtérképeken megjelenített érzelmek „elhelyezkedése” jelentős egyezést mutat a szólások által is megörökített testi reakciók helyeivel. A finn szakembereknek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált munkája azért is jelentős, mert igen sok (700) és több nemzetiségű (finn, svéd, tajvani) önkéntes vett részt a kutatásban. Így eredményeik statisztikailag is megbízhatóak és az is kiderült belőlük, hogy az érzelmekre adott testi reakciók nyelvtől és kultúrától függetlenül szinte azonosak, tehát az érzelmekre adott fiziológiai válaszok egyformán vannak kódolva minden emberben.

A térképek elkészítéséhez különféle érzelmeket kiváltó szavakat, történeteket, videókat és képeket mutattak a résztvevőknek. Mindegyik után megkérték őket, hogy színezzenek ki két emberi sziluettet a számítógép képernyőjén. Az egyiken a fokozott, a másikon a csökkent testérzeteket, testi reakciókat kellett bejelölniük egy adott színskála szerint (a fokozott érzeteket piros-sárga, a csökkent érzeteket kék színek jelölték). A kutatók ezután egyesítették a két sziluettet, majd az összes résztvevő rajzát átlagolva elkészítették a végleges térképeket. Hangsúlyozni kell, hogy ezek – a hasonlóság ellenére – nem hőtérképek, hanem az egyes érzelmek által kiváltott élettani reakciók intenzitását jelzik az adott testterületen:

A térképeket megnézve láthatjuk például, hogy kizárólag a boldogság és szerelem vált ki fokozott reakciót deréktól lefelé is (vagyis ezek “öntik el az egész testet”). A szomorúság minden érzést csökkent, kivéve a szívnél, illetve az arc egyes részein. A depresszió az érzetek teljes hiányával jár. Döbbenetes látni, milyen pontosan ábrázolható például a szégyenérzés megnyilvánulása, amely a fej és az orcák fokozott érzetével, a szív és a gyomor remegésével és a végtagok zsibbadásával jár (a “lebénult” lábak talán a “szégyenében elsüllyed” kifejezéssel hozhatók kapcsolatba).

Lehet, hogy az eredmények nem annyira hasznosak, mintha valamiféle standardizált „érzelemmérővel” készültek volna, de a kutatók szerint megalapozhatják egy ilyesféle készülék megalkotását a jövőben. A kutatók remélik, hogy az ezekhez hasonló térképek segíthetnek az érzelmi rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében is a jövőben.

A szakemberek előtt álló következő feladat annak kiderítése, pontosan miért és hogyan váltanak ki ilyen fiziológiai reakciókat az egyes érzelmek. Azt már régóta tudják, hogy az érzelmeket kísérő élettani változások (arckipirulás, szívdobogás, gyomorremegés, izzadás stb.) többsége elsősorban a vegetatív idegrendszerszimpatikus ágának aktivációjából fakad. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának működése készíti fel a szervezetet a veszély forrásának elkerülésére, a szervezet tartalékait mozgósítva.

Újabban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer az emésztésen túl is markánsan befolyásolja a szervezet működését, még a lelki egészségre is kihat. A kapcsolat fordítva is igaz: a lelki állapottól is függ az emésztőrendszer állapota. Az agy és az utóbbi időben már “második agynak” nevezett, rengeteg idegsejtet tartalmazó bélidegrendszer közötti kapcsolatot már számos betegség esetében igazolták: az agyban és az emésztőrendszerben is vannak tünetei például a szorongásnak, a depressziónak, a gyomorfekélynek, sőt a Parkinson-kórnak is.

Forrás: Origo

This entry was posted on 2014. január 4. szombat at 13:09 and is filed under Életmód, Érdekes, Társadalom, Tudomány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.