Csepel.hu
Tisztelt Ingatlantulajdonosok!
A közelmúltban történt nagy esőzések után különösen érdemes odafigyelni az árkok állapotára, hiszen a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok (kőzúzalék, sár, stb.) az elvezető rendszerbe kerülve esőzés idején komoly problémákat okozhatnak.
Kérem azon ingatlan tulajdonosokat, akik Budapest XXI. kerület közigazgatási területén ingatlannal rendelkeznek, hogy végezzék el az ingatlanaik előtt húzódó folyókáknak, árkoknak, csatornanyílásoknak, vízelnyelő rácsoknak a lefolyást akadályozó anyagoktól való megtisztítását, a betemetett árkoknak a helyreállítását, a járműbehajtók alatti átereszek karbantartását.
Jogszabály írja elő, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
Az írott normákon túl, közösségi érdek, és mindenkinek a saját érdeke az árkok tisztántartása – az egyre gyakrabban, és egyre nagyobb mennyiségben eső – csapadékvíz okozta károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében.
Kérem, hogy a felhívásnak valamennyi csepeli ingatlan tulajdonos tegyen eleget a balesetmentes közlekedés érdekében, még, akkor is, ha ingatlanjukat nem használják, hiszen a járhatatlan, elöntött járda-, útszakasz közlekedési fennakadást is okozhat!
A kerület polgármestereként különösen fontosnak tartom a csepeli közutak biztonságossá tételét, ezért megbízásom alapján a kerületi közútkezelő ellenőrizni fogja a feladatok elvégzését.
Igazi eredmény eléréséhez szükség van a kerületben lakók együttműködésére. Ezúton szeretném megköszönni mindazon csepeli lakos munkáját, aki a felhívásban foglaltaknak még az őszi esőzések előtt eleget tesz, és a jövőben is elvégzi az előtte húzódó árok rendszeres tisztítását.
Budapest, 2013. október 7.
Németh Szilárd
polgármester
Forrás: Csepel.hu
Én mint kerületi polgár! Megkérném AZ ERDŐSOR ÚT 74 ALATTI LAKOST (nem számolom hanyadszor) DE INKÁBB AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOT, HOGY ÉRDEMBEN INTÉZKEDJEN A KERÍTÉSRŐL A GYALOGOSJÁRDÁRA BELÓGÓ NÖVÉNYZET ELTÁVOLÍTTATÁSÁRA!…A gyalogos közlekedésre rendszeresített aszfalt (szilárd) burkolattal ellátott terület hetven az az 70%-t elfoglalja a vadon burjánzó növényzet…közterület felügyelet, polgárvédelem, polgármester hivatal, tűzoltóság, katasztrófa védelem, és a kék kereszt állatvédő egyesület….osszák szét, hogy ki az illetékes…vagy esetleg az ingatlan tulajdonosa?…
Az árkok állapotára akkor is kellett volna figyelni, amikor a csatornázás utáni út
helyreállítások mentek! Az utak legyalulásakor a föld egy jelentős része az árkokban
landolt, és ott is maradt. Nekem azt mondták az útépítők, hogy majd az önkori
intézi, jeleztem az élő duna telefonos ügyfélszolgálatának, aztán idén megcsináltam.
Valószínűleg erre bazírozik a Szilárd is!
Kérdezem:
Nekünk van árkunk, amit rendben is tartunk. De amikor az árokásás volt, 1 liter borért nem ástak árkot, most kiskert, vagy parkoló van a ház előtt. Ez hogy van? Tudomásom szerint, ahol nincs az utcán csatorna, ott kötelező az árok. Ezt is azok szívják meg g akik a törvényt betartják. Tudom, hogy választ nem kapok, csak azokat fenyegetik, akik becsületesek???!!!!
“Felhívás közterületi árkok rendbetételére”
A közterületi árkok mint a neve mutatja közterületek!
Kötelezhető-e a közmunka végzésére térítésmentesen valaki?!
Esetleg, ha osztanának pár talicska betont és aszfaltot a kátyúzást is megoldanák!
Vagy azért is a tulajnak kell elmenni valahová?! Csak ne a kapu elé rakják le mert jön a közterület magáncélra használásáért kirótt bírság! 😛 😛
Na és mit csinál az útkezelő?!!! Az úthoz tartozik az annak szélén levő füves sáv és az árok is, amely az úttest tartozéka! Minket a Hollandi úton nem kérdeztek, mit szólunk a betonnal bélelt vízelvezető árokhoz, kíméletlenül írtották az odaültetett fáinkat, bokrainkat annak építésekor, pedig azokat is hasonló hatósági felhívásra ültettük és gondoztuk!!!
Aztán kérdem én, miért fizessek 3600Ft/köbméter talajterhelési díjat azért hogy ezen közterületen levő növényzetet a saját vízórámról locsoltam!!! Ezen az aszályos nyáron!
Miért nem fizet oxigéngyártási támogatást az önkormányzat, mert az én telkemen van a legtöbb zöld, s nyilvánvaló hogy azt mások fogják belélegezni? Természetesen annak locsolásáért is nekem kell talajterhelési díjat fizetnem!
Óriási pofátlanság a talajterhelési díj nevű NÉPNYÚZÓ rendelet! Ugyan már miért nem terhelte a talajt több évtized alatt az építési engedélyben meghatározott szikkasztóban elhelyezett szennyvíz? Csepel egy homokdomb, sok helyen a talajvíz 10 méter mélyen van! Ugyan mitől élnek a fák? Ki fogja locsolni azokat, hogy zöld legyen a környezetünk, sokszáz forint víz és csatornadíj illetve sokezer forint “talajterhelési díj” megfizetésének terhe mellett?
Miért nem nevezik becsületesen “CSATORNÁRA RÁKÖTÉSRE KÉNYSZERÍTŐ SARC”-nak inkább?!!!
Magyarország éghajlata egyre szárazabb! Környezettudatos politikusnak inkább kis helyi tisztítókat kellene szorgalmazni, a megtisztított vízet locsolási célra egy másik csövön visszaadni, ÉS ARRA KÖTELEZNI A VÍZFELHASZNÁLÓKAT, HOGY LOCSOLJÁK A KÖRNYEZETÜKET, S FENNTARTSANAK EGY ZÖLD, ÉLHETŐ KÖRNYEZETET!
Vátesz… Ni-ni?! 🙂 Építő hozzászólás.