Csepel.hu
Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét a Zene Világnapja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. A nap előestéjén, szeptember 30-án a Vienna Konservatorium Budapest Zeneművészeti Főiskolában gálahangversenyt tartottak, amelynek fővédnöke Dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár volt.
Először Ittzés Vilma igazgatóhelyettes köszöntötte a nézőket és Tóth Jánost, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatóját, a csepeli önkormányzat képviselőit, a református egyházközösség jelen lévő tagjait, valamint Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerzőt, majd átadta a szót az est házigazdájának Madarász Ivánnak.
Az Erkel-díjas zeneszerző, egyetemi tanár bevezetőjében méltatta a nap jelentőségét és sorban felkonferálta az előadókat, akik a főiskola tanárai voltak. A hét zeneszámot érdekesen kötötte össze és nagy zenepedagógusoktól, íróktól idézett. Többek között Kodály Zoltántól, aki azt mondta, hogy a zene legyen mindenkié. Németh László szerint viszont, van nemes és nem nemes zene. Amolyan zenetörténeti órát is átéltünk, amelyhez kapcsolódtak az iskola művésztanárainak remek énekes és hangszeres előadásai.
Kovács Béla görög népi dallamait Varga István és Péntek János klarinéton adták elő, melyhez Miskei László adta a zongorakiséretet. Másodikként Kovács Barna szerzeménye ( Suite-Hommage a Golgodi ) Szilvágyi Sándor előadásában, gitáron szólalt meg. Csajkovszkij Anyegin című operájának Tatjana áriáját Iván Ildikó énekelte, zongorán Hegedűs Gönczy Katalin működött közre. Tóth Péter Apokriff szonátája Tuska Zoltán ( hegedű ) és Miskei László ( zongora ) előadásában szólalt meg. Claude Booling Vesperale ( Tooth Suite ) V. című darabját Mocsári Emma zongorakisérete mellett Simai László trombitálta. A kötött formák után a jazz triótól – ifj. Szakcsi Lakatos Béla zongora, Hárs Viktor bőgő, Mohay András dob- amolyan rögtönzést hallhattunk. A hangszeres szólók után felhangzott tapsok azt jelezték, hogy a három művésztanár igen csak eltalálta a hallgatóság ízlését. Utolsó számként elhangzó Boszorkány galoppot ( Kvintett No.3 ) a közönség soraiban ülő, a már említett Dubrovay László szerezte. Az Ewald rézfúvó együttes tagjai – Bakó Levente trombita, Tarkó Tamás trombita, Kovalcsik András kürt, Magyar Péter harsona, Peresztegi Attila tuba – folytatták a közönség jókedvre derítésér, azzal is, hogy hangszereikből furcsa hangokat csaltak ki és ezzel egy kicsit megnevettettek bennünket.
Műsoron kívűl még egy kis színpadi beszélgetés tanújai is lehettünk. Szabolcsi Miklós a Corpus hangszerbolt tulajdonosa baráti szavak kíséretében Balogh Gábor igazgatónak adományként átadott, összesen kettő millió forintot érő két darab hangszert, egy tubát és egy tenorkürtöt. Mint az adományozó elmondta: már több mint tíz éve figyeli Balogh Gábor munkáját, aki az ország legkiválóbb tanárait gyűjötte össze az iskolájába és ezáltal úgy érzi, hogy jó kezekbe kerültek a hangszerek. Az igazgatótól még azt is megtudhattuk, hogy ebben az évadban Értékes Zenei Esték címmel, náluk még négy ehhez hasonló remek hangulatú hangversenyen vehetünk részt.
Az első hangversenyen a művésztanárok voltak a főszereplők. Előadásaik remekül sikerültek és megmutatták, hogy nem csak jól tanítják hanem jól is „kezelik” a hangszerüket. Az iskolában újból becsengettek és most már a tanulókon a sor. Ugye kedves lányok és fiúk?
Forrás: Csepel.hu
Remek koncert volt, köszönöm.
Hogy, hogy előkerültél? 2005 óta se híred, se……… nem olvashattam, v. más néven futkostál?
2005???
Módosítás: 2008-2010
2010 vége óta csakugyan ritkán írok ide, mert egészen elképesztően pocsék lett itt a társalgás szellemi színvonala. Olvasni is fárasztó.