Csepel.hu
A Csepel Repülősklub első negyven évét dolgozza fel az a könyv, melynek bemutatója június 13-án volt a Stop Autósiskolában. A kötet megjelenését Csepel Önkormányzata is támogatta. A színvonlas kiadvány fővédnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, védnökei pedig Mészáros László, a Magyar Repülősszövetség elnöke és Dr. Boda József dandártábornok, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke volt.
A rendezvény szervezője Erdei Éva (Erdei Jenőné) bevezetőjében először arról beszélt, hogy a bemutató a galériában lett volna. A hely szűke miatt került át az autós iskolába, ahol egy könnyebben megközelíthető helyen Samu Ferenc a magyar ejtőernyős válogatott egykori edzője nagy örömmel és jó szívvel adott lehetőséget.
„Nagyon nagy dolog, hogy ez a könyv a Csepel Repülőklub sok évtizedes tevékenységének egy részéről, az első negyven évéről megjelenhetett. Ez által emléket állíthatott annak a hatalmas és örömteli, sok-sok embert boldogító munkának, ami itt Csepelen zajlott. Ami akár a legtöbb dolog az életben pénzzel nem mérhető, de Csepel büszke örökségét képezi.
Köszönet Csepel Önkormányzatának és Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek, Csepel polgármesterének, aki jó érzékkel ismerte fel ezt az ügyet és támogatta a könyv megjelenését. A terv szerint ez a könyv 2012-ben, Csepel újjáépítésének háromszázadik évfordulójára jelent volna meg, de technikai okok miatt csak most vehetjük kézbe ezt a remek kiadványt, amit Burány Tamás kiváló csepeli nyomdásznak köszönhetünk. Nagy öröm számomra, hogy a férjem Erdei Jenő (aki nagyon sokat dolgozott érte) kézbe vehette ezt a kötetet, de a bemutatót sajnos nem élhette meg.”
Zörgő Tibor pontosításként még elmondta, hogy azért maradt ki a kötet címéből az ejtőernyős szó, mert ma már az ejtőernyőzés is repülésnek számít.…Visszaemlékezése szerint 1975-ben már felmerült ennek a könyvnek a megírása, akkor még az első harminc évről. Végül is egy tévé műsor készült az összegyűjtött anyagból, mert a könyvkiadáshoz nem volt megfelelő gyakorlat és az anyagiak is hiányoztak. A most megjelent kötet három részből áll. Az első a visszaemlékezések gyűjteménye, a második a visszaemlékezők dokumentum mellékletei, a harmadik pedig az értelmező jegyzet. Az első negyven év után már lassan ki lehetne adni a második negyven évet, illetve mellékletként a pótlásokat is.
Ezt követően a megjelentek egyperces néma felállással adóztak egykori bajtársaik és csoporttársaik emlékének, majd Pabar Lajos egykori ejtőernyős szakosztályvezető következett.
“Gondolataimat és élményeimet írtam le ebben a könyvben. Beszéltem azokról az időkről, amikor a sportejtőernyőzés a katonaihoz szorosan kötődve jött létre és együtt hullámzott vele. Hol számították a civil utánpótlásra, hol pedig megszüntették vagy kevésbé vették figyelembe. A Nemzeti Bajnokságokban rendszerint a dobogón végeztünk, illetve tőlünk került ki az ország legjobb női ejtőernyőse Róth Mária személyében”.
A beszédek alatt diákon a könyv egyes dokumentumait láthattuk, míg a szünetekben Kóródi György egykori pilóta, repülős dalokat szólaltatott meg elektromos zongoráján.
A további felszólalók- Mészáros Ferenc, Dr. Boda József, Strein Oszkár, Müller Ernő, Kapuvári László, Kovács Sándor- a negyven, illetve lassan nyugodtan mondhatjuk a nyolcvan év történelmét elevenítették fel. Megtudhattuk azt is, hogy voltak olyan évek, amikor tíz válogatott repülősből, kilenc csepeli volt. Korábban is jelentek meg kiadványok, de még terveznek újakat, mert a mai könyvbemutató résztvevői a kötetlen beszélgetések folyamán későbbi adalékként, nagyon sok élményüket elevenítettek fel.
Forrás: Csepel.hu
A fenti bejegyzés pontosítása végett jegyzem meg, hogy a június 13-án tartott ünnepélyes könyvbemutató rendezvénynek nem volt a fővédnöke Németh Szilárd polgármester.
Sőt, a Csepeli Önkormányzatot – hivatalos meghívás ellenére – senki nem képviselte a rendezvényünkön.
Az viszont tény, hogy a könyv megjelenésének fő támogatója Németh Szilárd polgármester és a jelenleg általa vezetett Csepeli Önkormányzat volt, és ezt a támogatást ezúton köszönöm meg a repülő és ejtőernyős társaim nevében is!
A könyvbemutató rendezvénynek hivatalosan két védnöke volt. Az egyik Mészáros László, a Magyar Repülő Szövetség elnöke. A másik dr. Boda József dandártábornok, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének országos elnöke (a nemzetbiztonsági szakszolgálatok főigazgatója).
Ők viszont mindketten aktív résztvevői voltak a könyvbemutatónak.
További pontosításként közlöm azt is, hogy a rendezvényt több személy szervezte, és Erdei Éva (Erdei Jenőné) ennek a csapatnak a tagjaként volt a rendezvény háziasszonya és moderátora.
A fenti bejegyzésben leírtakhoz még azt jegyzem meg, hogy két nagyon értékes cimboránk (a 63 éves Ecsédi András, és a 67 éves Mészárovics György), sajnos nem jelenhetett meg a könyvbemutatón, mert Ők a Békéscsabán most zajló 51. Magyar Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon vesznek részt, méghozzá komoly helyezésre esélyes versenyzőként.
A korukat meghazudtoló képességüket az bizonyítja például, hogy Mészárovics Gyuri barátunk ezév május 1-én – a magyar ejtőernyős válogatott tagjaként – Romániában vett részt egy 8 ország részvételével rendezett ejtőernyős célbaugró versenyen, és ott a 4 fős magyar csapatnak egy másik tagjával (Asztalos Istvánnal) holtversenyben első helyezést ért el!
Tehát a csepeli ejtőernyős öregfiúk, még a fiatalok között is megállják a helyüket!
Annak érzékeltetése céljából, hogy miről szól ez a most bemutatott könyv, idézek néhány részletet az ejtőernyős szakosztálynak a nevemhez köthető korszakáról szóló írásokból:
I. részlet:
1965-ben, a további saját versenyzésemről lemondva, az ország legfiatalabb ejtőernyős szakosztályvezetőjeként kezdtem hozzá, az elődöm távozása után alaposan legyengült csepeli ejtőernyős szakosztály létszámbeli megerősítéséhez, és a komolyabb sporttevékenység alapjainak a lerakásához.
Abban az időben a honvédség részére végzett sorköteles kiképzést az ejtőernyős sport műveléséhez szükséges feltételek biztosításával honorálták, ezért kiemelt hangsúlyt helyeztem a szakosztályra állami feladatként kirótt ejtőernyős sorköteles kiképzési terv teljesítéséhez szükséges létszám beszervezésére azért is, mert a sorköteles korú fiatalok közül terveztem kiválogatni azokat a legalkalmasabb egyéneket, akik később a szakosztály versenyző és oktatógárdáját képezhetik.
Miközben főállásban építész technikusként dolgoztam, a rendelkezésemre álló minden szabadidőmet és energiámat a szakosztály tagjainak felkészítésére, valamint a felkészüléshez szükséges feltételek megteremtésére fordítottam.
Ehhez a munkámhoz folyamatosan egyre több segítséget kaptam a szakosztályból kiemelkedő sortolóimtól (és egyben barátaimtól), akik közül sokan tettek ejtőernyős oktatógyakornoki, továbbá ejtőernyős segédoktatói, majd ejtőernyős oktatói vizsgát.
A gyakorló ugrásokat és a versenyeket 1963 végéig a Budaörsi – és a Sári Repülőtéren, 1964 elejétől pedig a budapesti ejtőernyős tevékenység céljára kijelölt Gödöllői Repülőtéren hajtottuk végre.
Az ejtőernyős ugrásainkat PO-2 típusú 2 személyes kisgépből, LI-2 és AN-2 típusú szállító gépekből, majd PZL-101 típusú 4 személyes repülőből, és alkalmanként MI-8 típusú helikopterből végeztük. Ezeken kívül többünknek volt alkalma MI-6 típusú óriás helikopterből is ugrani.
Az ugrásokhoz eleinte GYE-51/M, GYE-49, PD-47 és D-1 típusú nehezen irányítható ejtőernyőket, majd T-2, T-4, RS-4/3, RL-3/5 típusú jobban irányítható réselt ejtőernyőket, később PTCH-7, UT-15, Paracommander típusú jól irányítható sport ernyőket használtunk. Végül a legképzettebb versenyzők már a ma is használatos paplan-ernyők különböző típusaival ugrottak.
Az ejtőernyős sport az 1950. utáni 20 évben világviszonylatban viharos fejlődésen ment keresztül.
Ez a fejlődés akkor igazán szembetűnő, ha összevetjük az 1951-ben megrendezett első Ejtőernyős Világbajnokság eredményeit, a 20 évvel későbbi 1972. évi Ejtőernyős Világbajnokság eredményeivel.
1951-ben a célbaugrást két ugrás eredménye alapján 58,16 méteres átlaggal nyerte a világbajnok.
Ezzel szemben az 1972. évi Világbajnokságon 10 ugrásos sorozat után az élen álló két versenyzőnek minden ugrása 0,00 méteres eredménnyel zárult, amely azt jelenti, hogy a célként kihelyezett 10 centiméter átmérőjű korongot minden ugrásnál úgy találták el, hogy a korongot megcélzó talpuk vagy sarkuk egyszer sem lógott le a korong 10 centiméter átmérőjű semleges területnek számító felületéről!!!
A 2000 méterről végrehajtott stílusugrásban még látványosabb fejlődés következett be.
1951-ben még a zuhanási testhelyzetet sem tudták irányítani, ezért csak az volt a tét, hogy a 2000 méterről testhelyzettől függetlenül végrehajtott 30 másodperces zuhanás után, ki tudja az előírt 30 másodperchez viszonyítva legpontosabb időben kinyitni az ejtőernyőjét.
Ezzel szemben az 1972. évi Világbajnokságon a 2000 méteres stílusugrás során, a maximális zuhanási sebességre gyorsulást követően előbb balra, majd jobbra kellett végrehajtani egy-egy spirált (360°-os vízszintes tányérforgást), utána egy szaltót, és ezt a három elemet kellett mégegyszer megismételni az ejtőernyő kinyitása előtt.
A zuhanás közben végrehajtott 4 db 360°-os spirálból és 2 szaltóból álló gyakorlatot a versenybírók fonálkereszttel ellátott monitoron ellenőrizték, és a 6 elemből álló gyakorlat végrehajtásának az idejét az első spirál kezdésétől indítva, a második szaltó befejezéséig mérték.
Az 1972. évi Világbajnokság első helyezettje ezt a 6 elemből álló gyakorlatot átlagban 6,9 másodperc alatt tudta teljesíteni
Az ország legfiatalabb ejtőernyős szakosztályvezetőjeként ehhez a rohamos fejlődéshez igyekeztem a csepeli ejtőernyős szakosztályát felzárkóztatni.
Folyt. köv.
II. részlet:
Az első időszakában előbb azokra a katonai jellegű ejtőernyős versenyekre koncentráltunk, amelyeket jó fizikai felkészültség esetén kisebb ejtőernyős szakmai tapasztalat és tudás mellett is meg lehetett nyerni, és ezek mellett igyekeztem a kiválasztott versenyzőimnek a klasszikus ejtőernyősportnak számító célbaugró és stílusugró tudását gyarapítani, valamint a célbaugró és stílusugró versenyeken is tapasztalatokat szerezni.
Első jelentősebb sikerünket 1967. augusztus 27-én az I. Ejtőernyős Kék Balaton Kupa célbaugró versenyen, ahol megszereztük az egyéni vizi célbaugrás 4. helyezését.
1967. szeptember 24-én részt vettünk az Országos Ejtőernyős Járőrversenyen és a fizikailag kiválóan felkészült csapatunk I. helyezést ért el.
1968-ban, az ejtőernyős célbaugrásból, 100 méteres gyorsúszásból, lövészetből és 3000 méteres terepfutásból álló Országos Ejtőernyős Négytusa Bajnokságon, a Kovács Árpád, Pintér József, Ernst Antal és Pusztaházi István összeállítású csapatunk csapat-összetett II. helyezést ért el úgy, hogy a 3000 méteres terepfutás egyéni I. és II. helyezését, valamint a lövészet egyéni I. és II. helyezését is megszerezték.
A 3000 méteres terepfutást a 10 perc 30 másodperces 1000 pontot érő szintidő helyett, Kovács Árpád 9 perc 9 másodperc alatt, Pintér József 9 perc 21 másodperc alatt teljesítette. Így 1243, illetve 1207 pontot teljesítettek.
Az 1969. évi MÁV Kupa csapat-célbaugró versenyen a csapatunk III. helyezést ért el.
Az 1969. évi Országos Ejtőernyős Négytusa Bajnokságon a Pintér József, Kovács Árpád, Mészárovics Gyögy és Janovics Ferenc összeállítású csapatunk csapat összetett I. helyezést ért el úgy, hogy a terepfutás és a lövészet egyéni I.-IV. helyét mind megszerezték.
1970. április 26-án az MHSZ Budapesti vezetősége által rendezett Béke Kupa célbaugró versenyen, a csúcskategóriának minősülő szabad kategóriában csapat I. helyezést ért el, az Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György összeállítású csapatunk.
1970-ben a Magyar Ejtőernyős Válogatott Keret állandó tagja lett 4 sportolónk, Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György.
1971. június elején Janovics Ferenc és Mészárovics György a Magyar Ejtőernyős Válogatott tagjaként részt vett a Szocialista Országok Ejtőernyős Versenyén, és 1000 méteres csapat-célbaugrásban bronzérmet szereztek.
Az 1971. évi Ejtőernyős Négytusa Budapest-bajnokságon csapat összetett I. helyezést ért el az Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György összeállítású csapatunk.
Egyéni összetettben I. helyezett lett Pintér József, II. helyezett Mészárovics György, III. helyezett Janovics Ferenc, IV. helyezett Ecsédi András. Ifjúsági egyéni összetett I. helyezést ért el Juhász Ferenc.
Erről a versenyről több díjat hoztunk el, mint a többi csapat együttvéve!!!
Az 1971. évi Országos Ejtőernyős Négytusa Bajnokságon szintén csapat összetett I. helyezést ért el az Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György összeállítású csapatunk.
Egyéni összetettben I. helyezett lett Ecsédi András, II. helyezett Mészárovics György, III. helyezett Janovics Ferenc, IV. helyezett Pintér József. Ifjúsági egyéni összetett II. helyezett Juhász Ferenc.
A Budapest bajnoksághoz képest annyi változott, hogy az I. és IV. helyezett versenyzőnk helyet cserélt!
Az Ejtőernyős Négytusa Válogatott Keret megbízott edzőjeként készítetem fel a magyar versenyzőket az 1971. június 25-től megrendezett I. Nemzetközi Ejtőernyős Négytusa Versenyre, amelyen Magyarország képviseletében csapat összetett II. helyezést ért el az Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György összeállítású csapatunk.
Egyéni összetettben Pintér József III. helyezést, Janovics Ferenc 4. helyezést, Ecsédi András 5. helyezést, Mészárovics György 7. helyezést ért el.
A versenyszámonkénti csapatverseny során lövészetben I. helyezést, úszásban II. helyezést, célbaugrásban III. helyezést ért el a Magyarországot képviselő csapatunk.
A verseny legjobb egyéni eredményét a 3000 méteres terepfutásban Mészárovics György, célbaugrásban Janovics Ferenc érte el.
A jugoszláviai Portorozsban 1971. augusztus végén rendezett Adria Kupa Nemzetközi Ejtöernyős versenyen válogatottként két csepeli versenyző (Janovics Ferenc és Mészárovics György) vett részt, és 1500méteres kombinált csapat célbaugrásban II. helyezést értek el.
Az 1971. évi „Gyulai György ejtőernyős emlékversenyen” egyéni célbaugrásban Samu Ferenc I. helyezést, Mészárovics György II. helyezést, Janovics Ferenc III. helyezést ért el.
1971-ben Janovics Ferenc és Mészárovics György részt vett 4 db csapat-célbaugrási rekord felállításában úgy, hogy tökéletes célbaéréssel mindketten nulla méter nulla centiméteres eredményt produkáltak.
Ugyancsak 1971-ben, Ecsédi András megjavította a 2000 méteres egyéni kombinált célbaugrás országos rekordját. Ezen kívül részese volt a 4 fős 1500 méteres kombinált csapat-célbaugrás rekordját megdöntő csapatnak, és tökéletes célbaéréssel nulla méter nulla centiméteres eredménnyel segítette a csapat-célbaugró rekord megjavítását.
1971-ben a Magyar Ejtőernyős Válogatott Keret állandó tagja lett Róth Mária a legjobb csepeli ejtőernyős lány. Vele együtt már 5 csepeli ejtőernyős lett tagja a magyar ejtőernyős válogatott keretnek.
Folyt. köv.
III. részlet:
Az 1971-es sikersorozat (a jelentéktelenebb versenyeken elért eredményeink felsorolás nélkül) az alábbi eredményekkel folytatódott:
1972. június 12-23 között Lipcsében a Szocialista Országok Ejtőernyős Versenyén 5 fő csepeli versenyző (Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc, Mészárovics György és Róth Mária) képviselte Magyarországot. A férfi egyéni célbaugrásban Janovics Ferenc és Mészárovics György holtversenyben I. helyezést ért el.
A férfi csapat-célbaugrásban a csapatunk Bulgáriával pontosan azonos eredményt elérve holtversenyben osztozott az I. helyen.
Az 1972. augusztus 20-i vizi és légiparádén a világon először mutatott be négy egymásra ereszkedett ejtőernyővel úgynevezett kupola-relatív ejtőernyős ugrást Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György.
1972. augusztus 20-án Ecsédi András, Pintér József, Janovics Ferenc és Mészárovics György megkapta a Magyar Népköztársaság érdemes sportolója címet.
Az 1973. évi Budapesti Ejtőernyős Többtusa Bajnokságnak átkeresztelt Budapesti Ejtőernyős Négytusa Bajnokság felnőtt csapat-összetett versenyén I. helyezést ért el Pintér József, Janovics Ferenc, Mészárovics György és Hatvágner Márton összeállítású csapatunk.
Egyéni összetettben I. helyezett lett Pintér József, II. helyezett Mészárovics György, III. helyezett Janovics Ferenc, IV. helyezett Hatvágner Márton.
Az 1973. évi Országos Ejtőernyős Többtusa Bajnokságnak átkeresztelt Országos Ejtőernyős Négytusa Bajnokságon a csapat-összetett versenyben szintén I. helyezést ért el Pintér József, Janovics Ferenc, Mészárovics György és Hatvágner Márton összeállítású csapatunk.
A versenyen egyéni célbaugrásban I. helyezést ér el Pintér József, lövészetben I. helyezést ért el Janovics Ferenc, terepfutásban I. helyezést ért el Mészárovics György.
Csapat-célbaugrásban I. helyezett lett a Pintér József, Janovics Ferenc, Mészárovics György és Hatvágner Márton összeállítású csapatunk.
Az 1974. évi klasszikus Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon az egyéni célbaugró magyar bajnoki címet Pintér József szerezte meg.
Az 1974-ben megrendezett ejtőernyős világbajnokságon a válogatott keret tagjaként 3 csepeli ejtőernyős képviselte Magyarországot. Ecsédi András, Mészárovics György és Róth Mária. Szintén a csepeli ejtőernyős szakosztály tagjaként vett részt a világbajnokságon Samu Ferenc, a válogatott keret edzője. Sajnos a versenyzőink várt dobogós helyezései elmaradtak.
1974-re elértük, hogy a Csepel Repülőklubnak volt az országban a legtöbb I. osztályú minősítéssel rendelkező sportolója.
Folyt. köv.
IV. részlet:
1974. végén, az erősen megszaporodott munkahelyi elfoglaltságaim miatt, lemondtam az ejtőernyős szakosztályvezetői tisztségről, és átadtam a szakosztályt az utódomként kinevezett Kaposvári László ejtőernyős oktató barátomnak, de az addig befektetett energiám még éveken keresztül lendületben tartotta a versenyzőimet, akik lendületből még a következő legjelentősebb eredményeket érték el:
Az 1975. évi klasszikus Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a férfi egyéni célbaugró bajnoki címet Mészárovics György, a női egyéni célbaugró bajnoki címet, továbbá a női stílusugró, valamint a női összetett bajnoki címet Róth Mária szerezte meg.
1976-ban a Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a férfi egyéni célbaugrás bajnoka lett Mészárovics György, a női egyéni célbaugró bajnoki címet, valamint a női összetett bajnoki címet Róth Mária szerezte meg.
Az 1977. évi Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a női egyéni célbaugró bajnoki címet, továbbá a női stílusugró, valamint a női összetett bajnoki címet Róth Mária nyerte el.
1978-ban a Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a férfi egyéni célbaugró bajnoka és összetett bajnoka Janovics Ferenc, a női egyéni célbaugrás bajnoka, továbbá a női stílusugrás bajnoka, valamint női összetett bajnok Róth Mária lett.
1979-ben a Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a férfi egyéni célbaugrás bajnoka és összetett bajnoka Mészárovics György, a női stílusugrás bajnoka Róth Mária. Az először megrendezett 3 fős csapat-célba ugrás magyar bajnoki címét a Róth Mária, Pintér József, Varga János összeállítású csapatunk nyerte el.
Az 1980. évi Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a férfi egyéni összetett bajnoki címet Mészárovics György, a női egyéni célbaugró bajnoki címet, valamint a női összetett bajnoki címet Róth Mária szerezte meg.
1981-ben a Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a női egyéni célbaugró bajnoki címet, valamint a női összetett bajnoki címet Róth Mária nyerte el.
Az 1982. évi Ejtőernyős Nemzeti Bajnokságon a női egyéni célbaugró bajnoki címet szintén Róth Mária szerezte meg.
Róth Marika az eddig felsoroltak után még 1983-ban, 1986-ban, és 1987-ben is megszerezte a Nemzeti Bajnokságon a női egyéni célbaugrásban a magyar bajnoki címet.
Ezekkel együtt összesen tízszeres egyéni célbaugró magyar bajnokként, és egyszeres csapat-célugró magyar bajnokként, továbbá háromszoros stílusugró magyar bajnokként, valamint ötszörös összetett magyar bajnokként zárta a versenyzői pályafutását és ezzel a legeredményesebb tanítványom lett, és az összesen tizennyolc egyéni ejtőernyős magyar bajnoki címével minden idők legeredményesebb magyar ejtőernyős nő sportolójaként került be a magyar ejtőernyőzés történetébe.
Több férfi versenyzőnk is kiemelkedő eredményekkel zárta az ejtőernyős versenyzői pályát futását.
Pintér József kétszeres célbaugró ejtőernyős magyar bajnoki, ötszörös egyéni ejtőernyős négytusa bajnoki, valamint ötszörös ejtőernyős négytusa csapatbajnoki címet szerzett.
Hatvágner Márton egyszeres ejtőernyős célbaugró magyar bajnok, valamint háromszoros ejtőernyős négytusa csapatbajnok lett.
Janovics Ferenc egyszeres egyéni célbaugró és egyszeres összetett magyar bajnoki, valamint ötszörös ejtőernyős négytusa csapatbajnoki címet ért el.
Mészárovics György háromszoros egyéni célbaugró és kétszeres összetett magyar bajnoki, valamint ötszörös ejtőernyős négytusa csapatbajnoki címet szerzett.
A kiképzés és a versenyzés mellett rendszeresen részt vettünk az augusztus 20.-i légi parádén, továbbá ejtőernyős ugrásokkal egybekötött látványos honvédelmi napok és bemutatók résztvevői voltunk.
Például:
1969. június 1.-én a Kisduna partján (a Holladi úton) rendezett Csepeli Honvédelmi Nap keretében ejtőernyős vizi célbaugrást hajtottunk végre a Kisdunába. Utána gumiasztal-bemutatóval szórakoztattuk a közönséget.
1970. május 16-án a Farkashegyi repülőtéren tartott Repülő – Ejtőernyős bemutatón repülőgépből és helikopterből hajtottunk végre füstgyertyával látványossá tett zuhanó ugrásokat.
1972-ben a Csepeli Stadionba ugorva, bemutató jelleggel ejtőernyős célbaugró versenyt rendeztünk.
Az eredményes sporttevékenység mellett magas színvonalon eleget tettünk a sportolási lehetőség ellenében tőlünk elvárt honvédelmi nevelő és kiképző feladatainknak is.
Rendszeresen országos szinten is kiemelkedően teljesítettük a szakosztály számára előírt ejtőernyős sorköteles kiképzési tervet. A legkiemelkedőbb eredményünk 1970-ben 177 %, 1971-ben 162 % volt.
A nagyszámú sorköteles korú fiatalnak a Honvédség részére történő ejtőernyős előképzése azt eredményezte, hogy több tőlünk indult fiatal jelentős ejtőernyős katonai karriert és rangot ért el.
2 fő ezredesi, 2 fő alezredesi, 1 fő őrnagyi, többen különböző tiszti rendfokozatokat értek el.
Például:
Keresztúri László barátunk a szakosztályunk sorköteles növendékeként hajtotta végre az első ugrását. Bevonulása után 1993-ig az ejtőernyős felderítő zászlóaljnál teljesített szolgálatot, előbb sorkatonaként, majd a tiszti iskola elvégzése után szakasz-, és századparancsnoki, legutóbb zászlóaljparancsnok helyettesi beosztásban.
1993-ban megbízták a 88. számú gyorsreagálású ejtőernyős zászlóalj felállításával, és a zászlóaljparancsnoki feladatok ellátásával.
Az ejtőernyős felderítő zászlóalj és a 88. számú gyorsreagálású ejtőernyős zászlóalj egy ezredbe történő összevonása után pedig az ezred parancsnokaként tevékenykedett.
Többen a végrehajtott ugrásszámok tekintetében is kiemelkedő eredményt értek el.
Mészárovics György 1979. szeptemberben, valamint Janovics Ferenc 1980. áprilisban hajtotta végre az 5000. ejtőernyős ugrását.
Mészárovics Gyuri ezt az ugrásszámot napjainkig több mint meg háromszorozta, és közel 17 ezer ugrásával világviszonylatban is a legtöbb ugrással rendelkező ejtőernyősök közzé tartozik. (És még rendszeresen ugrik!)
A csepeli ejtőernyős szakosztályának a tagjai közül, a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) által adományozott egygyémántos aranykoszorús teljesítmény jelvény viselésére jogosult Hatvágner Márton, Pabar Lajos és Varga János, kétgyémántos aranykoszorús teljesítményjelvény viselésére jogosult Pintér József, Róth Mária és Samu Ferenc, háromgyémántos aranykoszorús jelvény viselésére jogosult Ecsédi András, Janovics Ferenc, és Mészárovics György.
Róth Marika 5 alkalommal (1975-ben, 1976-ban, 1977-ben, 1978-ban, 1980-ban) kapta meg az év nő ejtőernyős sportolója, Janovics Ferenc 1978-ban, Mészárovics György pedig 1979-ben kapta meg az év férfi ejtőernyős sportolója címet.
Magamról csak annyit, hogy a szakosztályvezetői tevékenység minél eredményesebb ellátása érdekében, az ejtőernyős oktatói képesítés mellé, repülésirányítói, ejtőernyős-versenybírói és lövészetvezetői képesítést is szereztem.
Összesen 10 évig voltam a Csepel Repülő Klub Ejtőernyős Szakosztályának a vezetője és az alatt a 10 év alatt az előző részletekben nem teljes körűen felsorolt eredményeket értük el.
Úgy gondolom, hogy a munkámmal a körülményekhez képest jól segítettem a tanítványaim fejlődését, és a sportolóim eredményes szereplését, valamint megalapoztam az utódomnak kinevezett szakosztályvezető barátom munkájának az eredményességét is.
——————–
A június 13-án bemutatott könyvben több mint negyven évre vonatkozó időrendbe szedett hasonló visszaemlékezés mellett, sok történet és élménybeszámoló olvasható nagyon sok fényképpel dokumentálva.
Sok sikert az ugra – bugra könyvhöz. ))) 😀 (((
310 évvel ezelőtt vette kezdetét a Rákóczi-szabadságharc
Magyarországon az 1699-es karlócai békével befejeződött a törökök kiűzése, azonban a bécsi Habsburg-udvar nem felszabadította az országot, hanem uralma alá vonta. Erről tanúskodik, hogy a szégyenteljes vasvári békét aláíró és a központosítás ellen küzdő magyar nemeseket vérpadra küldő I. Lipót már 1687-ben lemondatta a magyar rendeket a szabad királyválasztás jogáról és elfogadtatta a Habsburg-ház trónöröklését.
A történelmi Erdélyt külön közigazgatás alá helyezték és egy Bécs által kinevezett kormányzó irányította. I. Lipót a magyar rendek megkérdezése nélkül, önkényesen döntött az ország dolgairól, miközben a császári hadak Magyarországon fosztogattak. A magyar földbirtokosok ellen hamis felségárulási pereket folytattak, majd földeket nem egy esetben a Habsburg-udvar hitelezői és szállítói kapták meg, a parasztságra pedig rendkívüli terheket róttak. A végvári katonaságot -mely Mohács után a keresztény Európa utolsó védői voltak az oszmán hadakkal szemben- menesztették, helyettük létrehozták a szerb Határőrvidéket az Oszmán Birodalom elleni védvonalként és Magyarország dél felől való sakkban tartására.
Ilyen előzmények után történt, hogy 310 évvel ezelőtt, 1703. június 15-én Rákóczi katonái egyesültek Esze Tamás tarpai jobbágy seregével, majd másnap Rákóczi a Vereckei-hágón át Magyarországra érkezett és kezdetét vette a magyar nemzet szabadságharca.
Egy 13 éves fiút keres a rendőrség. Vidák Kálmán péntek reggel 9 órakor kiszaladt a tárnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik – közölte honlapján a rendőrség szombaton.
A fiú 150 centiméter magas, vékony testalkatú, világos barna hajú. Járás közben vállait összehúzva, kezeit lógatva tartja. Gyorsan beszél, ezért kissé nehezen érthető, amit mond. Krónikus betegsége nincs.
http://www.hir24.hu/netturi/2013/06/15/ime-a-legcukibb-kedvesem-feldolgozas/#aktualis
“Nagyon édes és nagyon találó szövegezésű ByeAlex-feldolgozással jelentkezett az egyik kisiskolás osztály a suli évzáróján.
A Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola évzáró ünnepségén a 3.C osztály ByeAlex Európát is meghódító dalának sajátos verzióját mutatta be.”
“Doki”!
Köszönöm, hogy engem megelőzve megemlékeztél annak a jeles eseménynek a 310. évfordulójáról, hogy II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án Vásárosnaménynál átkelt a Tiszán és a már kirobbant kuruc felkelés élére állt.
Ettől az időponttól számíthatjuk a Rákóczi-szabadságharc kezdetét, amely a Habsburg-háznak a török kiűzése után gyakorolt magyar-ellenes politikája ellen irányult.
Az akkori habsburg-politikát leginkább a Magyarország el németesítését szorgalmazó Kollonich Lipót császári megbízottnak (esztergomi érseknek) az a mondása fejez ki, hogy “Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá, végül katolikussá teszem”!
(Különösen azért köszönöm, hogy megelőztél, mert néha már restellem, hogy a jeles magyar történelmi évfordulókról és történelmi nagyjainkról leginkább csak én szoktam itt megemlékezni.)
” 310 évvel ezelőtt, 1703. június 15-én Rákóczi katonái egyesültek Esze Tamás tarpai jobbágy seregével, majd másnap Rákóczi a Vereckei-hágón át Magyarországra érkezett és kezdetét vette a magyar nemzet szabadságharca.” (Doki)
.
“II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án Vásárosnaménynál átkelt a Tiszán és a már kirobbant kuruc felkelés élére állt. ” (?!)
Valami nem gömbölyű! 😀
Grün!
A kurucok már jóval Rákóczi Lengyelországból Magyarországra érkezése előtt felkeltek.
“?!” kuruc felkelésről beszélt, a szabadságharc csak utána vette kezdetét.
Mi nem érthető számodra?
Egyébként szomorú, hogy a kormány nem emlékezik meg állami szinten a Rákóczi-szabadságharcról, ahogy júliusban a nándorfehérvári diadal emléknapjáról.
A Rákóczi-szabadságharc nem kisebb történelmi jelentőségű esemény volt, mint 1848, vagy mint 1956. Mikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a magyarok a szabadságharcosok nép, akik sosem tűrték az idegen elnyomást, akkor gondoljon arra, hogy már 1848-at megelőzően sem tűrték, mikor Rákóczi a breznai kiáltvánnyal harcba szólította az ország minden (nemes és nemtelen) lakosát.
Lajos!
Abban egyetértünk, hogy az oldal szerkesztői igazán kitehettek volna egy írást a szabadságharc kitörésének évfordulójára. Bízzunk benne, hogy hiányosságukat pótolják…
bocsánat: Mikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a magyarok a szabadságharcosok népe…
Doki!
Ebből tudjam én meg, hogy, ha vezérlőfejedelmünk jún. 16-án Vásárosnaménynál átkelt a Tiszán miért ment vissza Lengyelországba, hogy a Vereckei hágón újból Magyarországra érkezzen?!
A többit lásd itt:
http://magyarkodo.blog.hu/2008/11/25/szabadsagharcos_e_ii_rakoczi_ferenc
PS. Nem “breznai” hanem brezáni vagy breznói! 😀
Nem kéne folyton csak a múltba révedni! Itt van a jelen, és nyakunkon a jövő!
“… Grün”!
Ne várd el tőlünk, hogy a Magyarország elnémetesítse során betelepített lakosság ma élő leszármazottai által szerkesztett “magyarkodo.blog.hu”-n megjelent II. Rákóczi Ferencet gyalázó írást tekintsük szentírásnak!
A Rákóczi-szabadságharc érdemeit még ennek a II. Rákóczi Ferencet gyalázó blognak a (habsburg-)szerecsenmosdatást végző szerkesztői is elismerik, az általad idézett írásuk alábbi utolsó mondatában:
“A sors igazságossága pedig tulajdonképpen az, hogy a felkelés így is elérte valódi nemes célját, azaz I. Lipót és utódja Magyarországon nem tudta bevezetni az abszolutizmust, és továbbra is megmaradt a Magyar Szent Korona Országainak rendi alkotmányossága.”
“hajós”!
Jegyezd meg, hogy “aki a múltját nem ismeri és nem tiszteli, az jelent és a jövőt sem értheti”!
Remélem, hogy Te nem akarod a múltat eltörölni úgy, ahogy azt egyesek korábban akarták, és ahogy egyesek jelenleg akarják?!
?!!
Semmit nem vártam el pusztán az egymásnak ellentmondó dolgokra próbáltam rávilágítani!
Csak egy kérdés:
Ennek ellenére mégis a Wikipédia vagy a http://magyarkodo.blog.hu/2008/11/25/szabadsagharcos_e_ii_rakoczi_ferenc szó szerinti igézését olvashatjuk tőletek!
Mégis hitelesnek tekinthetjük?!
A Rákóczi hadnagyát is felhozhatnád bizonyítéknak, vagy a Tenkes kapitányát! 😛
?!, ha legalább annyit foglalkoznánk a jövővel, mint amennyit a múlton rugózunk, akkor már sokkal előrébb tartana ez az ország.
Pl. Doki aszongya: “szomorú, hogy a kormány nem emlékezik meg állami szinten a Rákóczi-szabadságharcról”
Nos, a kormánynak kurvára nem az a dolga, hogy mindenféle történelmi eseményekről emlékezgessen meg, hanem az, hogy elősegítse a gazdaság fejlődését, a társadalom felemelkedését. Mint ahogy Csepelen sem az volna az önkormányzat dolga, hogy országzászlót, városkaput, emlékoszlopot állítson, mondvacsinált 300. évfordulót ünnepelgessen, meg állandóan mindenféle ilyen-olyan megemlékezéseket tartson, hanem hogy a kerület fejlődését elősegítse, az itt lakók életét jobbítsa!
Kedves “hajós”!
A magam részéről maximálisan egyetértek “Doki”-nak azzal a véleményével, hogy:
“szomorú, hogy a kormány nem emlékezik meg állami szinten a Rákóczi-szabadságharcról”
Ugyanakkor egyetértek a 13:49-es hsz-ednek a Csepelre vonatkozó részével is, mert valóban semmi szükség nincs kitalált évfordulók és “faragott képek” ünnepelgetésére.
?! továbbra sem tud kibújni a bőréből, még akkor sem, amikor szívét melengető ügyről van szó. Igyekszik, hogy bele tudjon -legalább egyet-, rúgni a jelenlegi csepeli önkormányzati vezetésbe, még akkor is, ha hülyeséget ír. Hogy lehet egy emberben ennyi gyűlölet?
A cikk bevezetője azt írja, hogy a “..kiadvány fővédnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő”. Erre Pabar úr hogy kezdi?: “könyvbemutató rendezvénynek nem volt a fővédnöke Németh Szilárd.”
Miért kell azt cáfolni, kritizálni, ami le sem lett írva???!!!
Tessék már leszállni a magas lóról!
alias dögol az mn 7ooo voltam az alakulat tagja,Valkó gyuszi beosztottja.Régen a Budaörsön is ugrotam.Gratulálok a Csepelieknek.
Részeg matróz!
Tudod, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban azért működik a Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, hogy az ilyen történelmi évfordulókra állami rendezvényeket szervezzen. Nem pedig csak azért, hogy Balatoni Mónika államtitkár elzarándokoljon Auschwitzba.
Én ma ott voltam a Rákóczi-emlékmeneten és a rendezvényen sajnálattal hallottam, hogy a Jobbik több alkalommal benyújtotta a kormánynak azt a javaslatát, hogy a Rákóczi-szabadságharc kitörésének a napja legyen emléknap, de ezt a javaslatot a kormány lesöpörte, mint ahogy arra sem voltak hajlandóak, hogy állami pénzen felújítsák a Nagyságos Fejedelem szülőházát… Úgy gondolom, hogy Rákóczi emlékének ápolása is a nemzeti ügyek közé tartozik.
Pabar Lajos!
Téged pedig a közelmúltban félreismertelek. Bár ha politikailag talán nem értünk mindenben egyet, de a véleményem azon a téren változott pozitívan, hogy fontosnak tartod a magyar történelmi évfordulókat és őrzöd a nemzeti hagyományokat.
Kedves „Ferkó”!
Ha 18:09 előtt egyetlen billentyűt sem ütöttél volna le, akkor bölcs maradtál volna!
Így viszont a sötét agyad megvilágítása érdekében alább szó szerint idézem neked a könyvbemutató meghívójának a szövegét:
—————————————
„Szeretettel hívjuk, várjuk kedves vendégeinket, barátainkat
SAMU FERENC, az ejtőernyős válogatott keret egykori edzőjének a
STOP AUTÓSISKOLÁJÁBA (Csepel, II. Rákóczi Ferenc út 184.)
ahol bemutatjuk
AZ ELSŐ NEGYVEN ÉV
Adalékok a Csepeli Repülőklub történetéhez című könyvet,
2013. június 13-án 17 órakor.
A KÖTET MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA,
NÉMETH SZILÁRD Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő.
Védnökök
MÉSZÁROS LÁSZLÓ a Magyar Repülő Szövetség elnöke,
DR. BODA JÓZSEF dandártábornok, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke.
A könyvet bemutatják ZÖRGŐ TIBOR szerkesztő és a szerkesztő társak.
Közreműködik KORODY GYÖRGY zongorán.
A rendezvényt levezeti ERDEI JENŐNÉ.
————————————–
A saját hülyeségeddel való szembesítés céljából azt is elárulom, hogy a rendezvény időpontját Németh Szilárdnak megfelelő időpontra szerettük volna kitűzni, de Erdei Éva (Erdei Jenőné) több hétig nem tudott időpontot egyeztetni Németh Szilárddal, és a titkárnőivel, mert visszahívásra sem méltatták, ezért én állapodtam meg a meghívóban megnevezett védnökökkel a könyvbemutató időpontjában!
Ezt a tényt csak azért nem írtam le az általad kifogásolt írásomban, mert nem akartam ünneprontó lenni, és nem akartam (a Te szavaiddal élve) belerúgni Németh Szilárdba, valamint az önkormányzati vezetésbe.
Remélem, hogy a fentiek ismeretében tudod, hogy mi a kötelességed a tükör előtt, és azt is tudod, hogy nem minden igaz, ami le van írva?!
(Kivéve, ha általam leírt szöveget olvasol, mert én csak bizonyítható tényeket szoktam leírni!)
Doki! Ezen az alapon mindennap lehetne valami emléknap, mivel minden naphoz lehet valami fontos eseményt találni a magyar történelemben.
Emlékezgessen, aki akar, de szerintem a kormányt nem ezért tartjuk. Az önkormányzatot sem!
Akkor még egyszer elmondom neked, talán sikerül megértened.
Mind a kormánynak, mind pedig az önkormányzatnak van olyan részlege, mely ezzel foglalkozik. A kormánynak és az önkormányzat részéről is illendő lenne a fontosabb események évfordulóin megemlékezni.
Kedves “köves”!
Köszönöm a gratulációdat a többi csepeli ejtőernyős nevében is, és elnézésed kérem, hogy tegnap elfelejtettem válaszolni!
Ha megadod az elérhetőséged, vagy személyesen meglátogatod Samu Ferit a STOP Autós Iskolában (Csepel, II. Rákóczi Ferenc út 184.), akkor téged is szívesen meghívunk a rendezvényeinkre.
A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapesti Szervezetének minden hónap utolsó szerdáján van találkozója (klubnapja) a Budapesti Tiszti Klubban (a Stefánián).
Ezen kívül időközönként itt Csepelen Samu Feri autós iskolájában is össze szokott jönni a társaság, és más helyszíneken is szoktak lenni rendezvényeink.
Például a tiszti klubban június 26-án esedékes összejövetelen kívül e hónapban még három rendezvényünk lesz.
Június 28-án a BM Nemzetközi Oktatási Központban lesz egy összejövetelünk.
Június 29-én délelőtt a Letkés-Ipolyszalka környéki harcokban elesett magyar ejtőernyős katonák emlékművénél a Szent László Hadosztály Baráti Köre és Letkés
Község Önkormányzata által rendezett ünnepségen veszünk részt.
Szintén június 29-én délután pedig, a Gödöllői Repülőtéren a Magyar Szabadság Napja rendezvényen, és utána bográcsozással egybekötött vasárnap reggelig tartó baráti összejövetelen találkozunk.
Gondoltam, kedves Pabar úr, hogy ismét a bunkó stílusát fogja elővenni.
Mondja, Ön elolvassa, amit leír???
Azt írta a cikk bevezetője, hogy a kiadvány fővédnöke volt Németh Szilárd. Erre Ön rögtön azzal kezdte első hozzászőlását, hogy nem volt a rendezvény fővédnöke Németh szilárd. De a cikk nem is ezt írta!! Én csupán erre igyekeztem felhívni a figyelmet, és az, amit nekem írt válaszában Ön idecitált, szintén ezt erősíti. Olvassa csak el.
Ja, és ezek után maga nézzen tükörbe, kedves tegezős FŐBUNKÓ
Figyelj, kedves Ferkó”!
Az alábbiakkal ismét megpróbálom megvilágítani a szurok sötétségű agyadat, ezért ismét közlöm, hogy Németh Szilárd nem volt fővédnöke, sem sem a kiadványnak, sem a rendezvénynek!
Ezt az állításomat az alábbiakkal bizonyítom:
A könyv 3. oldalán az a szöveg olvasható, hogy:
“A könyv megjelenését támogatta: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata”. (Védnökökről és fővédnökről nincs szó a könyvben!)
A rendezvény meghívójának tegnap általam szó szerint idézett szövegében a fővédnök szó szintén nem szerepel, és a védnökökkel kapcsolatban az alábbi szöveg olvasható:
“Védnökök: MÉSZÁROS LÁSZLÓ a Magyar Repülő Szövetség elnöke, DR. BODA JÓZSEF dandártábornok, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke.”
Ha olyan sötét van a fejedben, hogy a fentiek ellenére is ragaszkodsz ahhoz a téves tudósításhoz, hogy Németh Szilárd valamilyen formában fővédnökként szerepelt ebben az ügyben, akkor gondolj amit akarsz!
A téma lezárásaként csupán annyit jegyzek meg, hogy ha vasárnap 18:09-kor nem szemtelenkedtél volna, akkor meg sem említettem volna Németh Szilárdnak azt a negatív hozzáállást az ügyhöz, hogy Erdei Éva (Erdei Jenőné) több hétig nem tudta leegyeztetni Szilárddal és a titkárnőivel a rendezvény időpontját, mert sokszori kérése ellenére visszahívásra sem méltatták!
Remélem, hogy azt pedig még neked sem kell kommentálnom, hogy a könyvbemutatón senki nem képviselte a Csepeli Önkormányzatot, az Erdei Éva által Németh Szilárdhoz eljuttatott meghívók ellenére!