Honvédelem.hu
A hadihajósok segítségével végzik a Duna medrének feltérképezését a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. térképész szakemberei ezekben a hetekben a Csepel-sziget északi és déli „csücske” között. A munkálatok eredménye egy 3D-s hajózási térkép lesz, amely felválthatja a most használt, több évtizeddel ezelőtti felméréseken alapuló kartográfiákat.
Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred megbízásából nagyszabású projektbe kezdtek bele a HM Zrínyi Kft. térképészei. Céljuk, hogy a Duna egy 60 kilométeres szakaszáról úgynevezett 3D-s hajózási térképet készítsenek. A hat hétig tartó felmérés a Csepel-sziget északi és déli „csücske”, azaz a Kvassay- és a Tassi zsilipek között zajlik, a szakemberek munkáját az ezred hadihajós alosztályának katonái és technikai eszközei segítik.
Tizenhárom katona, valamint két hadihajó és egy rohamcsónak – azaz „rocsó” –hajózott ki az újpesti hadikikötőből, hogy az Ercsi határában található sóderbányához települjön. A térképészek és a hadihajósok az AM–32-es DUNAFÖLDVÁR nevű aknamentesítő hadihajót bázisként használva végzik a felmérést, mégpedig a „rocsóra” szerelt geodéziai GPS és egy szonár segítségével. A technikai biztosítást pedig a BAJA nevű tűzszerész járőrhajóval látják el.
“A mederfelmérés során az egy centiméteres pontosságú geodéziai GPS két másodpercenként méri a pozíciót, amihez a szonár egy vízmélységet rendel hozzá. A felmérést 5-6 kilométer hosszú szelvényenként végezzük, szelvényenként 10-15 ezer pontot regisztrálunk, később ezekből az adatokból készül majd el a digitális, illetve a papír alapú térkép” – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Törös Attila, a cég felmérő osztályának felmérő mérnöke. Hozzátette: nagyon érdekes ez a feladat számukra, mivel sajnos csak ritkán van lehetőség folyófelmérésre Magyarországon.
A hadihajósok szerint azért éppen ezt a Duna szakaszt mérik fel, mert az alosztály a legtöbb feladatot az újpesti hadikikötő, illetve a Tassi zsilip, azaz az úgynevezett Turbina-öböl között hajtja végre.
„A jelenleg használatos hajózási térképek az 1970–80-as években készültek. Ennek ugyan jelentek meg frissített változatai – a legutóbbi 2002-ben – ám ezek nem olyan pontosságúak, amelyekre nekünk szükségünk lenne. Így szükségessé vált egy új adatbázis elkészítése, ami az elkövetkező néhány tíz évben meghatározó lehet a hadihajósok számára” – mondta Daruka Norbert főhadnagy. Az ezred hadihajós alosztályának hajóparancsnokától megtudtuk azt is, hogy számukra az lenne a legjobb, ha a Duna teljes magyarországi szakaszáról, illetve az összes hazai hajózható álló- és folyóvízről készülne egy hajózási térkép, de jól tudják, hogy erre pillanatnyilag nagyon kicsi az esély.
A hadihajósok saját maguk is végeznek folyófelderítést: néhány évvel ezelőtt a Bodrog teljes szakaszát, majd a Körös és a Tisza folyók fontosabb szakaszait térképezték fel. A közelmúltban pedig a Ráckevei-Dunaág felső szakaszának felderítését hajtották végre geodéziai GPS és egy szonár segítségével. Az elkövetkező hetekben – a mostani gyakorlat részeként – az alsó szakasz feltérképezése szerepel a terveikben – tette hozzá Daruka főhadnagy.
A hadihajósok természetesen kiképzési célra is felhasználják a Duna felmérésével töltött időt. Az alosztályhoz a közelmúltban több újonc is került, az ő felkészítésük is feladat a mostani kitelepülés során – árulta el Cservölgyi Dániel főhadnagy, az AM–32-es aknamentesítő hajó parancsnoka.
