Csepel.info

Fidesz.hu

Nem lehet elvitatni kormánytól, hogy megmozdította, és “kihúzta a napfényre” az országot abból a gödörből, amelybe a szocialisták lökték – jelentette ki Orbán Viktor a Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában című konferencián, csütörtökön.

Orbán Viktor köszöntötte José Maria Aznart, és egyúttal kijelentette, bár Spanyolország szorult helyzetben van, „de attól, hogy az ember szorult helyzetbe került, még meg kell őriznie a méltóságát”. Ezt kellene nekünk is ellesnünk a spanyoloktól – jegyezte meg. A spanyol politikust „nagy harcosnak nevezve” elmondta azt is, Aznar egyesítette a szétforgácsolódott spanyol jobboldalt. Fontos példát adott a számunkra – fűzte hozzá a kormányfő.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a spanyol politikus határozottan kiállt amellett is, hogy Európának vannak keresztény gyökerei, valamint a kereszténységből fakadó értékei, és azt az álláspontot akkor is képviselte, amikor arról folyt vita, hogy ennek a gondolatnak meg kell-e jelennie egy európai alapdokumentumban.

A magyaroknak sajátos észjárásuk van – jelentette ki Orbán Viktor, példaként említve, hogy egyaránt magyar találmány a golyóstoll, a presszókávé, és a számítógép is. Van itt valami, ami a létszámtól és a területtől függetlenül izgalmat és érdeklődést válthat ki azokban, akikben van antropológiai érdeklődés, és még hisznek abban, hogy Európának különböző nemzetekből kell állnia.

A kormányfő a Nézőpont Intézet adatait ismertetve elmondta, az elemzők megállapították, hogy három év alatt a kormány teljesítette a programjának a 69 százalékát. A közrend tekintetében 86 százalékon állunk, a demokratikus normák esetében 75 százalékon, az egészségügy megmentésének és a szociális biztonság megteremtésének területén a vállalt döntéseknek 67-68 százalékát, a gazdasági célkitűzéseknek pedig 66 százalékát teljesítettük – sorolta.

Ez három év alatt nem tűnik rossz eredménynek – fűzte hozzá. Azonban a számok a valóságról viszonylag keveset mondanak – jegyezte meg a miniszterelnök. Az igazán izgalmas ugyanis nem az, hogy tíz pontból hányat teljesítünk, hanem az, hogy összeállnak-e a döntések százai „valamivé” – mutatott rá Orbán Viktor.

Eljött az ideje, hogy közösséget építsünk

A Nemzeti érdek című folyóirat legfrissebb számából idézve a kormányfő úgy fogalmazott: „lerombolni egy közösséget politikai tett, felépíteni úgyszintén”. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a kommunizmus legnagyobb politikai tette az volt, hogy „radikálisan lerombolta a létező közösségeket”, és helyükbe „sziszifuszi munkával kiépítette az irigység kultúráját és a nekünk úgy sem sikerülhet mentalitás társadalmát”. Ez a nemzeti kisszerűség politikája – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ez a mentalitás túlélte a rendszerváltást, a kilencvenes éveket, és túlélte volna a 2000-es éveket is, ha el nem veszíti fedezetét – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: a szocialista és kommunista politika – lényegének megfelelően – az emberben rejlő rossz tulajdonságokra épít politikai konstrukciót. Hangsúlyozta: kiderült, hogy az így felépült társadalom nem képes arra, hogy gazdaságilag fenntartsa magát. „Ebbe bukott bele néhány más geopolitikai fejlemény mellett a Kádár-rendszer is” – szögezte le.

Orbán Viktor, felidézve az első polgári kormány éveit, úgy fogalmazott: „folyamatosan azt kellett nézni, hogy az adott körülmények között mit lehet csinálni”. Ezzel szemben 2010-ben eljött az a pillanat, amikor el lehetett kezdeni a közösségépítést – fűzte hozzá. „Ha a kommunisták közösségrombolást valósítottak meg, akkor eljött az ideje, hogy mi politikai közösséget építsünk fel” – vélekedett a miniszterelnök.

„Közösség szétbontása, közösségépítés. Ez a két politikai program küzd egymással Magyarországon folyamatosan”– mutatott rá, hozzáfűzve: „mi azt mondjuk, állj ki, vállalkozz, és akár még sikerülhet is, mert rajtad múlik a jövő”.

Nincsenek többé láthatatlan dolgok

Az elmúlt három évet értékelve Orbán Viktor kifejtette: „gyakran értünk el sikereket, de azt sem tagadjuk el, hogy alkalmanként elbuktunk. Voltak váratlan, remek ötleteink, s voltak olyanok, amelyekről később kiderült, hogy mégsem olyan jó ötletek”. „Sok mindent lehet vitatni, egyet azonban nem, hogy Magyarországot kihúztuk abból a gödörből, ahova a szocialisták lökték” – emelte ki.

A miniszterelnök beszédében kitért rá, hogy a választási programot beemelve a kormányprogramba, a kabinet egy „európai léptékű műfaji újítást hajtott végre”. Ennek kapcsán felidézte, hogy akkor elmondták: nincsenek többé láthatatlan dolgok. „Nincs láthatatlan alkotmány, nincs a piac láthatatlan keze, és nincsenek láthatatlan törvények. Eljött az átlátható világ korszaka” – hangsúlyozta.

Ha az ember beleteszi a választási programot a kormányprogramba, akkor nem ígéretről, hanem vállalásról van szó – szögezte le. Az első kormányprogramba foglalt vállalása a Fidesz-KDNP-nek az volt, hogy talpra állítja a magyar gazdaságot – idézte fel Orbán Viktor. Ezzel összefüggésben közölte: a legfontosabb gazdaságfilozófiai különbség a korábbi kormányok és a jelenlegi között az, hogy „szerintünk szégyen más pénzén élni”. Más pénzén élni azt jelenti, hogy az ember elveszíti az önbecsülését – fűzte hozzá. “Annak az országnak, amely nem a saját pénzéből él, nem a saját lábán áll, nem lehet önbecsülése, mert nincs meg rá a gazdaságerkölcsi alapja” – húzta alá a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 őszén rendben lezárta az IMF-fel való együttműködést. Rendbe tettük a költségvetést, rekord mélységbe szorítottuk a hiányt, és a piacokról finanszírozzuk Magyarországot – mutatott rá. Orbán Viktor az európai kontinens egyik legígéretesebb gazdaságának nevezte a magyart.

Szólt arról is, hogy 2010 júliusában a tízmilliós országban mindössze 1,8 millió ember fizetett adót, ezzel szemben ma közel 4 millió adófizető állampolgár van hazánkban.

„A szociális biztonság és a munka össze van kötve”

A szociális biztonság megteremtése kapcsán úgy fogalmazott, a gazdasági biztonság vége a szociális biztonság elpárolgása volt. Ehhez képest 2010 után befagyasztottuk, majd csökkentettük a rezsiköltségeket, megőriztük, sőt növeltük a nyugdíjak reálértékét, a minimálbér pedig nagyobb mértékben nőtt, mint korábban nyolc év alatt – sorolta. Emellett a kormány visszaállította három évre a gyest, és bevezette a gyermekek utáni adókedvezményt is.

Mi azt gondoljuk, hogy a szociális biztonság és a munka össze van kötve: csak az érezheti magát szociálisan biztonságban, aki valamilyen erőfeszítést tesz azért, hogy dolgozzon – jelentette ki az adórendszer kapcsán. Mint mondta, éppen ezért alacsonyan kell tartani a jövedelemadót, és egy még elfogadható, de viszonylag magas szinten kell tartani a forgalmi adókat. Ha esélyt kapunk rá, szeretném azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó Magyarországon – fűzte hozzá.

A miniszterelnök felidézte azt is, hogy a kormányváltás időpontjára pénzügyi szempontból összeomlott a kórházi rendszer. Az államhoz vontuk és újjászerveztük az intézményrendszert, ami mára biztonságosan, kiszámíthatóan, gazdaságilag racionálisan működik – emelte ki. Orbán Viktor az egészségügyi dolgozók bérrendezése kapcsán leszögezte, stabilizálni és javítani kell a háziorvosok helyzetét.

Világos, átlátható rend van

A közrend és a közbiztonság kapcsán felidézte, hogy korábban „egyenruhás, félkatonai szervezetek masíroztak, mindenféle rendőri fellépés nélkül, szabadon”, romagyilkosságok történtek az országban, egyre kevesebb volt a rendőr, és növekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Minden volt, csak rend és közbiztonság nem; három év telt el, és ennek nincs nyoma – szögezte le. Végük van a félkatonai szervezeteknek, nem lehet sem faji, sem más alapon sorozatgyilkosságokat szervezni, a rendőrök számát radikálisan megnöveltük, 12 ezerről 18 ezerre nőtt e börtönben lévők száma, bevezettük a három csapás intézményét – sorolta.

Azoknak a problémája ma Magyarországon a demokratikus normák állapota, akik maguk is bevallották, hogy becsapták az egész országot – hangsúlyozta, utalva az őszödi beszédre. Ennek kapcsán a miniszterelnök feltette azt kérdést, hogy hogyan lehet beszélni demokráciáról, ha a „kormányzati filozófia első tétele, hogy verd át a hazádat, verd át a magyar embereket”. Innen nézve nem lehet eltagadni: a demokratikus normák tekintetében is javulás következett be – tette hozzá, megjegyezve, a 2010 előtti állapotokhoz képest ma egy világos, átlátható alkotmányos rend működik, amelynek az alapja az európai demokratikus normákból fakad.

„Mi a nemzetek Európáját akarjuk látni”

A miniszterelnök úgy fogalmazott, a mai kormányzati politika modellértékű elemének nevezhetjük, a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítását, az érdem szerinti előrejutás elvét, valamint az Európa-politikát. Mi a nemzetek Európáját akarjuk, azt gondoljuk, hogy egy olyan föderációban, ahol feloldódnak a nemzetek, ott Magyarországnak nincsen helye – jelentette ki. Mint mondta, hazánk részt kíván venni az unió jövőjéről szóló vitában. Mi a nemzetek Európáját akarjuk látni, ezért dolgozunk – tette hozzá. Úgy fogalmazott, ha eltűnnek a nemzetek, eltűnik a tisztelet és a megbecsülés. Hangsúlyozta, a nemzetek eltűnésével egy birodalmi Európában kell élni, ahol a provinciáknak „gyakran kell szembenézniük igazságtalansággal, kettős mércével, és azzal, hogy visszaél a hatalmával az erős birodalmi központ”.

A jobbközépnek nem kell megijednie attól a teológiai megalapozottságú kiindulóponttól és igazságtól, ami úgy összegezhető, hogy az Isten jó világot teremtett, és minden adva van ahhoz, hogy boldogok lehessünk, csak rajtunk, embereken múlik, hogy képesek vagyunk-e élni a lehetőségeinkkel – jelentette ki. Rámutatott, vannak törvények és parancsolatok, amelyeket filozófiai meggyőződéstől függetlenül mindannyian osztunk. Ha ezeket nem tartjuk tiszteletben, rámegyünk: rámegy az életünk, a családunk, a hazánk – zárta szavait.

Forrás: Fidesz.hu

This entry was posted on 2013. május 30. csütörtök at 19:45 and is filed under Gazdaság, Kormány, Pártok, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.