Csepel.hu
„A jelzőlámpa pirosra váltott, ne lépjen az úttestre!” – figyelmeztet egy hang az útkereszteződésnél, majd kisvártatva újra megszólal: „a jelzőlámpa zöldre váltott”. A figyelmes bemondótól azt is megtudjuk, hogy melyik útkereszteződésről van szó; közli az utca nevét, ahol átkelni szándékozunk.
És mindez csak akkor hallható, ha vak vagy gyengén látó ember ér a lámpás kereszteződéshez, aki távirányítóval hozza működésbe a beszélő jelzőlámpákat.
Nem fikcióról van szó: a rendszer egy csepeli embernek, Tóth Jánosnak köszönhetően már valóság. Több mint száz csepeli látássérültnek nyújt ez ma lehetőséget arra, hogy kísérő nélkül is könnyebben és biztonságosabban közlekedhessen. Mivel távirányítóval működik, csak az arra rászorulók indíthatják el. A berendezés ráadásul nem csak a közlekedésben nyit új lehetőségeket. A közintézmények bejárata felett elhelyezve segít abban, hogy könnyebben eligazodjunk. Ezzel a megoldással találkozhatunk már a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat bejáratánál is.
A berendezés ötletadója Tóth János, aki több mint tíz évvel ezelőtt állt elő újításával. A csepeli önkormányzat telefonkezelője egy vakvezető kutya segítségével jár be nap mint nap a munkahelyére, intézi ügyes-bajos dolgait. Amikor jelzőlámpás kereszteződéshez érünk vele, a lámpatestbe beépített berendezést egy távirányítóval indítja el, amely aztán hangos, jól érthető figyelmeztető jelzéseket ad. A rendszer a Szent Imre tér környékén mindenhol tökéletesen üzemelt. A közelmúltban átadott, majd átkeresztelt Teller Ede út kereszteződéseinél pusztán annyi hiba történt, hogy a bemondó még nem ismerte az új út nevet, és Gerincutat mondott.
A vakok számára jól érzékelhető emellett, hogy az útkereszteződés és a leendő buszmegállók helyén is letették azokat a különleges, fehér járólapokat, amelyek barázdáikkal, térburkolati elemeikkel nyújtanak segítséget a tájékozódásban.
Az útkereszteződések sokáig veszélyes akadályt jelentettek a látássérülteknek, akik nem mindig számíthatnak a járókelők segítségére. Eleinte sípoló, kattogó vagy éppen „beszélő” lámpás zebrák épültek, ezek azonban sok esetben több problémát okoztak, mint amennyit segítettek. A vakok ugyanis a hangok alapján nem mindig tudták biztosan, hogy melyik zebra váltott zöldre, így könnyen kiléphettek a száguldó járművek elé. Eközben voltak olyan fejlesztések, amelyek a kerekes székesek életét megkönnyítették, a hibás kivitelezés miatt azonban a vakokét életveszélyessé tették. Az akadálymentesítés ugyanis sok helyen olyan simára sikerült, hogy nem lehet lábbal érzékelni, hol ér véget a járda és hol kezdődik az úttest. Tóth János szerint ezért is lenne fontos minden átkelési helyen a fehér, domború, úgynevezett taktilis jelzés használata.
Az önkormányzat telefonkezelője 2002-ben született ötlete lassan, de biztosan terjed: más kerületekben, vidéki városokban is megtetszett, így budapesti kerületek mellett vidéken is több helyen tervezik a jelzőrendszer kiépítését.
Csepelen jelenleg 114 látássérültet tartanak nyilván, akik közül lehetnek olyanok, akiknek a figyelmét eddig elkerülte ez a lehetőség. A pár ezer forintba kerülő távirányítóhoz valamennyien hozzájuthatnak, amennyiben azt kérik. Beszerzésében segítséget nyújt az önkormányzat, igényléséhez az érintettek a vakok és gyengén látók egyesületeihez vagy Tóth Jánoshoz fordulhatnak az önkormányzat központi számán (427-6100).
Forrás: Csepel.hu
