Csepel.info

Hétfő délután – a napirend előtti felszólalások és az interpellációs blokk után – szavaz a Ház az önkényuralmi jelképek szankcionálásáról szóló kormányjavaslatról. Ennek előzménye, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) februárban április 30-i hatállyal megsemmisítette a büntető törvénykönyv (Btk.) azon rendelkezését, amely az önkényuralmi jelképek használatát tiltotta. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a szabályozás túl tág, mivel a jelképhasználatot általában szankcionálja, és ezzel aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

A kormány ezután készített új javaslatot, amely az általános tilalom helyett szűkebben állapítja meg a büntetendő magatartásokat. Így az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot. Az igazságügy-miniszter javaslatához csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek, ezeket az előterjesztő nem támogatja. Ezért a parlament hétfőn elfogadhatja a Btk.-módosítást, ami azért lényeges, mert így az hatályba léphet április 30-án, az eddigi tilalom megszűnésekor.

Kik vehetnek részt az eszközkezelő programjában?

Szintén hétfőn dönthet a parlament arról, hogy bővíti azoknak a körét, akik részt vehetnek a nemzeti eszközkezelő programjában. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslata alapján ez a lehetőség azon devizahitelesek előtt is megnyílik, akiknek tavaly adódtak fizetési nehézségeik. Emellett az eszközkezelő Budapesten és a megyeszékhelyeken legfeljebb 20, egyéb településeken maximum 15 millió forint forgalmi értékű ingatlanokat vásárolhatna meg: mindkét esetben 5-5 millió forinttal nőhet az értékhatár.

Szavazás lesz a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény módosításáról is, ennek révén egyszerűbben nyithatnának magyarországi befektetési számlát a külföldön élő magyarok.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló javaslat esetében még csak módosító indítványokról döntenek. Köztük arról a bizottsági javaslatról, amely a szemétszállítási díjaknál a 2012. áprilisi árakat venné az idén július 1-jétől esedékes tízszázalékos csökkentés alapjául. E szerint a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szemétszállításért. Az indoklás szerint ez a megoldás azért szükséges, mert tavaly április és december között több helyen nagyobb mértékben emelkedtek az árak.

Kockázati tényező lehet az MSZMP-tagság

Hétfőn nem kezd új törvényjavaslat tárgyalásába, de több indítvány részletes vitáját is lefolytatja az Országgyűlés. Így szó lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól, köztük arról a fideszes módosító javaslatról, amely az állampárti múltat – például az MSZMP-tagságot – is kockázati tényezőnek minősítené.

Ugyancsak megvitatja a Ház a negyedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó törvénycsomagban javasolt változtatásokat. Ezek között szerepel a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetőinek indítványa, amely az Európai Bizottság aggályaira válaszul megengedné, hogy a pártok a kereskedelmi médiában is hirdessenek – ingyen – az európai parlamenti választási kampányban, és szűkítené az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét.

Terítékre kerül a felsőoktatás

Kedden elsőként a felsőoktatási törvény módosításáról nyílik vita. Eszerint az állami ösztöndíjjal tanulóknak a diplomázást követő húsz éven belül kellene Magyarországon ledolgozniuk a tanulmányi idejüket, és nem a képzési idő kétszeresét, mint a kormány korábban, a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel kötött megállapodás előtt tervezte.

Részletes vita lesz a köznevelési törvény módosításáról – így szó eshet majd arról a kormánypárti javaslatról, amelynek értelmében az iskolák 20 helyett 25 százalékkal térhetnének el a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól az első osztályosok beiskolázása érdekében.

Megtárgyalja a parlament kedden azt a kormányjavaslatot is, amely nem az öregséginyugdíj-minimumhoz igazítaná, hanem konkrét összegben határozná meg a fogyatékossági támogatást, amelyet később a nyugdíjakkal egyszerre emelnének. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ezt azzal indokolta, hogy a nyugdíjminimum 2009 óta nem emelkedett.

Forrás: Mno.hu