Csepel.info

Havi ezresekben is mérhető, hogy eddig milyen jól jött ki a lépés a kormánynak az idén. A reálbérek felkúsztak, a rezsicsökkentés és az alacsony infláció miatt az emelkedő fizetések az embereknél maradnak, nem úsznak el. Többet ér az idén a magyarok pénze, akár dolgoznak, akár nyugdíjasok, a gyógyszerek is olcsóbbak lettek. Fideszes képviselők szerint lehet ugyan gyanakodni, hogy a kormány kampányol, de amíg nem hitelből költenek, addig nincs gond.

A múlt héten jelentette meg legfrissebb adatát a Központi Statisztikai Hivatal a fizetésekről. Ebből kiderült, hogy újra emelkedni tudtak a reálbérek, vagyis az inflációt figyelembe véve többet ért a fizetés az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban. Akinek volt 8 órás, legális állása, átlagosan 223 ezer forintra volt bejelentve, ebből 146 ezer forintot vihetett haza. Tavaly január-februárban 217 ezer forint volt az átlagos bruttó bér és 140 ezer a nettó. Azaz, havi hatezer, éves szinten 72 ezer forint plusz is összejöhet.

A fizetésemelésnek akkor van érezhető hatása, ha a több pénzből a boltban is többet tudunk vásárolni, azaz a fizetés gyarapodását nem falja fel az infláció. Az infláció az idén várhatóan 2-3 százalék körül alakul, a 6000 forintos többlettel így összességében átlagosan havi 3000 (évi 36 000) forinttal többet költhetünk. A növekedést ráadásul nem csak a jómódúak béremelkedése hozta, mivel a KSH adatai szerint a fizikai dolgozók bére is az infláció fölött emelkedett.

Jobban jártak a kevésbé tehetősek

A bérnövekedést két kormányzati intézkedés befolyásolta. A minimálbért 98 ezer forintra, a szakképzett dolgozókat megillető garantált bérminimumot 114 ezer forintra emelte a kormány, mindkét emelés felülmúlta az inflációt. A minimálbért korábban is keményen emelte a kormány, a dolgozók mégsem érezték a hatását, mivel közben az adó is emelkedett, így a bruttó emelése ellenére 60 ezer forint körül maradt a nettó bér. Sok év óta először kaptak kézhez érezhetően többet a minimálbéresek, idéntől 64 ezer forintot. A másik kormányzati hatás a szuperbruttó kivezetése, ez a 202 ezer forint fölött keresők nettó bérét emelte.

Rezsicsökkentés: plusz 11 ezer forint

A 38 éve nem látott mélypontra eső infláció elsősorban a rezsicsökkentésre vezethető vissza, igaz, az élelmiszerárak sem emelkedtek olyan durván (3,6 százalékkal), mint ahogy arra a tavalyi szárazság után számítani lehetett. A kormányzat a rezsicsökkentéssel 10 százalékot vágott az energiaárakból. Ez korábbi számításunk szerint átlagosan fejenként 11 ezer forintot hagy a háztartásoknál egy év alatt. Azóta a kormánypárti politikusok további, és például a vízdíjra, szemétszállításra is kiterjesztett rezsicsökkentést lengettek be.

Mindettől az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György a fogyasztás növekedését várta. Az NGM kérdésünkre azt válaszolta, hogy a fogyasztás idén 0,5 százalékkal csökkent volna a rezsicsökkentés nélkül, így viszont növekedhetnek a vásárlások. Ez egyelőre nem valósult meg, viszont a fogyasztók jövőbeli viselkedését vizsgáló hangulatindexek javultak. Önmagában az évi 11 ezer forint nem feltétlenül elég a fogyasztás beindítására, de az alacsonyabb infláció, a reálbér-növekedés és a nyugdíjak reálértékének emelkedése összességében tényleg mérhető hatással lehet a magyarok fogyasztására.

Nyugdíj: plusz 24 ezer forint

A kedvezően alakuló inflációnak a nyugdíjasok is örülhetnek. A kormány ugyanis úgy tervezi meg a költségvetést, hogy a várható infláció értékével növeli a nyugdíjakat. A tavaly őszi tervezéskor még 5 százalék feletti inflációt vártak, így a nyugdíjemelést is ezzel tervezték, januárban 5,2 százalékkal magasabb nyugdíj járt. Közben viszont kiderült, hogy az infláció jóval kisebb lesz: a konvergenciaprogramban már 3,1 százalék szerepel idénre. A piac ennél is optimistább: márciusban a Reuters elemzői körkérdésében átlagosan 2,9 százalékos áremelkedést vártak, de azóta volt elemző, aki már 2 százalékos ütemet tart valószínűnek.

Az inflációs várakozás esett, de a nyugdíjasok pénzét változatlanul hagyta a kormány. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok teljes ellátása tavaly decemberben átlagosan 106 550 forint volt – az emelése idén januárban már 112 090 forintot jelentett. Amennyiben az infláció a kormány előrejelzésének megfelelően 3,1 százalék lesz éves átlagban, akkor havonta átlagosan körülbelül 2000 forinttal többet költhetnek az idősek. Ha a még optimistább inflációs pálya valósul meg, akkor havonta több mint 3000 forintnyi áruval több kerülhet a nyugdíjasok kosarába.

Gyógyszerek: plusz 700 forint

A kormány átalakította a gyógyszertámogatás rendszerét is – ezt a feladatot még a 2011-es Széll Kálmán-terv jelölte ki. Az átalakítás egyik része az volt, hogy bevezették az úgynevezett vaklicitet, amely lényege, hogy a gyógyszergyárak úgy versengenek a termékeikkel az állami ártámogatásért, hogy nem látják a többi gyártó ajánlatát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a legolcsóbb azonos hatóanyagú szereket támogatja, a vaklicit miatt pedig a gyártók arra kényszerültek, hogy lejjebb vigyék az áraikat.

Az OEP szerint átlagosan 35 százalékkal csökkent a gyógyszerek ára, és a gyógyszerek több mint felénél volt valamilyen áresés. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a lakosság 7 milliárd forinttal költött kevesebbet gyógyszerekre, az állam pedig 28 milliárd forintot spórolt a rendszerrel. A 7 milliárd forintos megtakarítás fejenként ugyan csak 700 forintot jelent, de értelemszerűen a több gyógyszert használók ennél jóval többet spórolhattak.

Mindenkor támogatható

Bencsik János fideszes képviselő, korábbi energiaügyi államtitkár szerint nincs abban semmi meglepő, hogy pont így jött ki a lépés. “A frakció egyszerű tagjaként ezeknek a döntéseknek a kidolgozásába napi szinten nem látok bele, de annyit mondhatok, hogy a politikának ez a természete: igyekszik úgy végezni a dolgát, hogy a társadalmi igazságosság szempontjait is figyelembe vevő intézkedések a ciklus végén érzékelhetővé váljanak az emberek számára” – mondta.

Két másik megkérdezett fideszes képviselő szerint ugyanakkor semmiféle tudatosság nincs abban, hogy épp most alakulnak ilyen jól a dolgok. “Ez nem választási kérdés, hanem a dolgok normális rendje: az emberek életét megkönnyítő lépések feltételeit először meg kellett teremteni” – mondta Balla György. Szerinte “lehet gyanakodni” a választások közelsége miatt, hiszen “nyilván minden kormány célja, hogy hatalmon maradjon”, de “ha nem hitelfelvételből történik az emberek életkörülményeinek a javítása, akkor az mindenkor támogatható”.

Forrás: Origo