Helyi Téma
Ma van a költészet napja: József Attila születésnapjára emlékezve számos irodalmi, művészeti programot rendeznek. Lesz például Budapesten Versmaraton, Nyíregyházán versolvasási rekordot szeretnének felállítani, Sopronban “verskommandó” indul, Pécsett József Attila összes verse elhangzik, Londonban pedig irodalmi estet tartanak.
Budapesten a számos irodalmi esemény közül kiemelkedik a Versmaraton, amely a Thália Színházban kezdődik 11 órakor. Az eseményen Az év versei 2013 című kötetben szereplő csaknem száz költő olvassa fel műveit. Az eseményt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg, az eseményről a közmédia is beszámol.
A Művészetek Palotájában a kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével egész napos rendezvénnyel ünneplik a költészet napját. Napközben interaktív gyerekelőadás, “versjátszóház”, verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket.
Nyíregyházán a legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordja dőlhet meg csütörtökön. A tervek szerint a Bujtosi Szabadidő Csarnokban 1500-an fogják együtt szavalni Váci Mihály Én szőke városom című versét, ezzel megdőlhet a miskolciak által 790 fővel tartott verselési rekord. A csúcskísérleten csaknem háromszáz fogyatékkal élő, valamint vak és gyengénlátó diák is részt vesz majd a tervek szerint, utóbbiak a vers Braille-írásos verziója segítségével csatlakozhatnak a versmondókhoz.
Pécsett József Attila összes verse elhangzik zongoramuzsika mellett csütörtökön. A költő műveit Galkó Balázs színművész adja elő, a zongorakíséretről Márta István zeneszerző gondoskodik a Művészetek és Irodalom Házában délelőtt tíz órától éjfélig tartó versmaratonon.
Sopronban a Petőfi Színház verskommandóval köszönti a költészet napját: már reggel fél kilenckor az autóbusz-pályaudvaron “ajándékoznak” verseket az utasoknak, majd délelőtt iskolákba, közintézményekbe, kórházakba térnek be a művészek, kora délután pedig a Tűztoronyban, könyvtárakban és a GYSEV vasútvonalán szavalnak. A kevéssel fél három után induló személyvonaton indulnak Kapuvárra, majd a menet közbeni szavalás és húsz percnyi várakozás után visszaindulnak Sopronba, ekkor is versekkel lepve meg az utazókat.
Hét év után utoljára közlekedik csütörtökön a veszprémi Versbusz. Az idei rendezvényen a három alapító tag, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó és Kőrösi Csaba színművészek mellett Csehy Zoltán, Hizsnyai Zoltán, Németh Zoltán felvidéki magyar költők, valamint Dávid Roland gitáros-énekes lép fel. A Versbusz utasai mondanak verset helyi járaton, idősek otthonában, múzeumban, középiskolai kollégiumban és tartanak rendhagyó irodalomórát általános iskolásoknak.
A brit fővárosban is megemlékeznek csütörtökön a költészet napjáról a Londoni Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az irodalmi est megálmodója Tibor Fischer magyar születésű angol író, az ő ötlete nyomán az intézet online antológiát állított össze Inspired by Hungarian poetry – British poets in conversation with Attila József (Ihlet a magyar költészetből – brit költők párbeszédben József Attilával) címmel. Januárban brit költőket kértek fel arra, hogy József Attila verseire reflektáljanak egy-egy új verssel. A felhívásra 16 poéta írt verset József Attila angol nyelven megjelent költeményei nyomán. A gálaesten az antológiából tartanak felolvasást brit költők.
A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon, ebből az alkalomból számos kulturális rendezvényt tartanak az egész országban.
Forrás: Helyi Téma
Bizony, bizony! Egészen reggel óta ma van a Magyar Költészet Napja!
Ezen kívül:
108 évvel ezelőtt, ezen a napon született József Attila, posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja,
továbbá:
113. évvel ezelőtt, ezen a napon született Márai Sándor a magyar polgárság irodalmi képviselője, posztumusz Kossuth díjas kiváló író, költő és újságíró! !
Márai Sándor:
Mennyből az angyal
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
mennyből az angyal
New York, 1956.
A mostani, fasizálódó rezsim, amelyik fasiszta írókat népszerűsít, eltűri fasiszta csoportok randalírozását, eltűri Horthy szobrok állítását, mintának tekinti a Horthy uralta fasiszta Magyarországot, ne merje szájára venni József Attila nevét. József Attila a Józsefvárosban és Angyalföldön, a munkások között nőt fel, együtt-érzett az elnyomott munkásokkal, kommunista volt. Semmi közötök hozzá!
———————————-
Város peremén, ahol élek
Beomló alkonyokon,
Mint pici denevérek,
Puha szárnyakon száll a korom
S lerakódik, mint a guanó
Keményen, vastagon.
———————————-
lucifer!
Aki együtt érez a nyomorgókkal, többnyire nem kommunista. Ha így volna, hogyan lehetséges, hogy a kommunista országokban volt (van) a legnagyobb nyomor?
József Attila egy rövid kitérő után szakított a kommunistákkal, s lesújtó véleménye volt róluk. De erről már nagyon sokszor volt szó…
szigetország!
Itt csak te beszélsz kommunistákról.
Tudod aki nem híve ennek a rezsimnek az nem kommunista.
Azt tudod, hogy a “kommunisták” előtt, hogy éltek a józsefvárosi prolik?
Na,csámcsogjatok szemét,söpredék kommunisták!:
felix!
Ha nem esik nehezedre, olvasd el, mit írt lucifer. De ha nehezedre esik, akkor ne olvasd el.
Azt pedig tudod, hogy a kommunisták alatt hogyan éltek az emberek? Tudod, milyen nyomor és ínség volt pl. Ukrajnában? És másutt is?
De hagyjuk! Anniyra ütődött vagy, hogy kár beléd a szó. Szerintem próbáld álomra hajtani a fejed, s ezzel mindannyian jól járunk.
szigetország!
A legtöbb kommunista országban jobban éltek az emberek mint előtte.
Nem véletlen az, hogy hol sikerült hatalomra jutniuk, vagy annak közelébe kerülniük.
Mondhatod azt, hogy a szovjet megszállás eredménye volt, de ennek ellenére a melósok nagy részének jót hozott.
Az igaz, hogy a szocializmus legnagyobb haszonélvezője a nyugati munkásság volt.
Ez legjobban a szocializmus bukása utáni visszarendeződésen látszik, ami napjainkban játszódik le, még a mi kis hazánkban is.
Szigetország!
Mennyi lakást kapnak mostanában a csepeli munkások, ebben a baromi nagy odafigyelésben?
Bár szeretnéd, de az ellenzék nem alszik.
Az altatót a tieidnek énekeled.
Alszanak is rendesen.
felix!
Szerintem ne indítsunk vitát, mert magad sem tudod, miről beszélsz.
Királyerdei, menekültünk miért jött ide vissza? Komcsizni, vagy mert itt többet ér a nyugdíja?
Én tudom, és te?
Könnyű a vitát elkerülni azzal, hogy ledegradálót a vitapartneredet.
Menj aludni.
Szigetország!
Aki veled egyetért az vagy egy másik bolygóról csöppent ide, vagy bolond, és nem tudja mit beszél. Voltak hibái a Kádár féle szocializmusnak, de – amint néhány hozzászólásból is kitűnik – a munkás és paraszt tömegeknek soha nem volt, és azóta sincs olyan rendezett élete, anyagi biztonsága, mint Magyarországon, 1960.-és 1985 között volt.
lucifer!
Ő is tudja, hogy ostobaságokat beszél, ezért lépett le.
VILÁGOSÍTSD FÖL
Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák – kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki szerelmet,
ki pedig ilyen költeményt.
És vígasztald meg, ha vigasz
a gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét –
mivelhogy rend kell a világba,
a rend pedig arravaló,
hogy ne legyen a gyerek hiába
s ne legyen szabad, ami jó.
S ha száját tátja a gyerek
és fölnéz rád, vagy pityereg –
ne dőlj be néki, el ne hidd,
hogy elkábítják elveid!
Nézz a furfangos csecsemőre:
bömböl, hogy szánassa magát,
de míg mosolyog az emlőre,
növeszti körmét és fogát.
(ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT…)
Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
s emberből emberbe szalad.
Miatta nem tudja a részeg,
ha kedvét pezsgőbe öli,
hogy iszonyodó kis szegények
üres levesét hörpöli.
S mert a nemzetekből a szellem
nem facsar nedves jogokat,
hát uj gyalázat egymás ellen
serkenti föl a fajokat.
Az elnyomás csapatban károg,
élő szívre mint dögre száll –
s a földgolyón nyomor szivárog,
mint hülyék orcáján a nyál.
Lógatják szárnyuk az ínségnek
gombostűjére szúrt nyarak.
Bemásszák lelkünket a gépek,
mint aluvót a bogarak.
Belsőnk odvába bútt a hálás
hűség, a könny lángba pereg –
űzi egymást a bosszuállás
vágya s a lelkiismeret.
S mint a sakál, mely csillagoknak
fordul kihányni hangjait,
egünkre, hol kinok ragyognak,
a költő hasztalan vonit…
……………………………..
……………………………..
……………………………..
……………………………..
……………………………..
………………………………
……………………………..
……………………………..
………………………………
……………………………..
……………………………..
……………………………..