Csepel.info

dailymail.co.uk/Pozitivnap.hu

David Latimer 1960-ban ültette a növényt a palackba. 1972-ben pedig mintegy kísérlet képen bedugaszolta az üveget, hogy aztán úgy is hagyja az elkövetkezendő 40 évben.

Az elmúlt 53 évben egyszer lett meglocsolva és egyetlen egyszer sem lett metszve.
A pletyka pedig terjedt és túlélte az elmúlt negyven évet. Mert, hogy ez a növény fajtája, latin nevén Tradescantia és az ámpolna növények közé tartozik. Köszöni remekül van, hermetikusan elzárva a külvilágtól. Saját ökoszisztémát alakított ki, tökéletesen újrahasznosítva a vizet és saját lehulló leveleit. Az egyetlen amit kívülről kap az a fény, amivel fotoszintetizál, vagyis a fényből energiát nyer.

Remek példa arra, hogy micsoda túlélők a növények. Na meg arra is, hogy nézne ki a természet és a Föld, ha nem piszkálnánk bele.

David Latimer most valami hatalmas növény géniusznak tűnhet a szemünkben, pedig azért ő nem egy Jadav Payeng. Nem sok dolga volt a gömbbel az elmúlt negyven évben. Néha forgatott rajta egyet, mert a növény a fény felé törekszik, így egyenletesen töltötte ki a teret. Visszametszeni sem kellett, mert valamiképpen beosztotta a rendelkezésre álló helyet.
„Az üvegkertek fantasztikusnak tűntek és látni akartam mi történik, ha bedugaszolom.” – ilyen egyszerű volt a motiváció.

Egy ilyen üvegkert rendkívül előnyös szobanövény, hiszen kevés karbantartást igényel, nem növi túl a lakást és saját életteret alakít ki, egy önálló kis mikrokozmoszt.

Magunk is könnyedén készíthetünk:

Először is szükség lesz egy üvegtartályra. Széles nyakút érdemes választani, hogy könnyen hozzáférhess és hogy jó nézzen ki. Egy aranyhal gömb például vagy gyerekeknek egy lekváros üveg is tökéletes!

Kell még komposzt, némi homok, vagy kavics és természetesen a növény maga. Először tegyünk egy réteg homokot az üveg aljára, majd annyi komposztot, hogy a növény gyökereit el tudjuk majd igazgatni benne.

Végül helyezzük bele a növényt. Kevés kell belőlük és az az előnyös, ha kicsik, különben nehézkes betenni őket az üvegbe. Ideális a kis páfrány palánta, árvalányhaj vagy a David Latimer gömbjéből ismert pletyka.

Miután a növények a helyükre kerültek nyomkodd meg körülöttük a földet egy hosszú kanállal vagy bottal és még egy réteg homokot egyengess el a tövükben. Ez eltakarja a komposztot és csinosabb is lesz a kiskerted.

Kevés vízzel locsold meg óvatosan és helyezd egy fényes helyre, de ne tűző napra vagy déli fekvésű ablakpárkányra.

Hát nem csodálatos? Ennyire egyszerű önálló ökoszisztémát alkotni. Szépítsék meg a napjaitokat ezek a kis zárt világegyetemek!

Forrás: Pozitívnap.hu

This entry was posted on 2013. február 27. szerda at 08:35 and is filed under Érdekes, Környezetvédelem, Szabadidő és szórakozás, Tudomány. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.