MNO
Évente egy ilyen meteorbecsapódás van a Földön, és egy legfeljebb 10 méteres darabról van szó – mondta Kiss László csillagász. Oroszországban, Cseljabinszkban péntek hajnalban érte el a Földet egy meteor, 500 ember megsérült, az anyagi kár jelentős.
Ha lehetne tudni az anyagát, lehetne pontosan tudni a méretét is annak a meteornak, amely Cseljabinszkban csapódott a Földbe péntek hajnalban, a mérete azonban így sem lehet nagyobb 10 méternél – fogalmazott Kiss László csillagász, aki felhívta a figyelmet, hogy az anyagi károkat nem a meteor okozza ilyenkor, hanem az általa keltett hanghullámok, voltaképpen egy hangrobbanás játszódik le. Lehet egyébként, hogy a becsapódott darab igen kicsi méretű, ez esetben vas–nikkel lehet az anyaga.
Kiss azt mondta, a Föld mellett később elhaladó 2012 DA 14-es 45 méteres égitest ennél sokkal nagyobb pusztítást okozhatna, ha keresztezné a Föld útját. Figyelmeztetett arra is: tévedés, hogy ezek a jelenségek mostanában szaporodtak el, pusztán arról van szó, hogy a hasonló jelenségek feltérképezettsége lett alaposabb. Kérdésre válaszolva elmondta, évente van egy-egy hasonló becsapódás, legutóbb Szudán fölött látott néhány esztendeje egy belga pilóta ilyet, de azt is csak pár ezer kilométerről.
Hogy Magyarországra esnie egy ilyen objektumnak mik az esélyei, a fiatal tudós azt mondta, a Föld felszíne 500 millió négyzetkilométer, ebből Magyarországé 100 ezer, és évente körülbelül egy ilyen becsapódás van, tehát nagyon-nagyon csekély.
A feltérképezettség – mint rámutat – mindazonáltal utólagos, a csillagászok feladata lenne tehát, hogy legalább az 5-10 méteres meteorok becsapódását előre jelezzék. – Ha például a velencei Szent Márk téren történik a becsapódás, nem csupán 500 sérültről és anyagi kárról szólnának a hírek.
Összegezve elmondta: iránya alapján egy „random kődarab” keresztezte bolygónk útját, hisz a Föld is „egy nagy űrhajó, amely másodpercenként 30 kilométert tesz meg”.
Meteorbecsapódás: több száz sérült, iszonyú nagy károk
Az első információk még meteorfelhőről szóltak, aztán viszont kiderült, nem az, hanem egy meteor hullott le és robbant szét a Föld körüli atmoszféra alacsony rétegeiben pénteken Oroszországban, az Urál-hegység körzetében. Több mint ötszáz ember sebesült meg. Az anyagi kár jelentős, rengeteg épületben törtek ki az ablakok. A jekatyerinburgi csillagvizsgáló közlése szerint a Cseljabinszki és a Szverdlovszki terület, valamint Baskírföld és a Volga folyó középső és alsó szakaszánál elterülő vidék fölött haladt át a meteor közép-európai idő szerint hajnali 3 és 4 óra között. A Rosszija 24 hírtelevízió beszámolója szerint „tűzgömb” vonult át az Urál-hegység felett. Szergej Szmirnov, a szentpétervári Pulkovo obszervatórium munkatársa a Rosszija 24 hírtelevíziónak elmondta, hogy szerinte a meteor több tíz tonnás lehetett, és darabjai több tíz kilométeres körzetben szóródhatnak szét a Földön.
A természeti jelenség riadalmat keltett a lakosság körében. A Cseljabinszk környéki településeken megnövelték a rendőrjárőrök számát. A Lenta.ru híroldalon elhelyezett, mobiltelefonnal készített felvétel tanúsága szerint Cseljabinszkban heves robbanások hallatszottak, miközben a meteor átszáguldott a város fölött. A cseljabinszki régióban létrehozott operatív stáb közlése szerint a meteor egy darabja Cseljabinszk várostól nyugatra, Csebarkuljtól egy kilométerre, egy víztározóba csapódott be. Cseljabinszkban jelentősen megrongálódott a Dél-Uráli Állami Egyetem épülete. Egy iskolában diákokat sebesítettek meg a betört ablakok szilánkjai. A hatóságok arra kérték a szülőket, hogy vigyék haza gyermekeiket a tanintézményekből és őrizzék meg nyugalmukat. A Kazinform kazah hírügynökség jelentése szerint a Cseljabinszki területtel délen határos kazahsztáni Kusztanaj megyében is észlelték a meteort. Kusztanaj város lakói egy teniszlabda méretű tűz- és füstcsóvát láttak az égen.
Forrás: MNO
Ma este 20:26-kor érte el a legkisebb földközeli távolságot a 2012-DA-14 jelű kisbolygó.
A jelenleg már távolodó kb. 45 méter átmérőjű égitest legkisebb földközeli távolság 22.300 km volt.
Ez a távolság kevesebb mint 2/3-a, a stacionárius műholdak keringési távolságának!
Hazánkból csak éjfél után lenne látható a már távolodó 2012-DA-14 jelű kisbolygó, ha nem lenne felhős az égbolt.
A 10 tonnás meteorit csak 10 méteres lett volna? 🙂
?!: “kevesebb mint 2/3-a, a stacionárius műholdak keringési távolságának” Az geostacionárius műhold, ami a Clark övet jelenti. Az övet nem érintette, mert átrepült ferdén alatta. Az ustream.tv-n még nézhető.
Mi a kérdésed kedves vigyori “John Doe”? Mesélj!
Segítségként (diszkréten, és négyszemközt) megsúgom neked, hogy a “geostacionárius műholdpálya” az a Föld egyenlítője fölötti műholdpálya, amelyen a keringési idő egy földi nappal azonos, és ezért a földrajzi hosszúsághoz viszonyítva a műhold állni látszik rajta.
Magassága pedig 36 000 km.
Ha Púpos asztrofizikusként is magasrötűen jeleskedik, ugyan megkérdenném már, szerinte van-e élet ezen a kisbolygón, amely most elsuhant a tökkelütött feje felett?
Hátha tudna valami tudományos magyarázatot adni… mert halandzsázni nagyon tud.
Kedves “Szigetország”!
Megismétlem részedre, hogy ne tévessz össze engem azzal a púpos majommal, amelyiket borotválkozáskor a tükörben látsz, és ne velem foglalkozz, hanem párosodj szorgalmasan azzal aki téged a világra hozott!
Azt pedig Te próbáld meg kitalálni a sötét agyaddal, hogy van-e élet, és ha van, akkor milyen élet van a most már távolodó kb. 45 méter átmérőjű 2012-DA-14 jelű égitesten?!
A Faterom meg nem erősített forrásból tudja, hogy a becsapódó meteorit nem kődarab volt, hanem aranytömb. 🙂
?! : Nekem nem írtál újat. A GEO előtagon volt a hangsúly. A pálya neve pedig a Clark öv. 😉