Csepel.hu
Tisztelt Nagykövet úr! Tisztelt Miniszter és Államtitkár urak! Tisztelt Bíboros Atya! Tisztelt Elnök urak! Kedves Emlékező Közösség!
Ma van január 27-e, a Nemzetközi Holokauszt Emléknap. 1945-ben ezen a napon lépett be néhány szovjet katona az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba, hogy az ott raboskodó és halálba szánt, döntő többségében zsidó származású embereket megmentse.
Pilinszky János az alábbi mondatokban ragadta meg e rettenetes kor lényegét: „Auschwitz ma múzeum. Falai közt a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb.
Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái”.
A passé realitásába egyedül az áldozatok jutottak el. Övék ma minden jelentés. A botránykeltők eleve megrekedtek valamiféle örökös conditionnel-ben.
Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.”
Tisztelt Emlékezők!
Az üldözés, a II. Világháború ugyanúgy sújtotta Csepelt is, mint az ország többi részét. Ismereteink szerint 960 zsidó származású embert hurcoltak el Csepelről, de közülük csak 60-an jöttek haza. Ma már csak néhányan élnek.
Nem véletlen azonban, hogy Csepel volt az, az egyetlen magyar település, ahol már ekkor ellent mondtak a gonosznak. A csepeliek ekkor is bizonyították, hogy elutasítják a szélsőséges nézeteket, az embertelenséget. 1944. december 4-6. között Csepel község elöljárósága, lakói és gyárának munkásai sikerrel akadályozták meg a település nyilasok általi kiürítését. Mi dr. Koncz János, akkori főjegyző szellemi és politikai örököseinek tartjuk magunkat. Elutasítunk minden szélsőséget, elutasítjuk az antiszemitizmus minden formáját, és közösségünk minden tagját megvédjük, tekintet nélkül származására, vallására, politikai vagy egyéb meggyőződésére.
Tisztelt csepeli Zsidó Honfitársaim!
Ezen alakalomból, kerületünk valamennyi polgára nevében, mint Csepel polgármestere fejet hajtok az áldozatok előtt, és bocsánatot kérek Önöktől, az Önök és családtagjaik ellen a múltban elkövetett bűnökért!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Csepel története nem idézhető föl az itt élt zsidó családok, emberek nélkül. A XIX. század végén egy zsidó nagyiparosnak, báró Weiss Manfrédnak és családjának köszönhetően lett világhírű a csepeli ipar, s vált igazi iparvárossá Csepel. A Weiss, a Mauthner, Kornfeld, Chorin és Herzog családok ipari és kereskedelmi tevékenysége alapozta meg a község hazai és nemzetközi hírét. A Csepel Művek akkor, és később szinte városnyi embernek adott munkát, hiszen több tízezer ember dolgozott itt. A magyar ipar egyik legnagyobb központja volt. Tagadhatatlan ebben az asszimilálódni kívánó zsidó beruházók szerepe, de a munkás gárda egy része is zsidó volt. Weiss Manfréd idején a csepeli termékek világhírűek voltak, és világ minden pontjába eljutottak. Köszönet és hála érte! Meg vagyok arról győződve, ha a Csepel Művek privatizációjakor Weiss Manfréd lehetőséget kaphatott volna, ismét virágozna a csepeli ipar. S nem véletlen az sem, hogy kerületünk jelmondata:
„Csepel, Árpád földje, a magyar ipar bölcsője.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kerületünkben egy kicsiny zsidó közösség él, de létszámát messze túlhaladva vesz rész a csepeli közélet pozitív alakításában. Tavaly, július 18-án, Csepel újjáépítésének 300. évfordulóján, közösen, együtt avattuk fel régi-új ereklyés országzászlónkat, amelyre – a keresztény egyházak mellett – héberül és magyarul is Isten áldását kérte a dél-pesti zsidó hitközség rabbija.
Csepel vallási tekintetben nagyon sokszínű, de mindig az 1568-as tordai országgyűlés türelmi rendeletének szellemében működtek a különböző egyházak. A Csepeli Lelkészi Kör római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, baptista és zsidó felekezeteket összefogva, immáron 23. éve közösen dolgozik a csepeli emberek lelki üdvösségéért és szociális biztonságáért.
Fentieket olyan közös értékeinknek tartjuk, amelyekre okkal lehetünk büszkék. Mi ezen az úton akarunk és fogunk járni a jövőben is! Ezért is döntött úgy a Képviselő-testület, hogy a dél-pesti zsidó közösség kérését elfogadva, zsinagóga építés céljából, térítésmentesen bocsájtja rendelkezésükre ezt az ingatlant.
Tisztelt Emlékező és Ünneplő Közösség!
Igen, mondhatjuk, hogy ma az emlékezésen és emlékeztetésen túl ünnepelünk is. Az én mai utam is ezt bizonyítja: a Nefelejcs utcai zsidó temető holokauszt emlékművétől, a volt Weiss Manfréd gyár előtti Teller Ede úton keresztül érkeztem meg ide, ahol a megépítendő zsinagóga alapkövének letételét ünnepeljük. Van mit ünnepelnünk, hiszen Magyarországon csaknem 80 éve volt utoljára zsinagógaépítés.
Másrészről. a jelenlegi kis zsidó közösség olyan, mint a népmesében a legkisebb fiú, ő indul útnak, megküzd a gonosszal, és győz a jó szellemében. Talán evvel az új zsinagógával nem csak a vallási megbékélést hirdetik, hanem egy új kulturális központ, egy új közösségi tér is létrejön, amely helyt adhat oktatásnak, művelődésnek, zenének, kamaraesteknek, különféle műsoroknak.
Ehhez kívánok a közösség vezetőjének, Kerényi András úrnak és minden tagjának jó egészséget, türelmet és kitartó munkát!
Tiltakozom az ellen a fent idézett beszédében elhangzott mondat ellen, amelyben “a csepeli zsidó honfitársainak” címezve, Németh Szilárd valamennyi csepeli nevében kijelentette, hogy “kerületünk valamennyi polgára nevében,….. bocsánatot kérek Önöktől, az Önök és családtagjaik ellen a múltban elkövetett bűnökért!”
Tiltakozom, mert a bocsánatkérés a bűnelkövetés beismerése, és bocsánatot kérni csak annak kell aki bűnt követett el!
A mi családunk tagjai azonban soha nem követtek el bűnt a zsidóság ellen, ezért ezt a bocsánatkérést saját magam és családom alaptalan megbélyegzésének tekintem!
Tiltakozom tovább ezért is, mert a minden csepeli nevében elmondott bocsánatkérés csak politikai haszonszerzés érdekében, valamint a 1945 előtti múltba forduló magatartásnak a kompenzálása céljából hangzott el egy olyan németh szájából:
– aki a folyamatosan a nyíltan zsidó ellenes nézeteket valló, nyilas parlamenti tagként, az utolsó nyilas újság főszerkesztőjeként tevékenykedő és Hitlert imádójaként ismert Nyirő József népszerűsítésén munkálkodik;
– aki néhány nappal a magyarságot igyekezett megbélyegezni azoknak németeknek az 1945 utáni kitelepítéséért, akik a II. világháború alatt különböző német szervezetek tagjaként támogatták a németek és nyilasok zsidó ellenes politikáját és a zsidók elhurcolását!
Egy ilyen némethnek nem áll jogában politikai haszonszerzés céljából elmondott bocsánatkéréssel belekeverni a németek és a nyilasok zsidóellenes bűneibe azokat a csepelieket, akik soha nem követtek el bűnt a zsidóság ellen!
Kit érdekel mi ellen “títakozó”…
Mosd ki a szád, mert bűzlik!
Nana!”?!”-nak igaza van!
Kedves “Gordon, Te böfögve röfögő hazug disznó!
Ne röfögj, hanem helyette Te mosd ki a mocskos pofádat, mert már annyi szar jött ki rajta, hogy egy szippantó kocsi nem tudná egyszerre elszállítani! Ja és annak sem ártana kimosni a száját, aki téged a világra szart, mert a büdös száj nálatok családi vonás!
Világos röfi, Te gusztustalan háziállat?
A fater foglalkozásköri ártalma, hogy messziről megérzi a …….. közelségét. )) : D ((
Nem szoktam egyetérteni ?!-el, de most igaza van!Minek jönnek ide a zsidrákok, lehetne azon a területen mást is csinálni!!!
Például galvániszapot lerakni? Mint ahogy azt a balliberók idején a CSM területén tették.
Azt a kis telket az Isten is zsinagógának teremtette. 🙂
Szilárd!
Bár eső után köpönyeg, de az én nevemben ne kérj bocsánatot olyanért, amit én nem követtem el!
Úgy tudom, hogy te jó viszonyt ápolsz a XXII. kerületi Fidesszel.
A XXII. kerületi önkormányzat arra kéri a magyarországi településeket, hogy tűzzék ki hivatalaikra a székely zászlót, szolidaritásuk jeleként. Az önkormányzat hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta, hogy Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) polgármester és Németh Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő szolidaritást vállal a székelyföldi településekkel szimbólumaik szabad használatáért folytatott küzdelmükben.
Most bebizonyíthatod a magyarságodat! Ha valóban szívügyed a nemzetpolitika és a székely testvéreink sorsa, akkor megteszed, amit a budafokiak megtettek.
Nem hiszem, hogy Németh Szilárdnak be kellene bizonyítania magyarságát.
– országzászló
– megemlékezés a kitelepítésekről
– wass albert szobor
– történelmi egyházak támogatása
– erdélyi kirándulások csepeli gyermekeknek
– aktív testvérvárosi kapcsolatok
– új ’56-os emlékmű
– rendelőintézet Tóth Ilonáról elnevezve
– trianon emlékmű
És még sokáig sorolhatnám…
“Csalódtam a Fideszben” mit csinált?
Hogy Csepelen nem járt az elmúlt években az tuti.
“Az én mai utam is ezt bizonyítja: a Nefelejcs utcai zsidó temető holokauszt emlékművétől, a volt Weiss Manfréd gyár előtti Teller Ede úton keresztül érkeztem meg ide, ahol a megépítendő zsinagóga alapkövének letételét ünnepeljük.”
Na, most már tudjuk, miért épült az elkerülő út!
Mivel ezen kívül túl sok érdemit nem lehet a rovására írni az elmúlt 2,5 évben, így
nem is érdemes vele foglalkozni!
A howard a kacsa mond valakinek valamit ? Nem mintha párhuzamot akarnék vonni a gonosz szereplővel ;)))
“Az én mai utam is ezt bizonyítja: a Nefelejcs utcai volt zsidó temető volt holokauszt emlékművétől, a volt Weiss Manfréd gyár előtti volt Teller Ede úton keresztül érkeztem meg ide, ahol a volt zsinagóga alapkövének kivételét ünnepeljük.” – mondta a majdani csepeli polgármester 2040-ben. 😉
Azért azt megjegyezném és ha tehetném egész apró betűkkel, hogy a mondatban ott van hogy “valamennyi”….”kerületünk valamennyi polgára nevében,”…nem mindenki, csak valamennyi…
Ebben a kérdésben én is egyet értek a mondat végi írásjelekkel. Bocsánatot az kérjen, aki bűnt követett el. Azokat, akik nem vétkesek, ne bélyegezze meg az, hogy magukra vállalva, és azonosulva a bűnösökkel bocsánatot kérjenek. Mindenki, aki magába néz, és felelősnek érzi magát a hajdani, vagy a mai fasiszta/újfasiszta eszmék éltetésében, terjesztésében, emberi csoportok iránti gyűlöletkeltésben, az valóban kérjen bocsánatot. A többieket pedig kéretik végre békén hagyni, nem megbélyegezni, és tiszteletben tartani. Csöndben megjegyezném, hogy ha bárki ma Németországban elkezdi firtatni a hitleri fasizmust, és bármit kérdez arról az időszakról, azt a németek személyes sértésnek tekintik. Szóval felejtsük már el, hogy mi vagyunk a bűnös nemzet. Ha magunkat is annak gondoljuk, hogyan várhatjuk el mások tiszteletét?
Elhelyezték az új zsinagóga alapkövét a csepeli önkormányzat által adományozott üres telken, a II. Rákóczi Ferenc út 73. szám alatt január 27-én.
Bemegyek ma az Önkormányzathoz, hogy adományozzon nekem is egy üres telket. Adományokból építettek rá egy menekült tábort. A neve: Kilakoltatott Magyarok Otthona lesz.
Percsi: nem kell keverni a szezont a fazonnal. Ha ateista vagy, viseld el, hogy sokan vallásosak, és szeretnék a vallásukat gyakorolni. Ha pedig vallásos vagy, netán éppen történelmi egyház keretében, akkor viseld el, hogy más is az, és ugyanúgy kaphat valamilyen támogatást, mint a te egyházad.
Jó képek,
Na, ezen is túlvagyunk, mégsincs tavasz…..
Nagyon jó szöveg, és érthető szavak, ami a Polgármester Úr szájából elhangzott, tip top Qualität,
de én nekem miért is kellene bocsánatot kérnem? Kitől? És miért? Én el sem követtem azokat a bűnöket, amiken szerencsétlen zsidók átmentek
Meddig kell még lassan 100 évvel a háború után bűnhődnünk? Már mindenki meghalt, aki tövig bennevolt ebben a mocskos emberírtásban. Katasztrófa, és igen szomorú, de lépjünk már túl ezen, miért mindig a múlt miatt kell bűnhődnie a fiataloknak? Hol a jövő? Hol az öröm, hogy béke van?
A zsinagóga jó dolog, mert lesz biztonság, és kenyér. Kinézetre is szépek ezek, csak azokat a betűket nem tudom elolvasni. Talán még a kerületi turizmus is beindul, mert a City-ben a Zsinagógára biztos kirakják a táblát héberül meg magyarul, hogy Csepelen van egy mini zsinagóga. És akkor majd jönnek a külföldiek, és hozzák a sok-sok zsozsót, amivel Csepel végre virágzásba borul. Ezért mondom kéne egy sütöde, vagy egy kóser bolt Csepelre. Ez nem hülyeség! Gondoljátok át! Már délutánra le lenne fogyva az áru a polcokról. És nagyon finom, isteni kóser desszertjeik vannak!
Ők is Emberek, mint az afrikaiak, meg az ázsiaiak. Jobb lenne inkább az elfogadás fele hajolni magyarok, mert úgyis ti maradtok alul velük szemben. Ők születésük óta összefonódásban és kölcsönös embersegítségben élnek. Teljesen elszeparálják magukat ettől a bűnös világtól. Jobb lenne egy picit belelátni az életükbe, mielőtt ilyen gusztustalan, és nem emberi véleményt írtok ide! Megnéznélek Titeket szemtől szembe hogyan olvassátok fel a zsidó vallású emberek előtt az általatok írt kommenteket. Fületek farkatok be lenne húzva, mert féltek tőlük mint a tűztől!
Én többet kaptam tőlük világéletemben, mint a saját “fajtámtól” aki csak elárulni becsapni és hazudni tud a saját honfitársának. Az iskolai konyhán a MI (gyerekek) kajánkat lopta haza a magyar konyhás, aki palotát épített mindkét fiának, és még magára is gondolt. És amikor repetázni mertem volna (bármiből, akár tejbegríz, akár diós tészta) sosem kaptam, azt kellett hallgatni, hogy nem küldtek többet, ennyi van ezt is úgy kell beosztani, közben meg az iskolaigazgató, aki már akkor cserélgette a kocsikáját 20 éves tiporól vadiúj fordra….meg nem is fizetett ebédet, hat adagnyi porciót kapott a nagy hájas hasára meg valagára. Évekkel később találkoztam a nővel pont az SZTK-ban ahol akkor szűntették meg a büfésjogát, hála égnek és most azóta más van ott, látjátok Isten nem bottal ver!
Lényeg a pékséget üzemeltető zsidó barátaimnak meg mondani sem kellett hogy éhes vagyok, látták az engem körbevevő szituációt, minden péntek este 6-7 szatyornyi telis tele pékáruval ételt kapok tőlük. De mindent, szeletelt kenyér, hagymás kenyér, croissont, kalács, buci, sorolhatnám.
Az én karácsonyomra egy hatalmas 2 méter hosszú bocival,csillaggal és egy fenyővel díszített igazi kóser kenyeret kaptam tőlük.
Nem vagyok mochó. Megtanultam tőlük, hogy sosem szabad semmihez sem ragaszkodni, és azt is megtanultam holnap egy új nap jő. Így megtanultam önzetlenül adni, és azóta is ez hajt. Ha én kapok, abból mindenkinek adnom kell, ezt érzem. A melegedő helységeken a hajléktalanoknak, és a sokgyerekes családokon segítek a pékáruval minden szombaton.
Hogyhogy ingyen kapták a földterületet a csepeli önkormányzattól az építkezéshez??? :-O
Ha én kérek egy darabka földet, nekem is ingyen odaadják???
Még két négyzetmétert se két méter mélyen!