InfoRádió / MTI
A házisertés genomjának feltérképezése után kiderült, olyan sok a közös genetikai tulajdonságunk a disznóval, hogy számos betegség terápiájához nyújthat segítséget – számolt be a Nature című tudományos magazinban egy amerikai-európai kutatócsoport.
A sertés és az ember 112 olyan DNS-mutációval rendelkezik, amelyek az emberben is megtalálhatók és többek között az elhízásért, a diabéteszért, a Parkinson- és Alzheimer-kórért, valamint más betegségekért felelősek.
“Ez azt a lehetőséget rejti magában, hogy számos kutatásban – így gyógyszerkísérleteknél – a sertés használható modellként a humánterápia előtt” – mondta az AFP francia hírügynökségnek a csoport egyik tagja, Alan Archibald, az Edinborough-i Egyetem kutatója.
A házisertés már eddig is sokat segített az orvosi kutatásban, mivel anatómiailag is nagyon hasonlít az emberre. A disznószívbillentyűt például korábban – a mesterséges billentyűk kifejlesztése előtt – beültettek az emberi szívbe.
A jelenlegi kutatás azonban tovább szaporítja a jószág erényeit, mivel a genetikai eredetű betegségek megértéséhez is hozzájárulhat. Mindemellett segítséget nyújthat hagyományos “feladatának” betöltésében is: a szakemberek képesek lesznek jobb takarmányhasznosítású, a betegségeknek ellenállóbb és jobb húsminőségű sertéseket tenyészteni. Ennek érdekében a kutatócsoport géntesztet fejlesztett ki, amellyel kiválaszthatók azok az egyedek, amelyek több zsírt vagy több húst adnak, több utódnak adnak életet, hosszabb életűek. Ilyen módon a kiválasztott egyedek tenyészthetők tovább, így hatékonyabb az állomány fejlesztése.
A genomprojekt során a házisertés genetikai állományát összevetették a vaddisznó, az ember, a kutya, az egér, a ló és a szarvasmarha géntérképével. Az összehasonlításokból kiderült, hogy az ázsiai és az európai sertések között világos genetikai különbségek vannak. A házisertés őse, egy, a mai vaddisznóra emlékeztető disznóféle Délkelet-Ázsiából származik, majd egész Eurázsiában elterjedt. A két földrészen élő őssertések között azonban később nem volt kapcsolat, így már-már két külön alfajról beszélhetünk.
“A sertést egymástól függetlenül háziasították Eurázsia nyugati felén és Délkelet-Ázsiában” – állapította meg a tanulmány.
Forrás: Inforadio
Akkor minden embert kicsit kannibál.
“Az összehasonlításokból kiderült, hogy az ázsiai és az európai sertések között világos genetikai különbségek vannak. A házisertés őse, egy, a mai vaddisznóra emlékeztető disznóféle Délkelet-Ázsiából származik”
A picsába, ezek is félázsiaiak? 😀
Még szerencse, hogy nem minden disznó ferde szemű.
Mostantól “Gordon” mivoltát nemcsak a röfögése bizonyítja, hanem a fenti fényképe is!
” Mostantól “Gordon” mivoltát nemcsak a röfögése bizonyítja, hanem a fenti fényképe is!”
A Fater érezte ezt, mert ez neki foglalkozásköri ártalma, hogy megérzi a büdös dinaszjának jelenlétét. ))) 😀 (((
elsősorban nagyapó manitu gordon és a többi fizetett moslékzabáló