Csepel.hu
Nagyításért kattintson a képre!
A Kárpát-medencei középiskolások számára hirdetett irodalmi és műveltségi vetélkedőt Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata.
A Nyirő Józsefről elnevezett verseny tematikája a két világháború közötti erdélyi művelődést öleli fel. Célja, hogy a magyar középiskolások saját olvasmányélményeik és olvasói tapasztalataik alapján ismerjék meg a magyar múltat és közelmúltat.
A verseny három fordulója után a legjobbak Kárpát-medencei utazást kapnak jutalmul, de valamennyi eredményes résztvevőt díjazza a kiíró a pályaművekből összeállított kötet megjelentetésével.
A versenyre a következő címeken lehet jelentkezni:
Interneten: www.nyiro60.hu
Levélben: 1211 Budapest, Szent Imre tér 10.
És a két világháború közötti , legszebb irredenta , antiszemita és egyéb fasiszta versekből akár vándor kiállítást is lehet szervezni .
Természetesen a Kerényi képek illusztrációiként .
A versenyen előnynek számít ha valaki korabeli dalokkal színesíti feladatmegoldásait!
Pl. “Pogrom, pogrom, pogrom a faluban,
Falu végén szépen szól a géppuska!”
Néhány plusz pontot jelentő nóta, a dallama még itt-ott fellelhető!
http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/zenek/
Kedves Hozzászólók! Kedves Csaba Péter és Grün doktor!
Tévedtek. Ez irodalmi verseny a résztvevők számára. És valószínűleg nagy élmény lesz összejönni és barátkozni a Kárpát-medence minden részéről. (Emlékeztek a VIT-re?!)
És ha elolvassák Nyirő műveit, olyan élményben lesz részük, amit a műveit csak azért is balga pártszempontból el nem olvasók meg nem ismerhetnek. A nem olvasók szegényebbek lesznek.
Ugyanis Nyirő kitűnő író.
Nem kell összekeverni az irodalmat, a művészetet a politikával.
Ezt a vitát irodalomtörténészek már régen elvégezték. Egy kis ízelítő, hogy kik írtak róla: Pintér Jenő, Németh László, Schöpflin Aladár, Féja Géza, Tamási Áron, bizonyos fenntartásokkal, amelyek nem politikaiak voltak elismerték Nyirő tehetségét.Szerb Antal elismerően írt az erdélyi irodalomról. Pomogáts Béla, Böződi György, Dsida Jenő, Medvigy Endre… és folytathatnám a sort.
Tehát Nyirő, kétségkívül a magyar irodalom értéke. Az más lapra tartozik, hogy 1940 és 1945 között az Isten igájából, az ördög igájába hajtotta fejét, ahogy Hegedűs Géza bácsi írta a Magyar irodalom arcképcsarnoka című munkájában. Ajánlom elolvasni. Sokkal árnyaltabban kellene vizsgálni Nyirő személyiségét is. Mert, ha bűnt vagy hibát követett el, akkor a nyolc évnyi bujdosással, a hontalansággal, a rák miatti szenvedéssel megbüntette a Sors. Tudom, könnyebb politikai előítélet szerint beszélni össze-vissza, és nehezebb elolvasni a műveket. És még nehezebb gondolkodni, és elismerni, hogy vannak dolgok, amiben a jobboldalnak is lehet igaza.
A lényeg: egy író esetében, a művei jelentik a lényeget. Az más kérdés, hogy a politikusok nagy mindenbe belekontárkodik, amihez nem ért, ahhoz is.
Mit taníthatnánk a magyar és a világirodalomban, ha a politikusok bűnbak keresését követnénk?! Ha az írók erkölcsei, és elítélendő politikai magatartása miatt kizárnánk őket az irodalomból. Szinte az egész 1945 utáni magyar írógárdás kizárhatnánk, mert együttműködtek a Rákosi és Kádár diktatúrával. Ugye, hogy igazságtalan lenne?!
Tehát a mű a lényeg. Én az eddig megjelent minden Nyirő könyvet megvásároltam és elolvastam, nem volt könnyű, de így aztán magam tudok véleményt mondani ebben az ügyben. Járjátok be ti is ezt az utat. Igaz fáradságos, de megéri. azt mondhatjátok magatoknak, hogy én mindent megtettem, hogy tisztán lássak. És még ekkor is megeshet, hogy tévedünk.
De így is megéri, mert tanulunk, újra tanuljuk a történelmet, az irodalmat, a jó vitatkozó pedig hótig tanul… Én közben jobban megértettem a két háborút és két háború közti időszak történelmét, irodalmát, vezető ideológiáját az irredentizmust és a sovinizmust, a revansot, az antiszemitizmust.
Nyirő, miként Illyés “csak” szem volt a láncban, egyike az eltévedteknek, az utat vesztetteknek. De meg is bűnhődött. Hagyjuk békén. Olvassuk.
Hiszen a Rákosi és a Kádár korszak betiltotta, még csak nem is tűrte a két háború közti konzervatív irodalmat, amelyet csak a rendszerváltás után ismerhettünk meg, mert a hivatalos politika mellőzte őket. De nemcsak Herczeg Ferencet, Rákosi Viktort,…, hanem a besorolhatatlan Márai Sándort, az emigráns írókat: a szociáldemokrata Faludy Györgyöt, Fejtő Ferencet, a nemzeti konzervatív Wass Albertet… folytassam a sort…
Igen! Ez most a revans ideje. A visszavételé! A jobboldal visszaszerzi, és joggal kulturális állásait, vissza helyezi az íróit az őt megillető helyükre. Ez a kultúrharc folyik most. De nem lehet az a reagálás erre, hogy gyalázzuk az írókat. Nyirő nem tehet róla, hogy néhány balga politikus Romániában test nélküli, ünnepélyes temetést szervezett. Ez már-már tragikomikus. Kövér és Szőcs urak meggondolatlanok voltak. Elfeledkeztek arról, hogy másfél millió magyar túsz él Romániában. Ugyanakkor jó reklám volt az írónak! több tízezer példányt adnak el a könyvesboltok. Szegény Nyirőnek még mindig csak egy-két könyve lenne az olvasó polgárok polcain, ha nem lenne ez a vita. Nyirő népszerűségét csak fokozza ez az állandó vita. Másrészt, az baloldaliak és szimpatizánsaik, kihajítják könyvtárukból és tudatukból a Nyirő könyveket. rosszul teszik.
De ne foglalkozzunk ezekkel a rosszízű politikai vircsaftokkal. Inkább olvassuk Nyirőt. Csodaszépen ír, mint Tamási, Móra, Fekete István. És megismerhetjük könyveiből azt a letűnt világot, amit Erdélynek neveztünk. Persze, gondolatban el kell hagynunk belőlük (ha elhagyható – Szabó Dezső, Wass Albert) azt, ami már idejétmúlt, ami gyűlöletkeltő és olvasni, olvasni, és főleg gondolkodni. Nem megalapozatlanul véleményt mondani.
Csaba Péter, örülök, hogy te nem álnévvel írtál, ez azt jelenti, hogy nem rejtőzöl el, mint a többi “bátor” levélíró. Remélem, nem haragszol meg véleményemért, dr. Grünt nem ismerem, de azt tudnia kell, hogy Nyirő nem volt nyilas, semmi köze a pogromokhoz. Úgy volt “nyilas”, ahogy szerencsétlen Knut Hamsun, aki kollaborált a fasiszta Quisling kormánnyal, amiét megkapta méltó büntetését, teljes vagyon-elkobzást, de nem zárták ki a norvégok a Nobel díjasukat az irodalmukból. (Sok jobboldali fanyalog, hogy Kertész Imre Nobel díjat kapott, ahelyett, hogy büszke lenne rá és tapasztalatom szerint, ők is úgy mondanak véleményt, hogy nem is olvasták Kertészt. És még számtalan példát sorolhatnék fel az előítéletes gondolkodásra, amelynek van egy tézise, mindig a másik az előítéletes.)
végül is, legyünk megbocsátóbbak, türelmesebbek. Tudom, nehéz, de mi értelme állandóan a másban keresni a hibát? Állandóan szabadságharcolni? Vigyázzunk, először saját szemünkben vegyük észre a gerendát…
Ha kíváncsiak vagytok a Mi az igazság Nyirő esetében? című műsoromra, akkor gyertek el a Munkásotthonba október 30-án 17 órakos a 102-es terembe. Ott többet is elmesélek Nyirőről és a Níirő ügyről.
Baráti üdvözlettel: u.a. segédfogalmazó
T. Segédfogalmazó úr!
“Ha kíváncsiak vagytok a Mi az igazság Nyirő esetében? című műsoromra, akkor gyertek el a Munkásotthonba október 30-án 17 órakos a 102-es terembe. Ott többet is elmesélek Nyirőről és a Níirő ügyről.”
Nem emlékszek ki mondta, így inkább nem igézem!. Megpróbálom a saját szavaimmal:
Aki kétszáz szóval mondja el, amit hússzal is elmondhat, az egyéb galádságra is képes!
Kár lett volna ezért a rövid reklámért koptatni az egy szememet!
Aprópók!
Ha már ismered a csávót, legalább a nevét kétszer illene helyesen leírni! Vagy akkor már fogalmazó lennél?! ))) 🙂 (((
Nyírő egy harmadrangú író volt. Nála nagyságrendekkel nagyobb író volt Tamási Áron. Ha Németh Szilárdnak lenne ízlése, akkor Tamási Áronról nevezte volna el a versenyt.
Sajnos a jó ízlés nem a politikusok sajátja, és ez a verseny pusztán politikai okokból íratódott ki.
Kedves Uraim!
1. Nyirő rövid i-vel írja a nevét. Nézzétek meg az Irodalmi lexikonban. Az a feltételezésem,hogy aki ezt nem tudja, nem sok Nyirőt olvasott, de ez nem nagy baj, a hiba az előítéletes gondolkodásban, a lényeg Hogy a hubáktól megóvjam felhívom a figyelmet, az Uz Bencét, rövid U-val, és a Madéfalvi veszedelmet a-val kell írni. (Lásd a Kairosz kiadónál megjelent Nyirő művek Mevigy Antal álatl írt utószavait.) Ninc meg nem látásában van. Egyébként semmi baj, hacsak az nem, hogy Grün úr csak azért vitázik, hogy sértegessen, a tények nem érdeklik. Pedig csak el kellett volna olvasnia opuszomat gondosan és akkor nem ír ilyesmiket. Mert nem a lényegre válaszolt most sem. A megalapozatlan ítélet ugyanis előítélet, és azzal nincs mit kezdeni.
2. Ez a közhellyé vált mondás, hogy aki nem tudja röviden elmondani véleményét, egyéb galádságra képes. (Nem pontosan idézem.) Jól hangzik de a nehezen gondolkodók mentsvára. Éppen azért írtam hosszan, mert tisztelem vitapartnereimet. Sajnos fel kell feltételezem, hogy Grün dr. nem olvasott elegendő Nyirőt, vagy pedig felületesen, hogy megalapozott véleményt mondjon. én is sértegethetném, írhatnám, de nem írom, hogy minek a doktora? Lódoktor vagy jogász?. Akkor biztosan ért az irodalomhoz is. Az az érzésem, az eddig megnyilvánulásaiból, hogy nem olvasta Nyirőnek legalább öt munkáját. Ennyi kell ugyanis, hogy megalapozott véleményt mondjon. És persze néhány irodalomtörténész véleménye. De hát ez nehéz, könnyebb meggondolatlanul fecsegni.
3. Egy dologban sajnos igaza van Grün úrnak, a helyesírási hubákért elnézést kérek, nálatok nem fordul elő?
4. A meghívást nem a propaganda miatt írtam. Nem oszt és nem szoroz, ha előítéletes emberek nem jönnek el. De soha nem lehet tudni… Csak udvariassági gesztus volt és az volt a célom, hogy ha már nem ismerik Nyirőt, akkor legalább egy kis ízelítőt adjak munkásságából. Tanuljanak, akik eljönnek.
Ami pedig Hajóst illeti. Tisztelt Hajós Úr! Az igaz, hogy a Nyirő botrányt a politikusoknak köszönhetjük, de az nem igaz, hogy harmadrendű író. Én ilyen esztétikai kategóriát nem ismerek. Valaki vagy író, vagy nem író. Ön Hajós úr irodalomtörténész? Németh László, Féja Géza, Hegedűs Géza, Böződi György és még Tamási Áron is elismerték nyelvteremtő tehetségét, a székely nép-ismeretét. Igaz, voltak fenntartásaik, de azok esztétikai fenntartások voltak. Már az is minősít, ha írnak valakiről.
Tamási valóban kitűnő író, és való igaz, vetélkedtek Nyirővel, de ezzel csak nyert az irodalom. Nyirő nem írta volna meg Uz Bencéját, ha Tamási nem adja ki Ábelét. Tamásit pedig Nyirő indította el pályáján, aki meghaladta mesterét.
Végül is annyi haszna van a Nyirő botránynak, hogy sok ezer példányban kiadták és olvassák. És az is, hogy bekerül a tantervbe a Nyirő életmű. Nem árt ha olvassák ezt gyönyörű székely-magyar nyelvet.
Nem kell elfogadnom Nyirő politikai nézeteit ahhoz, hogy olvassam műveit. Ha Hajós úr és Grün úr eljönnek október 30-án, 17 órakor a Munkásotthonba Nyirő előadásomra, akkor többet tudhatnak meg Nyirőről.
Egyébként, Nyirőt a politikust nem védtem, és nem védem, mert nem védhető, de két különböző dologról van szó, amit a politikusok aktuálpolitikai okokból összemosnak.
(Hitlerről, ha olyan nagy festő lett volna, mint Dali, írni kellene, mert az az esztétika körébe tartozik.) Ráadásul Nyirő nem volt fasiszta, sem náci, csak szimpatizáns és ez nagy különbség… És persze hibázott is, de az nem rontja írói minőségét.
A dolgok bonyolultabbak, mint Grün és Hajós úr gondolják, nem csak fehérek és feketék. Csak gondolkodni kellene. Ebben szeretnék segíteni. És kérem az urakat, a lényegről vitatkozzanak. Csak annak van értelme. Tisztelettel: u.a. segédfogalmazó