Két sportoló képviseli Csepelt az olimpián

Csepel.hu

A csepeli polgármesteri hivatalban ünnepélyes keretek között köszöntötték a XXX. nyári olimpiai játékokon résztvevő kerületi sportolókat és edzőiket. A londoni olimpián Sastin Marianna birkózó és Széll Domonkos evezős képviseli Csepelt.

A kétszeres világbajnoki ezüstérmes birkózónőt férje és egyben mestere Wöller Ákos kísérte el, míg Széll Domonkos Bene Lászlóval a Csepel Evezős Klub mesterével érkezett. A családias hangulatú eseményen Németh Szilárd polgármester mondott rövid köszöntőt és kívánt sportszerű küzdelmeket s minél eredményesebb szereplést a sportembereknek. Az olimpikonokat és edzőiket köszöntötték Csepel alpolgármesterei: Borbély Lénárd, Ábel Attila és Morovik Attila, valamint Samna Gábor kabinetfőnök is. Az ünnepélyes pillanatokat követően a sportolók rövid interjút adtak a Csepel.hu-nak.

Széll Domonkos, aki a kormányos nélküli kettesek evezősversenyében Simon Bélával párban száll harcba a londoni olimpián:
– Milyen tervekkel vágtok neki Londonnak?
– Megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni ebből a versenyből, nagyon kevés időnk volt felkészülni, hiszen csak három hete evezünk együtt, de a végsőkig küzdeni fogunk a legjobb helyezésért.
– Mivel lennél elégedett?
– Egy pontszerző hely már jónak számítana, természetesen, ha ennél előrébb végzünk, akkor az csak növeli majd az elégedettséget.
– Mi a hátralévő program az olimpiáig?
– A hét végén, Szegeden rendezik meg az országos bajnokságot, ami az utolsó hazai nagy megmérettetés London előtt. Ott is cél egy jó szereplés, és aztán július 24-én indulunk ki a nyári játékokra.

Mestere, Bene László is bízik a pontszerző helyezésben.
– Milyen elvárások vannak a fiúkkal szemben?
– Nagyjából azt tudnám elismételni, amit ő már említett. Egy nagyon erős nemzetközi mezőny áll majd rajthoz a brit fővárosban, így nem lesz könnyű dolga a magyar párosnak. Én is abban bízom, hogy mindent kiadva magukból a döntőbe verekszi majd magát a Simon-Széll kettős. Nagyon örülök, hogy Domonkos megkapta a lehetőséget a legnagyobb világversenyen, és kívánom neki, hogy tudjon is élni vele!
– Jelenthet-e gondot, hogy mindössze három hete ültek össze?
– Valóban, az idő rövidsége okozhat problémát, de nemrégiben megnéztem őket Szolnokon egy edzésen, és láthatóan egyre inkább összecsiszolódnak. Az első közös gyakorláshoz képest ma már lényegesen jobban teljesítenek.
– Okozhat-e problémát a meglehetősen szeles angol időjárás?
– Bár jómagam még nem voltam londoni pályán, azért azt hallottam, hogy nem a leg szélcsendesebb környezetben van. Nekik egy „nyugodt”, kevésbé hullámzó víz lenne a legjobb, egy enyhe tartó széllel kombinálva, abban talán jobban tudnának menni.

Wöller Ákos egykori birkózó, aki ma a Vasasnál és a válogatottnál is egyengeti a 2010-ig a Csepelben birkózó Sastin Marianna pályáját, jól sikerült felkészülésről beszélt.
– Úgy érzem most jobban sikerült a felkészülés, mint a tavalyi kvalifikációs VB-re. Sokkal jobb formában van, mint 2011-ben ugyanebben az időszakban.
– Milyen helyezéssel lennél elégedett?
– Igazából konkrét elvárásom nincsen. Már az egy nagyszerű dolog, hogy kinn lesz az olimpián. A tavalyi világbajnoki ezüst azért mindkettőnknek adott plusz impulzust, de különösebb elvárást azért sem támasztanék, mert nem tudjuk előre sem a sorsolást, sem az ellenfelek erősségét, és hogy az adott napon mi, mire lesz elég. Azért halkan megsúghatom, hogy az éremszerzés a cél.

– Hogy áll most a felkészülés?
– Ezen a héten még a fővárosban készülünk, majd irány Tata, ahol a hátralévő két hetet töltjük. Itt már csak a finomításokat végezzük, fokozatosan visszaveszünk a terhelésből, szépen óvatosan, egyre kevesebbeket edzünk, technikai, taktikai finomításokra helyezzük a hangsúlyt.

Tanítványa és egyben párja, Sastin Marianna, -aki már sajnos nem csepeli klubból, de csepeli lakosként versenyez majd az olimpián- is úgy érzi, jó formában van.
– Meglehet az érem Londonban?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés. Ha például előre a nyakamba akasztanák a bronzérmet, lehet, hogy boldog lennék, de ki tudja, lehet, hogy azon bánkódnék, hogy mi lett volna, ha a döntőért való csatát pedig megnyerem… Persze örülnék a bronznak is, de a legfényesebb érem reményében megyek ki, mert szerintem csak úgy elehet nekivágni egy ilyen versenynek.
– Szerinted is jól sikerült a felkészülés?
– Igen, én is úgy érzem, egyre jobb formában vagyok. Most már úgymond az utolsó simításokat végezzük a végső cél érdekében, rövidülnek az edzések, ez már a formába hozás időszaka.
– Mit tudsz a lehetséges ellenfelekről?
– Ebben a súlycsoportban (63 kg) húszan lépünk majd szőnyegre, szerintem ez lesz a legsűrűbb női mezőny. Majdnem minden lehetséges ellenfelet ismerek, kivéve talán az afrikaiakat, akikről nem sokat tudok. Talán az mindent elárul, hogy a húszból legalább 14-en esélyesek arra, hogy a dobogón végezzenek…Nem lesz könnyű dolgom, de megküzdök velük!

Forrás: Csepel.hu

Itt lehet hozzászólni !