Mandiner, Csepel.info, Youtube
Lassan kiderül, hogy még a Demokratikus Koalíció legszélsőségesebb képviselői sem gondolják, hogy ha valaki antiszemita volt – mint Kosztolányi Dezső – akkor azt ki kellene irtani a magyar irodalomból. De mániájuk, hogy az általuk soha nem olvasott Wass Albert vagy Nyírő József műveit azért eltüntetnék.
Molnár Csaba és Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjai intéztek interpellációt az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy vajon nyilas-e az alaptanterv? Ezt ennek kapcsán kérdezték, hogy az irodalom fejezetben szerepel Szabó Dezső, Wass Albert és Nyirő József is.
Halász János államtitkár szerint az alaptanterv nem nyilas, hanem mérleg. Az államtitkár kiemelte: 2005-ben – a Gyurcsány kormány idején – Wass Albert három könyve is bekerült a Nagy Könyv keretébe. A Csepel.info utánajárt: a 100 legnépszerűbb irodalmi alkotás közül akkor Wass Albert “A funtineli boszorkány” című könyve a 25. lett, Adjátok vissza a hegyeimet! című könyve 31. lett, Kard és kasza című könyve pedig a 68. lett. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a videó megtekintését
Csepel.info, Mandiner
Bizony nyilas és ezt már az isten se mossa el a jelenlegi kurzusról .
Különösen szép skizofrén agyréme a csepeli politikai vezetésnek Radnóti és Nyírő egy kalap alá vétele annyira , hogy már nemzetközi víszhangja is kerekedett . Bravó! csak így tovább!
Ez pont annyira gyalázatos tett volt mintha a Nagy Imre AMK ban rendeznének Kádár János emlék estet.
Egyelőre!
De még előttük a fejlődés lehetősége! 🙂
Csaba bavaria Péter két dolog miatt sem lehet hiteles kesergő:
1. Ő annak a pártnak volt a tagja (és gazdasági téren haszonélvezője – lásd. az elkottyantott felújító brigádja), mely Nagy Imrét és társait a halálba küldte, majd a rendes temetés végtisztességét sem adta meg nekik évtizedeken át (érdemes lenne ókori műveket olvasni e témakörben).
2. Csaba pontosan azért nem lehet hiteles kesergő, ami miatt a Vátesz-jobbikosok sem lehetnek hiteles kesergők. Tegnap leírtam a Vidás bejegyzésnél.
Olvassunk csak bele!:
“Az egyént nem az alapján kell megítélni, hogy melyik templomba jár Istenhez fohászkodni, (vagy hogy egyáltalán jár-e), nem az alapján kell megítélni, hogy kinek a könyvét olvassa. Én például olvasom azt az Illyést is, aki vöröskatonaként szolgált a Tanácsköztársaság alatt, de naplójegyzeteiben leírja erdélyi útjának fantasztikus élményét és a Nyirő által patronált Tamási Áronnal kötött barátságára is kitér. Szivesen hallgatom Illyés azon versét, melyet az ’56-os megemlékezéseken szoktak elmondani, de tudjuk: nem akkor írta, hanem a ’30-as években.
Sokan most ismét felfedezik Tisza Istvánt (nagyjából semmit nem tudnak róla), de elfelejtik hogy ő az a Tisza, aki karhatalommal dobatta ki az ülést zavaró és megbénító – és egyesek által szintén “sztárolt” Bethlent (ja, és vele együtt egyesek által “gyűlölt” Károlyi Mihályt) az Országgyűlés üléséről. Az utóbbi két figura akkoriban részben még egy oldalon “motorozott”.”
Ebben még a nem éppen jobboldali elkötelezettségű ebihal is egyetértett velem.
Az irodalom sokszínű és ami érték az tanításra méltó. Nyirő nem volt szent ember (valószínűleg heves vitáink lennének ha közéleti kérdésekben itt fórumozna köztünk), de mégis valamit hozzá tudott tenni irodalomtörténetünkhöz, mely érték.
Ha Fónagy János és Deutsch Tamás is megszavazta akkor nem lehet antiszemita.
Ha pedig Füst Milán is benne van akkor meg pláne nem.
Maradjunk annyiban, hogy ha a Radnóti Könyvtárakba beférnek Wass Albert és Nyirő József könyvei, ha az összes nagy könyvesbolttal ugyanez a helyzet (beleértve a köztudottan balliberális LIBRI-t is), akkor ti szimpla üvöltöző hülyék vagytok.
A politikai vezetők pedig, akik megpróbálnak egy normális helyzetből náci hisztériát provokálni, nem csak hülyék, de felelőtlenek is.
Itt vannak Nyirő József könyvei a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárból (a XIII. kerületi Radnóti Miklós Könyvtár is ennek fiókkönyvtára):
http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb;jsessionid=8F4018F9D77B599667706ED66F67ADA4?pagesize=10&ALOC=&BIBL=&LANG=&TYPE=&ROOM=&DATEstart=&DATEend=&ANAL=&text0=Nyir%C5%91+J%C3%B3zsef&index0=AUTH&textlogic0=and&text1=&index1=TITL&textlogic1=and&text2=&index2=SUBJ&action=find&button=Keres&whichform=advancedsearchpage¤tpage=advancedsearchpage
Úgyhogy idióták, lehet bocsánatot kérni.
Itt van a balliberális LIBRI könyvesbolt Nyirő József kínálata is az összes hülye szocinak, aki szerint ez nyilas dolog: http://www.libri.hu/talalati_lista/?text=nyir%F5+J%F3zsef&x=0&y=0
Indiánfing!
Minek ezen ennyit görcsölni?!
Az én komenistám jó komenista, a Te nyilasod jó nyilas! ))) 🙂 (((
Einstein óta tudjuk “minden attól függ honnan nézzük!”
A levesben egy szőrszál sok, a szakácsnőén kevés! 🙂
Grün: talán bocsánatot kellene kérned. Ja, bocs: ti akkor se kértek bocsánatot, ha öltök. Demének se jutott eszébe.
Valamelyik szalon náci azt híreszteli , hogy szegény Radnótit nem is a nyilasok gyilkolták meg , hanem a zsidók , mert kikeresztelkedett , igaz utána egy tömegsírba kerültek . Szép mi?
Lám lám a nyílt fasiszta eszmék láthatóan utat találtak a csepeli közéletben is .
Gordontól nagyapóig , ugye tudjátok , hogy végetek van ?
Arról nincsen felvétel mikor Borbély Lénárd telefonál, majd odafordul Szilárd “nagyuramhoz” és mint a kocsmában, könyökölve trécsel vele? 🙂 Ilyen egy ifjonc csepeli fideszes honatya 🙂
😀
T Gordon ezt hívják süket hülye dumának.
Ráadásul ezt még te sem hiszed el magadnak.
Csaba Péter: ha nem olvastál Wass Albertet vagy Nyirő Józsefet, megteheted a Radnóti Miklós Könyvtárban.
Pótolt a műveltséged hiányzó láncszemeit, hogy ne tedd magad továbbra is nevetségessé. Bár nálad nem a láncszemek hiányoznak, hanem a motor, a fék, meg a kerék is.
A következő idézet Radnóti Miklós naplójából származik (Radnóti Miklós: Napló. Magvető, 1989, 197. oldal):
1941. nov. 3. Zűrzavar a weimari költőnap körül. Ki „reprezentálta” hát a költők hazáját, hazámat? Újabb újsághír. „A Harmadik Birodalom ez év október 31-én is megrendezte a weimari költőnapot, amelyen Közép- és Kelet-Európa tizenegy nemzetének meghívott költői is részt vettek. A magyar irodalmat a költőnapon Nyirő József erdélyi író reprezentálta. Nyirő az UFA számára többek között a következőket mondotta: »Ezekben a napokban a szellemi Európa születik újjá. Boldog vagyok és boldog a magyar irodalom, hogy ebben a szellemi felépítésben szintén részt vehet. Szép képet láttam éppen az előbb a templomban, amint Luther rámutat a bibliának arra a mondására, hogy a vér megtisztít minket. A vér megtisztítja Európát. Európa népei a békének, a léleknek és az új szellemiségnek a jegyében összefognak és egymásra találnak. Teljes szívvel, teljes lélekkel akarjuk ezt a munkaközösséget vállalni. Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! Éljen a német írótársadalom!«”
1941. október végén egy és máson már túl volt a világ és a náci Európa. A náci Németország elfoglalta Csehszlovákiát, Lengyelországot, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot, a skandináv államokat, Görögországot stb. De Európa 1941 októberében túl van a zsidókat sújtó egyszerű diszkriminatív törvényhozáson is – a zsidókat ekkoriban már nagyban deportálják, kényszermunkára vagy gettókba kényszerítik (Lublin – 1939. október, Łódz – 1940. április, Varsó – 1940. november stb.). Lengyelország keleti, Ukrajna nyugati részein a Heydrich-féle Einsatzkommandók tömegméretekben irtják a zsidókat; túl vagyunk a iaşi-i pogromon (1941. június), a kaunasi (1941. július) és egy sor egyéb pogromon; a Babij Jar-i vérengzésen (1941. szeptember) és a Kamenyec Podolszkij-i tömegmészárláson. Ekkorra beüzemeltek nemcsak a koncentrációs, de a megsemmisítőtáborok is (Majdanek, Belzec, Auschwitz).
Katka: nem számít, hogy mi volt Radnótinak a véleménye Nyirőről vagy Wass Albertről. Nem a Radnóti Miklós Múzeumról van szó, hanem egy könyvtárról és egy művelődési házról, ahol a kultúra kultúra.
Itt vannak Nyirő József könyvei a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárból (a XIII. kerületi Radnóti Miklós Könyvtár is ennek fiókkönyvtára):
http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb;jsessionid=8F4018F9D77B599667706ED66F67ADA4?pagesize=10&ALOC=&BIBL=&LANG=&TYPE=&ROOM=&DATEstart=&DATEend=&ANAL=&text0=Nyir%C5%91+J%C3%B3zsef&index0=AUTH&textlogic0=and&text1=&index1=TITL&textlogic1=and&text2=&index2=SUBJ&action=find&button=Keres&whichform=advancedsearchpage¤tpage=advancedsearchpage
Itt van a balliberális LIBRI könyvesbolt Nyirő József kínálata is az összes hülye szocinak, aki szerint ez nyilas dolog: http://www.libri.hu/talalati_lista/?text=nyir%F5+J%F3zsef&x=0&y=0
A kultúra az kultúra, nem baloldali, nem jobboldali, hanem egyetemes érték. József Attilával, Nyirő Józseffel, Radnóti Miklóssal, Wass Alberttel, Weöres Sándorral. Csak a hülye, félművelt bunkók nem értik ezt meg.
Horthy szoborban, Budaházy Skype-on
„Szegény Horthy Miklós, ha látná, mennyi ember érdeklődik utána, visszajönne” – mondja a júniusi kánikulában az avatás helyszínére caplató idős úr, és útba igazít egy autóst. A várhegy lábához érve már egy középkori lovagi tornán érzem magam, annyi a zászló, a sátor és a ló. A négy órára meghirdetett avatás kis késéssel el is kezdődik: a szertartásmester megkéri az egybegyűlteket, hogy kapcsolják ki mobiltelefonjaikat és tartózkodjanak a dohányzástól. A letakart szobor mellett a Magyar Nemzeti Gárda két tagja tartja a kormányzó ember magasságú portréját. Közvetlenül előttük egy gyönyörű szürke lovat próbál egy helyben tartani a gazdája. Az ünnepi műsor moderátora megjegyzi: a lovas nélküli ló azt jelképezi, hogy Magyarországnak jelenleg nincs szakrális vezetője. Ezzel nem is lehet vitatkozni.
Aztán jön a falu fideszes polgármestere, aki Apponyi Albertet idézve jelenti ki, a Kárpát-medence azé lesz, aki teleszüli. „Hát tegyük! Szüljük tele ezt a Kárpát-medencét!” – szólítja fel a hallgatóságot Fűrész György, aki a szoborállítás szükségességét azzal indokolja, hogy „Horthy Miklós Csókakő kormányzója volt”. Ezt követően leveszi a kalocsai mintás terítőt a Horthy-kép alatt lévő talapzatról. Azt írták rá: Nagy-Magyarország tér.
Miután Kocsis Sándor, a Horthy Társaság elnöke átadja Grosics Gyula bácsi tiszteletbeli elnök, valamint özvegy Horthy Miklósné üzenetét, a diósdi otthonában, házi őrizetben lévő Budaházy György ruháit pakolják a színpadra, a bábu feje helyén egy laptoppal. A Skype-kapcsolat bár akadozik, a közönség így is nagyon lelkes: „Szabadság!”, „Hallunk, Gyuri!” – kiabálják mellettem a hölgyek. Budaházy röviden vázolja, hogy a rendszerváltás utáni időszak, a Kádár-rendszer és a Horthy-korszak közül az utóbbi volt a legjobb, ám ezután a kapcsolat megszakadt.
A délután mélypontja Hegedűs Loránt református püspök rögtönzött beszéde, olyan megállapításokkal, hogy Horthy „az utolsó magyar hatalmi, kormányzói valóságot testesítette meg”, vagy hogy „Horthy a zsidóság megmentője volt”, a Világbank a testet öltött ördög, mert „sűrített időkben látni az ördög patáját”. Beszél még a semmiről prédikáló papokról, Trianonról, végül egy kis zsidózás után lelép a színpadról. “
Manitu szerint:
Hülyézd, félbunkózd a kedves családod!
Egy világválság közepén vagyunk és ez a legfontosabb??? Látszik, hogy idióta humán beállítottságúak vannak többségben a parlamentben, akik a büdös életben nem gondolkodtak racionálisan és nem dolgoztak egy percet sem. Egy mérnök úgy rúgná seggbe őket egy rendes munkahelyen, hogy öröm lenne nézni.
Azért nagy bátorság a cikk szerzőjétől Kosztolányi Dezsőt, Nyírő József, és Wass Albertet egy bekezdésben, vagy akár cikkben megemlíteni!
Gordon írod: “Az egyént nem az alapján kell megítélni, hogy melyik templomba jár Istenhez fohászkodni, (vagy hogy egyáltalán jár-e), nem az alapján kell megítélni, hogy kinek a könyvét olvassa.
Akkor a jobboldal miért akarja saját maga számára “kisajátítani” ugyanúgy, mint a nagy Magyarország térképet, vagy az Árpád sávos zászlót, a kereszténységet, stb…
Félre ne értsen, ez nekem nem fáj, mert Én egyikben sem hiszek, és nem tartozom hozzájuk, és nem is akarok! DE IRRITÁL!
Én elkezdtem Wass Albertet is, meg Nyírőt is, utána azt tettem a könyvekkel amit eddig soha! Kukában végezték!
Manitu!
Vedd észre magad, Te vagy itt a legnagyobb i.ióta!
Nyírő nem fér be a Libribe (remélem a többi neves könyvesboltba sem), mert eladhatatlan. Nem hiába!
Hiszen a könyvesboltoknak az az érdekük, hogy profitot termeljenek. Most nem megyek bele a többi gazdasági hatásába, mert nekem Te nem érsz annyit. Bizonyítottál már eleget!
Manitu!
Mindenkor voltak felkapott írók, költők, kiknek műveit az ember megvette /akkor
még futotta rá/, vagy kikölcsönözte. Wass Albertet és Nyirő Józsefet a Fidesz Erdélyhez
fűződő politikája emelte előtérbe. Valószínűleg ilyen alapon találnánk hasonló sorsú és
kvalitású írókat a Felvidéken vagy Kárpátalján is, de most nem az a főcsapás iránya!
Az pedig, hogy most lehet kapni? Ha Lenint árulnának éhen halnának, ez pusztán
gazdasági kérdés!
“Látszik, hogy idióta humán beállítottságúak vannak többségben a parlamentben”
Hát még szerencse. Aki szerint Magyaország Csehországgal határos, de Ukrajnával nem az ne legyen már vezető.
Anno a szocialista parlamentbe a maszoposok beültették a nép lányait és a nép fiait, munkás-paraszt képviselőket. Az volt a parlamentarizmus totális megcsúfolása.
Indiánfing!
“Manitu szerint:
2012. június 19., kedd – 08:43
Grün: talán bocsánatot kellene kérned”
Tessék! Bocsáss meg nekem, mert eddig azt hittem van némi eszed és szóba elegyedtem Veled!
Nem fog többet előfordulni, hogy leereszkedek! ))) 🙂 (((
“Ha Lenint árulnának éhen halnának”
Jelzem, hogy én lehet hogy megvenném.
De még egy Robespierre könyvet is.
CsepeliNo1 !
Az olvasást már a Nyirő kötet borítójánál elrontottad, hisz nem tudod helyesen leírni az író egtyébként nem túl hosszú és bonyolult nevét.
Olvasás!
Szövegértés!
Kultúrember egyébként könyvet nem dob a kukába. Erről még nem hallottál te “nagyonolvasott”!?
Ebiha, CsepeliNo1: egy darab Nyirő könyvet sem olvastatok még el, híven a bunkóságotoknak. Milyen alapon elemzitek, ha fingotok sincs arról, hogy mit írt?
Gordon!
Lehet, hogy a zalábbi urak is bunkók (veled együtt), mert ők Nyírőnek írják?! ))) 🙂 (((
http://kulturhon.szhblog.ro/2012/05/20/a-hazatero-nyiro-jozsef/
Az ejtés meg az írásmód neveknél nem mindig esik egybe. Nyiregyházát rövid i-vel írjuk, de majdnem mindenki hosszú í-vel ejti! A Batthiány (battyányi) és Széchenyi (szécsényi) nevekről nem is szólva.
János bácsi csodálkozik
-miért Széchenyi-nek írják?!
-azért Bátyám, mert nagy ember volt!
-látnád a zasszonyét mégsem “picha!” ))) 🙂 (((
Azért a tény az tény Vas Albert , Nyírő és a többi Pl Luzsénszki Alfonz a maga korában is harmadrangú író volt . Radnótit viszont 1940 ben már tanították a gimnáziumokban.
Mióta felkapott a fasiszta irodalom?
Manitu!
Én nem elemeztem sem Nyirő, sem Wass műveit, egy tendenciára hívtam fel a figyelmet.
A jelzőidet pedig, ha lehet kérnem, otthon a családban, nem szeretnék a Te szintedre
süllyedni.
Én nem úgy tudom, hogy Nyirő harmadrangú lett volna.
csaba!
Fogd már fel!
Nyirő és nem Nyírő!!!
Wass Albert és nem Vas Albert!!!
Te szerencsétlen… ha ennyit sem tudsz, akkor miért szólsz hozzá a témához!? 😀
Olvasás!
Szövegértés!
NYÍRŐ József: UZ BENCE
“Ezt a regényt az irodalomtörténet úgy tartja számon, mint Tamási Áron Ábelének lehetséges párdarabját, s ebből eredezteti gyöngéit is, mondván: az egyetlen figurára kihegyezett történet szükségszerűen csak epizódok lazán összefűződő sora, afféle szerkesztetlen “havasi pikareszk”. Holott Nyírőnek csaknem minden nagyepikai alkotása önmagukban is megálló elbeszélések kompozíciója, amelynek középpontjában a székely nép sorsát megtestesítő hős áll. Ilyen értelemben Uz Bence, a havasi pásztor alakja azok közé az erdélyi irodalmi hősök közé tartozik, amelynek sorát csakugyan Szakállas Ábel nyitja meg, s más dimenzióban Karácsony Benő folytat.
A regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton ő méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból – és rendszerint kitűnőre vizsgázik. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel, az elesett emberekkel való könnyes-érzelmes történetei mind-mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez. Az elveszejtő körülményekkel leleménnyel vagy szívósággal dacoló, már-már népmesei ihletésű figura, aki szelidített medvéjével, rókáival, őzeivel barangol a csak madaraktól ismert fenyves vadonban, a nép erényeit és elenyésző gyöngeségeit testesíti meg, szükségszerű tehát, hogy túlrajzolt legyen. Ilyen találékony, derűs, furfangos – ám, ha a sors úgy hozza, együttérző és áldozatosan segítő – ember a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot, személyiségképed ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott-álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Ez azt jelenti, a havas Nyírő számára nem egyszerűen helyszín, a történet díszlete, de lényegi elem: ember és természet összetartozásának kifejezője, a civilizációból kivonult ember álmodott boldogságának, belső békességének jelképe. Hisz bárki idegen bukkan fel a fenyvesben, abból mindig valamilyen bonyodalom származik. Uz Bence csak a vadonban lehet boldog, abban a környezetben, amelybe az író megint csak belesűríti a maga katolicizmusából és természetimádatából összeszőtt világnézetet, panteizmusát. Nyírő hangja ennek megfelelően – többi regényeihez képest is fölerősítetten – “székelyes”, a tájnyelv minden ízét-zamatát beépíti regényébe, mely bővelkedik humorban, expresszív hatású tájleírásokban, természeti vétetésű életképekben (feledhetetlen a fajdkakasok dürgésének elbeszélése), a fantasztikum hatását súroló kalandokban, mindabban, amit a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomnak oly nagy népszerűséget és hírt szerzett odahaza és Magyarországon egyaránt.”
http://cgi.axelero.hu/ilegeza/sendpage.cgi?rec=li1602
De ha már Erdély és irodalom: miért nem Tamási Áront emeljük fel(jebb)?
lb!
Nyirő és nem Nyírő!
Minek akarsz te Tamásit olvasni, ha még ezt sem tudod. 🙂
Hegedüs Géza Nyirő Józsefről:
“Amikor 1924-ben Jézusfaragó ember címmel kötetben jelennek meg legkorábbi novellái, az olvasó valóban új, eredeti, ismeretlen világot láttató, igen költői íróval találkozhatott. … Nyírőtől nagyon is indokoltan várták, hogy hamarosan az a nagy erdélyi elbeszélő lesz, aki azonban nem ő lett, hanem Tamási Áron.
De jó hírét még fokozta a következő mű, az önéletrajzi regény, az Isten igájában. Az olvasó, sőt a kritika sem vette észre, vagy nem is tartotta érdekesnek, hogy a lelki válságairól oly lélekrendítően valló író gyengén szerkeszt, nincs érzéke a helyes arányokhoz, a részletek alig-alig állnak össze művészi egységgé.
Az idősebb Wesselényi Miklósról szóló, most már igazi történelmi regény igényével írt mű, A sibói bölény azonban akármilyen érdekes volt erőteljes stílusával, korábrázolás helyett kalandok, főleg szerelmi kalandok széteső, laza történetsorozata lett, amelyben már kitűntek a stílusbeli és jellemzésbeli túlzások. A történelmi regényhez nélkülözhetetlen társadalomszemlélet pedig igen-igen zavaros.
…
És közben megjelent az irodalom színterén Tamási Áron. … az Ábel a rengetegben megjelenésétől (1932) az értő olvasó, aki nagyon is indokoltan szerette Nyírőt, biztosan tudta, hogy Tamási a nagyobb író. Nyírő Ábellel akart versenyre kelni, amikor azonnal megírta az Uz Bencét. Majdnem remekmű, illetve annak indul. Uz Bence lehetett volna a magyar Till Eulenspiegel. De nem lett. A népi tréfacsináló mulatságosan, kicsit anekdotázóan, kicsit mesésen induló, érzékletes természeti képeket idéző története egyre zavarosabbá válik…
Bizonyos, hogy Szabó Dezső eszmei zűrzavara visszhangzik itt; nemcsak az Uz Bence második felében, hanem a következő novellák nagy részében is. Stílusára is hat az az expresszionista próza, amely oly eredetivé, majd oly elviselhetetlenné teszi Szabó Dezső regényeit. Innét már csak egy lépés a vér- és fajmítosz, vagyis: a fasiszta köd. Abban azonban Nyírő nem követi a későbbi Szabó Dezsőt, hogy felismerje a német fasizmus életveszélyét Magyarország számára. Nyírő útja az írásművészetben a fokozódó zavarosság, a stilisztikai pongyolaság, a politikában pedig a fasizmus. Ezzel a művészi és politikai eltévelyedéssel nem is lehet megírni a székely múlt nagy tragédiáját, pedig ennek készült a Madéfalvi veszedelem (1939). A Nyírőt igazán szerető olvasók valamennyire is értelmes része nagy csalódással olvasta ezt a történelmi regényt. De még azok számára is, akik kénytelenek voltak tudomásul venni az oly jól induló író művészi hanyatlását, még akik észre is vették eszméinek rokonságát a gyilkos fajmítosszal, azokat is megdöbbentette a gyakorlati politika terére lépő Nyírő egyértelmű odaállása a német fasizmus itthoni képviselői, a nyilaskeresztesek mellé.
…
Emigránsként előbb a gyűlölet megszállottja, majd önostorozó bűnbánó, önkínzó megtérő, aki szerzetesként önsanyargatással tagadja meg életét, művészetét.
Nyírő József háborús uszító, tömeggyilkosságok felbujtója, büntetőjogi értelemben is háborús bűnös lett. Odatartozott Szálasi szellemi vezérkarához. Még az emigrációban is, Amerikában és Spanyolországban megjelent könyveiben is ezt a szellemet próbálja igazolni.
A többit már csak a kósza híradás hozta haza: lelki meghasonlást, gyötrő önvádat, megtérést az ifjúkor dogma szerinti kereszténységéhez, a szerzetesi csuha felvételét, majd a halált a távoli kolostorban.”
http://mek.niif.hu/01100/01149/html/nyiro.htm
Gordon!
Ott link, amivel jeleztem, hogy schmitteltem a szöveget!
Nyirő kötetekkel van tele a Munkásotthon???
Hö-hö-hö… 🙂 😀 … szegény buta balliberálisok…
hajósnak ajánlok még kitűnő szerzőket: Ungvári Tamás, Fejtő Ferenc, Ephraim Kishon, esetleg Elie Wiesel.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Gordon! Több helyen olvastam Nyirőt Nyírőnek írva! Kár a kekeckedésért!
nagyapó!
Velük mi a bajod? Kertész Imrét miért haqytad ki?
igen nagyapó akiket említettél azok legalább írók és emberek is , érdekes egy se fasiszta .
Ismét egy írás a szar megrágására. Bravo! A DK, exszocik?! A NAT-be egy exnyilas, exírót belevenni? Biztosan hatalmas okosságra vall, mint a 600 ezer zsidó életéért felelős Horthyt az egekbe emelni. Gordon mit kampányol itt, mikor a másik oldalon eszik? 😉
Tisztelt Vitázók! Itt csak egyetlen ember írt a lényegről: IB. Gratulálok, ezt kellene figyelmesen elolvasni. De nem szabad a két írót, Tamásit és Nyirőt egymás ellen kijátszani. Mindkettő hősei a magyar irodalmi hősei közé tartoznak, akiknek a nevét megjegyeztük. Uz és Ábel testvérek, mint ahogy Tamási és Nyirő is, csak az egyik, Nyirő, ki tudja miért, eltévelyedett, és el kellett menekülnie, mert az tagadhatatlan, hogy hitt egy álomban, Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország. Csak akkor ébredt, amikor Sopronból menekülnie kellett, mert tagja volt a nyilas parlamentnek, még Sopronban is, még az utolsó pillanatban is. De arra semmi bizonyíték, hogy nyilas vagy fasiszta lett volna. A már Spanyolországban írott Ime az emberek című könyvében leírja kiábrándulását a németekből.
A másik író, Tamási sem kellett a kommunistáknak, de mégis vállalta az itthoni mellőztetést egy darabig, aztán rehabilitálták, de ő nem kokettált a nyilasokkal. Nos, csak árnyaltan ítéljük meg egymást és történelmi személyiségeinket. “Hisz bűnösök vagyunk mi, mint a többi nép” írta Radnóti, aki nem szerette Nyirőt, de ha jó katolikus volt, talán megbocsátott volna neki. Talán. De együtt ajándékozni a két írót, valóban blaszfémia.
Mi az igazság Nyirő ügyben? címmel műsoros előadást tartok. Időpont: október 30-án a 17 óra. helyszín: Munkásotthon 102-es terme. üdv. u.a. segédfogalmazó
Elnézést elírtam a Radnóti idézetet: Helyesen így van: “Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép…”
De ha már itt tartunk, ez Radnóti magyarság szemléletének alapja. Nyirőé pedig az, mi nem vagyunk bűnösök, mindig csak mások… Meg kell védeni a magyar faj tisztaságát. Nagy különbség! u.a.