Csepel.hu
Az egykori Csepel Sport Club megalakulását sokszor, sok helyütt megünnepelték már a kerületben, amiből természetesen nem maradhattak ki az egykoron négyszeres I. osztályú bajnok labdarúgók sem. A jelenleg Csepel FC néven működő egyesület Családi Foci Nappal ünnepelt.
Június 16-án már a reggeli órákban nagy volt a sürgés-forgás a Béke téri sporttelepen, mindenki az ünnepre készülődött: épültek a sátrak, felálltak a bográcsállványok, tárolójából kirúgta magát az ugráló vár is, és 10 órára minden készen állt a program indításához. A centerpályát és a hármas számú edzőpályát birtokba vették a kissé szokatlan összeállítású, korosztályos csapatok játékosai (csapatonként 5 gyerek, 5 apuka és 1 anyuka), akiknek lelkesedésére panaszt nem lehetett emelni. Mindeközben minden korosztály a maga által kialakított főzőhelyen megkezdte a finomabbnál-finomabb ételek elkészítését, így aztán valóban senki sem unatkozott a délelőtt folyamán. Időközben megérkeztek az arcfestők, tűzoltó autó gurult be a bejáraton és a lovasok is előkerültek, a gyerekek legnagyobb örömére.
A hivatalos beszédre délelőtt 11 órakor került sor, amikor is Märtz János, az FC elnöke mondott rövid köszöntőt, felelevenítve a klub múltjának legszebb pillanatait, és a kék-piros egylet legnevesebb alakjainak emlékét. Természetesen ezt követően is a jó hangulaté volt a főszerep: a korosztályok focicsatái után, 14 órakor a Csepeli labdarúgóedzőkből verbuválódott zsűri vette górcső alá az elkészült gasztronómiai remekeket. Roppant nehéz dolga volt a „szakavatott ízlelőknek”, hiszen paprikás krumpliból legalább három-fajta készült, de főztek lecsót, székelykáposztát, marhapörköltet, csülkös-babgulyást, pincepörköltet, hamisgulyást, készítettek grillezett húsokat, „kakastöke” pörköltet, az egyik csapat például őzbakot- gombával. Aztán előkerültek a házi finomságok is: kenyér, kovászos uborka, sütemények, és néhol pálinkával is próbálták levenni a zsűrit a lábáról. A láthatóan jóllakott ítészek nem is tudtak dönteni a sok finomság közül, így egyesített díjat adtak ki: egy külön erre az alkalomra felcímkézett, finom palack bor lett a jutalma minden csapatnak.
Díjátadót díjátadó követett, hiszen a nap folyamán lezajlott futballmeccsek résztvevői is elismerésben részesültek, Märtz János minden csapat képviselőjének egy díszes serleget nyújtott át, majd minden gyerek kapott egy, a Csepel FC 100 évére emlékeztető karkötőt.
Közben sorra érkeztek a vendégek, köztük Váczi Dénes is, aki a klubból lett válogatott, s az egykori nagy szabadrúgáslövő szívesen tette eleget a meghívásnak, és válaszolt néhány kérdésre. Nem sokkal később Hevesi Tamás, a magyar női labdarúgó válogatott frissiben kinevezett szövetségi kapitánya lépett a színpadra, aki szokásához híven fergeteges hangulatot produkált, és megmozgatta az evésben és a rekkenő hőségben kissé elálmosodott vendégeket.
Nagy volt a jövés-menés: időközben megérkezett Gálhidi György, Kaló Pál, Takács László, Pető István, Kaszás Károly, Koszler Béla, Légrádi Péter, Tyukodi Zoltán és Nagy Tamás is, hogy csak néhány nevet említsünk a klub egykori labdarúgói közül, persze a teljesség igénye nélkül…
A koncert után mindenkit a stadion lelátójára vártak, a pályán ugyanis nem mindennapi dolog készülődött: az Indotek Csepel FC felnőtt labdarúgói néztek farkasszemet -először csak 11-, majd percek múlva 100 (!) csepeli futball-palántával, akik elözönlötték a gyepet, és hozták, talán még sohasem látott nehéz helyzetbe Vejmola Tamásékat. A kék-piros mezbe öltözött gyereksereg felemelő pillanatokat szerzett a szülőknek, klubvezetőknek, és mindenkinek, aki kicsit is szereti a csepeli futballt. A „hatalmas csata” végül közös ünneplésbe torkollt: a gyerekek a felnőtt csapattal együtt énekelték el a Csepel indulót.
A program a színpadnál folytatódott, ahol olyan személyek kaptak jutalmat, akik egykor sokat tettek a csepeli labdarúgásért akár a gyepen, akár később a kispadon. A gyerekeknek is kijutott a jóból: vadonatúj labdákat osztottak szét közöttük, „aki kapja marja” alapon, a spontán akció mindenféle sértődöttség nélkül, jó hangulatban zajlott le.
Mivel az idő rohamtempóban elhaladt, már majdnem 17 órát mutatott az óra, s közeledett az NBIII Alföld csoport utolsó fordulójának összecsapása, ám előtte még további elismerő címek kerültek kiosztásra…
A stadion játékos kijárója előtt felsorakozott az NB II Közép A-csoportjában szerepelt U19-es és U17-es együttes, akik bronz illetve ezüstérmet szereztek a 2011/12-es szezonban. Takács Krisztián és Budai László együttese hatalmas ováció közben vette át az érmeket, és mindkét csapatból külön is kaptak jutalmat. A Vejmola Tamás irányította U15-ös BLSZ csapatnak is kijutott a lelkes szurkolók tapsából és a díjakból, ők a 2. helyen végeztek a pontvadászatban.
Az U19-nek Märtz János és Katona Csaba, a Csepel FC ügyvezetője adták át a díjat, az U17-nek Dr. Magó Jenő, az MLSZ Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának képviselője, az U15-nek pedig Major Zoltán, a Csepel FC Kft. egyik tulajdonosa és Takács Krisztián adták át az elismeréseket.
A stadion közönsége viharos tapssal jutalmazta a fiúkat, akik akár a jövő csepeli futballjának zálogai is lehetnek.
És még nem volt vége… mármint a díjesőnek. Az MLSZ Bács-Kiskun megyei Igazgatóságától egy gyönyörű serleg érkezett a 100 éves évfordulóra, amit Märtz János klubvezető vett át, aki nemcsak kapott, adott is díjat: Takács Krisztiánnak, Ambruzs Józsefnek és Losonci Róbertnek, akik áldozatos munkájukkal tartják életben a csepeli labdarúgást. Végül, de nem utolsó-sorban, Katona Csaba a Csepel FC ügyvezetője a csepeli ultrák nevében adott át két díjat, az egyik Teplán János, a másik Haraszkó Sándor tulajdonát képezi ezentúl.
A napra a koronát a Csepel FC- Szarvas, felnőtt bajnoki mérkőzés 2-0-ás hazai sikere tette fel, ami ugyan egy kicsit nehezen indult, ám végül Süveges és Juhász, góljaikkal eldöntötték a találkozót. A Csepel ezzel a 8. helyen végzett a bajnokságban, ami a nehéz körülmények ellenére dicséretes teljesítmény, különösen az utóbbi hónapok összeszedettebb teljesítménye alapján.
A labdarúgók méltó módon, tisztelettel adózva az elődöknek, köszönetet nyilvánítva a maiaknak, példás összefogással ünnepelték meg a centenáriumot, ami a dicső múlt mellett a talán a reményteli jövőt is jelképezte.
Forrás: Csepel.hu
