Csepel.hu
Wass Albert erdélyi magyar író és költő születésének évfordulójára emlékeztek 2012. január 8-án a csepeliek és a környékbeli települések lakói. A megemlékezés első helyszíne Csepel- Királyerdőn volt, ahol az önkormányzat tisztségviselői: Németh Szilárd polgármester és az alpolgármesterek – Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila – megkoszorúzták a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia kertjében található emlékművet.
A Sárossy Tibor képzőművész által készített faszobornál a megemlékezés virágait elhelyezte még: Pákozdi József, a Jobbik képviselője, Hudson Judit, a Csepeli Kolping Egyesület elnöke, a Halker-KiralyTeam Kick-box Akadémia képviseletében Király István és Róth Dániel, valamint Dékány Ágoston festőművész.
Az ünnepség a Nagy Imre Általános Művelődési Központ színháztermében folytatódott a Himnusz eléneklésével. Ezt követően Vida István, a Csepeli Városkép Kft. vezetője mondott köszöntőt.
„Az igazi Wass Albert” címet viselte Takaró Mihály író, irodalomtörténész előadása, aki mély átéléssel idézte fel a mind a mai napig is a társadalmat megosztó, nemzetközileg elismert író életrajzát. Előadásában mindvégig hangsúlyozta, hogy Wass Albert egész életét az igazságnak és a szabadságnak szenttelte. Verseinek központi kérdése is a szabadság köré összpontosult. Takaró Mihály beszédében kitért arra, hogy Wass Albert Bibliaolvasó, keresztény, templomba járó ember volt. Életútjának vezérelvét Pál apostol Rómaiakhoz írott levelének egyik igeversében találta meg: „Ismerjétek meg az igazságot, s az igazság szabaddá tesz..”
A 2000-es évek elejére legolvasottabbá vált erdélyi magyar író-költő szülei korán elváltak, így gyermeki világát nagyapja, gróf Wass Béla alakította, formálta. „Az életben Isten után mindent neki köszönhetek” – idézte előadásában Takaró Mihály irodalomtörténész.
Wass Albert műveiből Csurka László színművész közreműködésével hallhattak idézeteket a jelenlévők az előadás alatt.
Takaró Mihály és Csurka László
Magyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját, s a rendszerváltás óta jelentetik meg műveit. Népszerűsége a hazai olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották 2005-ben.
Antal Zsuzsa – csepel.hu
“Az öreg juhász savószínű szemei kifejezéstelenül néztek a haragvó emberre. Sovány, szakállas arcán a barázdák mély árnyékot vetettek. Hosszú botját leszúrta maga elé a vizes földbe, s rátámasztotta az állát, mint aki nagy utat tett meg, s pihenni vágyik.
Széles karimájú fekete kalapjáról kövér cseppekben csurgott alá a meggyülemlett esővíz.
(…)
-Tüteket választottalak – folytatta lassan, rekedtesen – hármatokat a faluból. Téged, Demeter János, aki azok közül voltál, aki először emeltél kezet a zsidókra, s szekérrel vitted haza a holmit, ami nem volt a tied. S téged, Tódor, aki ott voltál vasvillával a kezedben, amikor a román katonák a magyarok házait dúlták, s meggazdagodtak a dúlásban. S téged, Bohanek, aki végül is a muszkák fegyvereivel a hátad megett mindenkinek a házára rámentél, s a kommunizmus neviben elvetted mindenkitől, amije még volt…
(…)
Végül aztán tőled is elvették a hatalmat, Bohanek, miután a gyalázatos munkát elvégezted helyettük, s visszalöktek szegény embernek a többi kifosztott közé. Meghurcoltak, úgy éppen, ahogy te meghurcoltál másokat, s most itt vagy hat gyerekeddel, akiknek azt sem tudod, mit adsz enniök holnap. Hát ezért mondom, hogy elérkezett az idő. S ezért hivattalak ide éppen benneteket. Mert tük voltatok azok, akik elrontottátok a békességet lent a faluban, s tük kell legyetek azok, akik helyreigazítják megint.
(…)
Igen, jól látjátok. S te is jól látod, Demeter János. Ez itt a zsidók templomából való szent láda, amit kilöktetek az árokpartra, amikor osztozkodtatok az elhurcoltak vagyonán. S az ott, Tódor, a magyarok úrvacsorai kelyhe, amit csúffá tettetek, amikor rátörtétek az ajtót a templomba menekült asszonynépre, s a papot halálra tapostátok a küszöbön. S amaz ott a románok oltára, Bohanek, amit egy öregasszony mentett meg a kendője alatt, amíg a te kommunistáid istállót csináltak az Istenek házából.
(…)
Ez a nagy titok, emberek, a világ békességének a titka. Én megőriztem eddig, s most rajtatok a sor. Menjetek, s kezdjétek el dönteni a fát! Kezdjétek el lerakni az alapot kemény sziklakőből a falu közepén! Ti hárman, együtt. S ha az emberek kérdik, hogy mit csináltok, mondjátok nekik, hogy újfajta templomot építetek egy újféle világnak. S ha megérkezik az idő, és elkészültök vele, akkor gyertek föl ide újból, s vigyetek le mindent, amit itt találtok. S állítsatok be mindent így, ahogy itt van, szorosan együtt, az új templom kellős közepébe! S legyen a templomnak annyi ajtaja, ahány nyelven az Istent dicsérik, hogy mindenki a maga ajtaján át járulhasson az egy közös Istenhez! Most menjetek és járjatok békéval!
A három sötét, néma ember összenézett. Aztán lehajtották a fejüket, lassan, szó nélkül megfordultak, kucsmájukat a fejükbe húzták, s mentek. De nem egymás nyomában többé, ahogy jöttek volt, hanem egymás mellett, mint az apostolok. Imbolygó alakjukat, lépteik csoszogását lassan elnyelte a hajnalt váró fekete éjszaka.”
Wass Albert: A költő és a macska, Elbeszélések 1945-1989 /részlet/
FOHÁSZ A HAZÁÉRT
Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.
Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.
Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.
Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.
Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.
Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.
Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.
Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.
Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.
Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember.
És legyen egy akol.
És egy legyen a pásztor.
Növelj pásztorbotot
virágzó rózsafából.
S ha mindeneket szépen
elrendeztél ekképpen:
a népek közt, Uram
nekem is van egy népem.
Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.
Mások bűnéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.
Legjobb fiait vitte
mindég a Golgotára
s jótettének soha,
csak bűnének volt ára.
Uram, adj békességet
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött.
Sehol még annyi színes
nagy álom nem fakadt
s árvábbak prófétáid
sehol sem voltanak.
Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!
Bár megtagadta tőlem
a békét s kenyeret:
engem sújtasz, Uram,
amikor őt vered.
Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten
Attila nemzetét.
Adj békés aratást
sok vérvetés nyomán.
Nyugodjék meg kezed
gondverte otthonán.
S ha áldásod e földön
elért kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe én is,
ki bujdosó vagyok.
A Kárpátok alatt,
ahol apáim éltek,
rendelj ki nekem is
egy csöndes menedéket.
Csak akkora legyen, hogy
elférjek én s a béke.
Nézzen az ablakom
patakra, fára, rétre.
Kenyér mellé naponta
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ…
Uram, ki fönt az égben
lakozol fényességben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg könyörgésem.
(Bajorerdő, 1947)
“Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.
Mások bűnéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.”
Érthető. Politikusoknak nem feltétlenül kell, hogy jó ízlése legyen.
“Csepel Wass Albertre emlékezett”
Nem, csak Csepel egy része. Azért, mert hatalomra kerültek, ne beszéljenek mindenki nevében. Hatalommánia.
Lexon!
Nem is várta el senki tőled, hogy emlékezz. Mert csak az tud emlékezni, akinek van mivel.
🙂
Miért csak Wass Albert?
Balassi, Csokonai, Petőfi, Jókai, Arany, Ady, Herceg, Radnóti, Váczi, stb. miért nem?
Az a baj, hogy ezt a sokkal jobb sorsra érdemes írót a radikális jobboldal kisajátította!
Az még nagyobb baj, hogy a Fidesz, meg egyre inkább ebbe az irányba sodródik.
A más népek elleni nacionalizmus, az irredentizmus, meg a sovinizmus nem Wass Albert írásainak a sjátja, de fájdalom, hogy a mai magyar kétharmados forradalmi politikának viszont egyre felismerhetőbben, igen!
Zsonyo szerint:
2012. január 09., hétfő – 16:41
Ma ez a “trendi”!
A másik variáns, hogy elébe menjenek a Jobbiknak, vagy megfeleljenek nekik?
Lexon (hétfő – 13:29 )
“Csepel Wass Albertre emlékezett” Igen, a törpe kisebbségnek ott van Kertész (röf-röf).
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Kedves Zsonyo!
Írod: “A más népek elleni nacionalizmus, az irredentizmus, meg a sovinizmus nem Wass Albert írásainak a sjátja, de fájdalom, hogy a mai magyar kétharmados forradalmi politikának viszont egyre felismerhetőbben, igen!”
Az internacionalizmust bizonyára jobban kedveled : ) Ha szeretnél feloldódni a nagy olvasztótégelyben, uccu neki, irány oda, ahol megtapasztalhatod, hogy milyen az, amikor megtűrnek csak, elvárják, hogy ALKALMAZKODJ, mert bekéredzkedtél közéjük! Így viselkednek azok, akik nekünk osztják az észt a Júdások árulása/árulkodása nyomán. Nekem NEM kell, hogy ők mondják meg, hogyan kell nekünk itt élni, mit és hogyan kell látni, érezni, tenni!
Nacionalizmus – a XVIII-XIX. században kialakult magatartásforma, mely minden nemzet egészséges megmaradására való törekvés, elsősorban saját érdekeinek érvényesítésére való törekvés. Ha Nagy-Britannia, Franciaország, USA képviseli, helyes, ha Magyarország, akkor csúnya? Kérlek, ne vagdalkozz!
Jeniszej. szerint:
2012. január 09., hétfő – 11:02
FOHÁSZ A HAZÁÉRT
Csak megkérdezem: ő lett öngyilkos? Tényleg? És antiszemita volt? Tényleg? Meg keresztyén? Tényleg??
Nahát!
Az elvtársak nem tudják feldolgozni, hogy a “Vörös Csepelen” már Trianon emlékmű jelképezi a nemzeti összetartozást és megemlékeznek Wass Albertről. Bizony sz@r dolog lehet nekik, egy “vérkomcsi erődítményt” elveszíteni. 🙂
Wass Albert (1995): Ébredj magyar!
Nemzetemet dúlta már tatár,
harácsolta török,
uralkodott fölötte osztrák,
lopta oláh, rabolta cseh.
Minden szomszédja irigyelte mégis,
mert keserű sorsa
istenfélő nemzetté kovácsolta.
Becsület, tisztesség, emberszeretet
példaképe volt egy céda
Európa közepén!Mivé lett most?
Koldussá vált felszabadult honában,
züllött idegen eszmék napszámosa!
Megtagadva dicső őseit,
idegen rongyokba öltözve
árulja magát minden utcasarkon
dollárért, frankért, márkáért,
amit idegen gazdái odalöknek neki!
Hát magyar földön már nem maradt magyar
ki ráncba szedné
ezt az ősi portán tobzódó
sok-száz idegent?
Ébredj magyar!
Termőfölded másoknak terem!
Gonosz irányba sodor
ez a megveszekedett új történelem!
“Magyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.”
forrás: wiki
“Megtagadva dicső őseit,
idegen rongyokba öltözve
árulja magát minden utcasarkon
dollárért, frankért, márkáért,
amit idegen gazdái odalöknek neki!”
És ezt 40 éve Amerikában élve írja ?
Az emigráns költők írják a legcsúnyábbakat az itthon maradtakról.
Valahogy meg kell indokolniuk, hogy miért dobbantak meg innen.
Legalább maguknak…
Silány kommunista banda, furkáljátok csak a Fidesz-kormányt, azzal csak azt éritek el, hogy a Jobbik hamarabb kerül hatalomra! Mi készek vagyunk Magyarország vezetésére, persze a saját jövőképünk szerint, s nem a ti moszkovita, majd brüsszelita (Co. Vátesz)szájízetek szerint! Hála Gyurcsánynak, ti örökre eltűntök a politika porondjáról, követve az MDF-et és az SZDSZ-t, tartsátok a jó irányt!
Van valami tendencia abban, hogy most Wass Albertet favorizálják. Érdekes továbbá,
hogy az igencsak szélsőjobbos Bayer Zsolt egyre többször kap teret a kerület hivata-
los honlapján. Biztosan erre van szükség?
Kedves Bella! Úgy látom, már megmondták, hogy mit kell látni, hinni, érezni.
Egyébként a nagy olvasztótégely itt van a Kárpát-medencében. 100 éve a nemzetisé-
geknek akartuk osztani az észt, ma a cigányoknak mondjuk meg. /bár jó részükre
ráfér/ Itt eredeti, un, ősmagyart nem találsz, állítom, még a nagy Vátesz sem az.
Bayer Zsolt igencsak érdekes egy eset. 🙂
Azért van tartva, mert ő hivatalosan zsidózhat…
Te Zoli! Idézd azt, amikor Bayer zsidózott.
Doki!
Azért annyira a Bayer se bátor!
Ő is csak burkoltan teszi, hiszen hozzánk hasonlóan Ő i belőlük él! ))) 🙂 (((
Üsd be a keresőbe a nevét és pár cikkét elolvasva rájössz a zigasságra!
A Trianon emlékmű a nemzeti dühöt jelképezi, amely megakadályozza a következő generációkat a békesség megélésében a Kárpát-medencében.
Tehát: VESSZEN TRIANON! – a szívekből.
Gyalog! A Siratófalról sem bizonyította be még senki, hogy az valóban Salamon templomának fala, mégis oda járnak fohászkodni a zsidók!
Mi meg a Szűzanyához fohászkodunk, hogy ne felejtkezzél el, szegény magyarokról!
Aki nem hisz a jövőben, az nem trianonozik!
“ELMENT OROSZ, TÖRÖK, TRIANON SEM ÖRÖK!” Copyright Vátesz.
Kedves Ebihal!
Nem kötöttem beléd! El ne magyarázd már a soknemzetiségű/eredetű történelmünket! Tekerd vissza 2-300 évre a családfádat, és talán tisztába jössz magaddal. Nem a származásról volt szó, sőt nem is ősmagyaroztam (ott sem találnál homogén tömeget). Voltak kitűnő történelmi személyek, akik elsősorban emberek voltak, majd magyar hazafiakként építettek (hazát, kultúrát, városokat, épületeket). Nem különállásukat fitogtatták, és készek voltak meghalni a hazáért közülük sokan (a teljesség igénye nélkül csak példa) Dembinsky Henrik, Desewffy Arisztid, Láhner György, Knezich Károly, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Vécsey Károly, Damjanich János.