Csepel.hu
A BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya eljárást folytat rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 16 éves fiatalkorú személy ellen.
A személy 2011. október 10. napon a délutáni órákban a Budapest XXI. kerület Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola kollégiuma előtt iskolatársa karóráját, pénztárcáját elvette, majd amikor a sértett értékeit szerette volna visszakapni, az elkövető a sértett telefonját követelte.
A sértett tagadta, hogy nála mobiltelefon lenne, ezért a fiatalkorú elkövető a sértettet több alkalommal fejbe rúgta, illetve ököllel bántalmazta, aki a bántalmazások következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a BRFK Bűnügyi Bevetési Osztály munkatársaival közreműködve a bűncselekményt elkövető fiatalkorú személyt ráckevei otthonában elfogta, az ingatlanban megtartott házkutatás során pedig lefoglalásra került a sértett tulajdonát képező karóra és pénztárca.
A fiatalkorú személy elfogását, előállítását követően a kerületi rendőrkapitányság forrónyomos szolgálatot ellátó kollégái gyanúsítottként hallgatták ki. Ellen rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárás lefolytatására a BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitányság illetékes.
Azt a többiek meg nézték? Nem volt ott senki aki a sértett mellé állt volna?
Ezt az iskolát csak úgy emlegetjük,hogy a bunkóképző.Jó érzésű szülő a gyerekét még büntetésből se írassa ide be.Ez az iskola Csepel egyik szégyene,kritikán aluli az ide iskolába járó fiatalok viselkedése,szókincse.Sokkal több botrányos dolog történt már itt,csak mindig eltussolták.Szégyen,ami abban az “iskolában”zajlik.
Csete 2
Gondolom nem cigány volt
Kedves Tóth Kati!
Nincs érintettségem az ügyben, így írom:
Valaki el tudja képzelni, milyen lehet ott pedagógusnak lenni?
Ez Csepel legalja!
Azt nem tudom, hogy milyen oligarcha csürhe vezeti ezt a szutykot? Hol van Rózsa? 🙂 Erre kellene figyelni,hogy az ilyen balhéfészkek felszámolásra kerüljenek. Ez a zállami normatívára megy ki, mert amíg oda jár a hülyegyerek, addig jün a lé. Mennyit nyel ez be? Nincs jobb helye? A raboló, meg remélem Tökölön lesz nagykorú!
Az biztos, hogy bajok vannak ebben az iskolában, ha ilyenek előfordulhatnak!
Kik lehetnek a bajok okozói?
Gyerekek?
Pedagógusok? – ha vannak itt ilyenek,
Szülők?
A gyerekek alapból nem lehet, mert egy szakembernek a „pedagógusnak” alapból tudni kellene, kezelni a „tanulókat”.
Rosszak az alapot adó általános iskolák és ezért hiányos tudás és viselkedési szinttel érkeznek ide a „diákok”?
Vagy csak egyszerűen alkalmatlan az iskola teljes vezetése, a pedagógiai munka ellátására.
Az is lehet, hogy a régi „nomenklatúra” leváltása is megoldást jelentene?
Nem ártana, ha a Szilárd és társasága úgy minden előzetes nagyobb felhajtás nélkül többszőr ellenőrizné ezt, iskolát, és spontán elbeszélgetne az ott „dolgozókkal”, hogy valódi képet kapjon az uralkodó állapotokról.
Mert az iskolából bekért jelentések alapján lehet, hogy dőreség azt hinni, hogy megállapítható a valós helyzet az iskolában.
Lehet, hogy kábítószer és piát felismerő kutyák alkalmazásával tanítás után felderíthető lenne a kábítószerezés, alkoholizálás is az iskolában? Így a rendőrségnek is nagyobb rálátása lenne erre a területre.
Azt mondja a Fater igaza, lehet Tóth Katinak. Itt eltusolnak mindent. Persze minden megtudható a hivatalos megkeresésre a mentősösöktől. 🙁
Kedves Hozzászólók!
Én is egy tagja vagyok annak a ,, nómenklatúrának”, amiről szó van.
Becsülettel és szeretettel végzem a munkámat, ami sokszor nehéz, de hálás.
Hozzánk jöhet minden gyerek, akit az úgynevezett ,,jó” iskolák nem vesznek fel.
A fent emlegetett problémák kivétel nélkül jelen vannak minden közoktatási intézményben, de örülök, hogy ránk ekkora figyelem irányul.
Kikérem magamnak a kollégáim nevében is, és visszautasítom a hozzá nem értő, a valós helyzetet nem ismerő, a munkánkról mit sem sejtő ,, tóthkatik” véleményét!
Tisztelet azoknak, akik becsülettel és szeretettel végzik a munkájukat.
Helyeslően bólogat a Faterom is!
Hol lehet a hiba?
Miért, vagy mitől lehetnek ” jó iskolák és rossz iskolák”?
– Mert az egyikben csak rossz neveletlen tanulók járnak?
– vagy jó és rossz pedagógusok tanítanak?
Miért engedik akkor a “rossz” iskolák működését, ha nem végzik áldozatos munkájukat el?
🙂
A rossz iskola, aki lezülleszti a közoktatást és ezzel silány szakmunkás gárdát, biztosít a jövőnek a fiatal demokráciánknak. Vagy talán valami titkos tendencia van ebben? Erre gondolni sem merek! 🙂
Nagyon csípem a stílusodat Jeniszej! Üdv a faternak is.
Valaki adhat, utasítást egy iskolavezetésnek, hogy milyen tudás szinttel vehet fel iskolájába diákot?
Ha igen, akkor, tessék ennek megfelelően nevelni a diákokat, – és nem utolsósorban oktatni!
Aki pedig nem oda való diák azt eltanácsolni a tanodából.
Ha nem így tesznek, akkor sértik a tanulni vágyó fiatalok érdekeit.
🙁
Múltkor volt egy közvélemény kutatás a diákok közt, hogy mennyire vannak tisztában a szabályokkal és a törvényekkel. Sajnos nagy nincsenek tisztában!!!
Kedves Nagy Katalin! 😉
– lehet, hogy Ön nem lát ki az erdőből – a fák miatt, ezért nem szabad a kinti mezőről szemlélődő “tóthkatik” véleményét félválrol venni,- mert ugye az igazsághoz eljutni szép lassan különböző vélemények alapján lehet. (filozófusok ezt már rég kiderítették)
Azt mondja a faterom ezt nekem talán nem is, kellene magyaráznom.
Kedves Jenyiszej!
Az “erdőből” írok. Semmilyen problémám nincs a vélemény kinyílvánítással.
Csupán nem tartom elfogadhatónak, ha ismeretlenül mocskolnak embereket.
Ebben az esetben leminősíttetett iskolánk összes tanulója beleértve a szüleiket, családjaikat, az őket eddig sikerrel vagy sikertelenül tanító pedagógusokat.
Ők valóban nem az oly kiváló elithez tartoznak, mint az eddigi hozzászólók közül számosan, de nekünk az a feladatunk, hogy Őket tanítsuk, neveljük, foglakozzunk velük.
Kialakult személyiséggel kerülnek hozzánk sok esetben kirúgva, kiútálva máshonnan.
Tesszük a dolgunkat néha sikeresen, sokszor kevésbé, de ha sikerül eluttatni az érettségiig Őket, az közös öröm.
Lehet filozofálgatni a szakképzés meg az iskolarendszer fonákságain, a fejkvótáról sem megfeledkezve. Naponta tesszük ezt mi, “erdőlakók” is.
De innen üzenem a távoli napfényes “mező” tökéletes és kulturált lakóinak, hogy sok MAGYAR FIATAL jár hozzánk és más hasonló iskolákba, akiket csak leírni, mocskolni kellene, hanem számolni a jelenlétükkel, segíteni a beilleszkedésüket a “mezei virágok” közé.
Tudomásom szerint problémák megoldása együttes jóakarattal, egymás tiszteletben tartásával történhet a véleménnyílvánítás kulturált formáit sem mellőzve. Vagy rosszul tudom?
Madárfüttyös üdvözletem a Faterjának is!
Az előbbi mondatomból kimaradt egy NEM, tehát újra írom:
De innen üzenem a távoli napfényes “mező” tökéletes és kulturált lakóinak, hogy sok MAGYAR FIATAL jár hozzánk és más hasonló iskolákba, akiket nem csak leírni, mocskolni kellene, hanem számolni a jelenlétükkel, segíteni a beilleszkedésüket a “mezei virágok” közé.
Kedves Nagy Katalin! 😉
Helyesen a közmondás így hangzik:
“Aki az erdőben van a fától nem, látja az erdőt.”
Viszont rájöttem azért érzi magát erdőlaknak, mert rosszul idéztem a közmondást.
Megnyugtatom, hogy nem ebben az értelemben idéztem ezt a közmondást, hogy ki van benn, és ki van kinn a pacsirta füttyős réten.
Az alábbiak azt hiszem, felmentenek a bűneim alól.
De azért arra a kérdésorra azért jó volna a megoldásokat, miérteket megtalálni.
Ha másért nem mert a világba ez is a dolgunk a világ megismerés és a problémák megoldása.
Akkor lássuk szépen sorban a fakérdés.
Miért nem látod a fától az erdőt?
Életünk során számos kihívással, problémával, illetve külső – belső konfliktussal, nehézséggel kerülünk szembe. Sok esetben előfordul, hogy nem értjük, nem látjuk tisztán a helyzetet, nem tudjuk mikor, és miért keveredtünk bele, és azt sem látjuk, hogy mit kellene tennünk, hogyan oldhatnánk meg azt.
Egyszerűen nem látjuk a fától az erdőt, és egyre jobban összezavarodunk, elbizonytalanodunk, amitől még inkább leblokkolunk, szorongani kezdünk, vagy idegessé válunk. Lelkiállapotunkon és az önbizalmunkon az sem javít (sőt!) amikor szembesülünk azzal, hogy rajtunk kívül mindenki számára teljes érthető, és egyértelmű a helyzet, és szerintük a megoldás is pofon egyszerű lenne.
Vajon miért van az, hogy csak látjuk a fát?
A látásunkat akadályozó „fákat” gyakran önmagunk teremtjük meg.
Tisztánlátásunkat leginkább az erős személyes érintettség és az érzelmi befolyásoltság homályosítja el.
Amikor túlzottan benne vagyunk egy helyzetben, amikor túlságosan érintettek, illetve érdekeltek vagyunk az adott dogban, akkor nehéz érzelmi felülemelkedettséggel, tárgyilagosan szemlélni az eseményeket. Elfogultságunk miatt túl közelről szemléljük a dolgokat, így a befogadásunk, a rálátásunk és a megértésünk is csak egyes részeltekig terjed ki.
Az elgondolásunkat az is befolyásolja, hogy az adott helyzet az eddig megélt tapasztalataink, élményeink nyomán valamilyen gondolatokat, emlékeket és érzelmeket idéz fel bennünk. Minél fájdalmasabb, kellemetlenebb emlékeket, élményeket és érzéseket borzol fel tudatalattinkban az adott szituáció, annál könnyebben elakadunk ezekben a fel nem dolgozott szubjektív érzésekben és indulatokban. Sőt felnagyítjuk azokat, és rávetítjük a helyzetre.
Ilyenkor meglehetősen egyoldalúan szemléljük a dolgokat: a saját szemszögünkből. Nem a tiszta tudatunk, hanem az érzelmeink irányítanak.
Ezek a nem tudatosult érzések, hangulatok beindítják az évek során belénk rögzült viselkedési szokásokat, gondolati kliséket. Megszokások alapján, mechanikusan reagálunk és cselekszünk, és végül azt vesszük észre, hogy már megint ugyanazokat a köröket futottuk, ismét csöbörből vödörbe estünk.
Hogyan láthatjuk meg az erdőt?
Sokszor úgy gondolkozunk, hogy a helyzetnek kellene megváltoznia, vagy a másik embernek kellene ezt, vagy azt tenne ahhoz, hogy végre rendben legyenek a dolgok. A külső körülményeket, illetve a körülöttünk élőket igazgatjuk, erőltetjük. „Te változz meg!” – mondjuk neki, (esetleg nekimegyünk a fának, megpróbáljuk kivágni, vagy leülünk a tövében és várunk, csak várunk, és várunk) aztán dúlunk-fúlunk, mert nem történik semmi.
Mintha arról a lehetőségről teljesen megfeledkeznénk, hogy akár mi is változtathatnánk önmagunkon, gondolkodásunkon és a helyzethez való hozzáállásunkon. Sőt ez az egyetlen, amin hatalmunkban áll változtatni!
Ehhez először fel kell ismernünk, hogy a látásunkat elhomályosító „fák” egy része bennünk gyökerezik. Tudatos önismereti munkával kideríthető, hogy milyen típusúak ezek a fák és milyen emlékekből táplálkoznak.
Gondold át, hogy milyen érzések előzik meg, váltják ki ezt a zavarodott „nem látom a fától az erdőt” állapotot. Félelem? Harag? Mellőzöttség érzés? Hogy úgy érzed nem vagy fontos? Hogy magadra hagynak?
Mikor, kivel kapcsolatban érzeted ezt korábban?
Mihez kezdjek a fával? Mit csináljak vele?
Semmit. Kezdetnek az is nagy lépés, ha tudsz róla és elfogadod, hogy van, mert így máskor idejében felismerheted és leállíthatod a befolyásoló lelki tartalmakat.
Képletesen értve, nem sok értelme van azt mondani a fának, hogy menjen már odébb vagy, mert zavarja a kilátást, vagy baltával nekirontani. Sokkal egyszerűbb, ha egyet akár jobbra vagy balra lépsz, vagy hátrálsz akár két-három lépést, és mindjárt más szemszögből, nagyobb rálátással látod a dolgot, és megpillanthatod a fa mögött az erdőt is.
Ha tehát képes vagy arra, hogy egy picit félretedd, vagy lehalkítsd személyes érzelmeidet, akkor máris tárgyilagosabban, más nézőpontból tudod szemlélni az adott helyzetet, a világot, az embereket vagy önmagadat, vagyis képes leszel a megértésre.
Ha megérted, akkor képes leszel elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak.
Ha elfogadod, akkor képes leszel békében élni önmagaddal, és képes leszel harmonikus kapcsolatokat kialakítani a környezeteddel.
Egy szó, mint száz: a legelső és legfontosabb lépés, amit a tisztánlátás és a tudatosság érdekében megtehetsz, hogy elkezded tanulni, megismerni önmagad. Az önmegismerés és a tanulás révén nagyobb rálátással szemléled saját magadat, reakcióidat és szerepedet az egyes helyzetekben, ami kimozdít az eddigi „állóvízből”, és elindít, illetve továbblendít a fejlődés útján.
Tisztelt Nagy Katalin!
Önnek abban teljesen igaza van, hogy nem a középiskola teszi ilyenné a gyerekeket.
Eleve hátrányos helyzetű gyerekek kerülnek ide, akikkel jelentősen nehezebb a munka.
Örülök, hogy itt jár a fórumon és jó lenne, ha elmondaná, hogy ön szerint hogyan segíthetnénk mi, az erdőn kívülről abban, hogy ezek a gyerekek jobb útra kerüljenek.
Ez nagyon fontos, hiszen olyan jövőnk lesz, amilyenek a fiataljaink.
Csak halkan jegyzem meg,hogy Nagy Katalin biztos nem íratná be a gyermekét ebbe az iskolába.Egyébként van olyan ismerősöm,aki megpróbált ebben az iskolában tanítani évekkel ezelőtt,de sajnos képtelen volt rendet tartani,nem akartak semmit tanulni,sokan be se jártak az órákra,így aztán inkább más iskolában gyakorolja a hivatását.
Ditte szerint:
2011. október 28., péntek – 18:04
Anno vala, mikor én voltam gyerek, valamilyen oknál fogva eredendően evidens volt, hogy bejárok az iskolába. Magamtól ráébredtem arra, ha már azt a 45 percet a teremben kell tölteni és nincs más hallgatni való, mint a tanár, így kénytelen voltam figyelni rá. Ha már ráfigyeltem és jegyzeteltem, máris kevesebbet kellett itána tanulnom otthon. Ha önállóan hülye voltam, vagy más, akkor jött a tanár, azt ki lett osztva egy-két koki, vagy saller. 🙂 Azt’ mikor dolgozat és egyes lett a vége, akkor rájöttem én is és sokak, hogy jobb csendben lenni. Ja, igen és akkor tudtuk, hogy a kötelességek teljesítése után vannak a jogaink? Hmmm… Mégis megérte. Ennyire egyszerű.
Kedves Nagy Katalin!
Szerénységem csak Jeniszej! – igen nagy tisztelettel.
😉
Tisztelt Zoli049!
Ha jól értem, a megoldási javaslatod arról szól, hogy addig kell pofozni ezeket a gyerekeket, amíg nem ismerik fel a helyes viselkedési formákat. Nézeteid kissé idejét múltak.
A nevelés viselkedési minták átadásáról szól, az a gyerek akit sosem szerettek, esetleg vertek is, ebből is csak azt a következtetést vonja le, hogy az erősebb kutya áll jó helyen a sorban.
Örülök viszont, hogy a kokik, sallerek téged a társadalom hasznos tagjává tettek.
Kialakult személyiséggel kerülnek hozzánk sok esetben kirúgva, kiutálva máshonnan.”
Ki vele!
Milyen gyerekek, kik ezek? – ne kerülgessük a kását! (Remélem, jól használom a közmondást.)
– ejha!
Milyen iskolák és pedagógusok azok, akik kiutálják a gyerekeket „abból a kiutáló” az iskolákból.
Igaz a megállapítás, miszerint ezekkel a gyerekekkel is számolni kell.
Azt hiszem ezért nem csak sértődötten üzengetni, kellene a távoli napfényes tanult, kulturált mezőlakóknak, hanem tenni is valamit. Például, hogy szűnjenek meg a „kiutáló” iskolák.
Lehet, hogy nem elég, ha csak tudomásul vesszük. Reméljük, hogy ezek a kiutált gyerekek eljuttatása a vizsgákig nem csak szójáték. (érettségi)
Tegyenek ellene, hogy ilyen ne legyen!
A harc ne csak a bérekért legyen. Küzdjenek, tiltakozzanak a gyerekek kiutálása és a megaláztatása ellen – is.
Ha nem megy „egyedül”, akkor engedjék meg nekik a “mezei embereknek” az útkeresést. Fogadják el segítséget az egyszerű mezei filozófiával bíró emberektől is.
Hátha közösen jobban megy.
Egyáltalán előfordulhat ilyen egy egységes iskolarendszerben a kirekesztés?
Kell, hogy filozofáljuk!
Mert nincs ez így rendben!
Nem engedhetjük meg, hogy a gyerekek megalázva, kiutálva, megszégyenítve „kialakult személyiség zavarosan” kezdjék a nagy életüket.
De innen üzenem a távoli napfényes “mező” tökéletes és kulturált lakóinak, hogy
Ditte szerint:
2011. október 29., szombat – 17:42
Akkor a szüleim valamit el…k, de ezek szerint Te is, én is ha nincs probléma a gyerekeinkkel. Eme neves iskolában, történt egy hete(?), hogy két “római” leütötte és kórházba juttatta az egyik tanárt. Gratulálok, ha az ilyen gyerekeket te fel akarod zárkóztatni. Hova? Én valami munkaterápiát javaslok. Jársz Te az utcán, lakótelepeken, hogy milyen egyik-másik “maugli”? Na erről ennyit.
Nem én üzenem az utolsó sort.- az igényesebbeknek!
🙂
József Attila soraival üzenem a deviáns viselkedésű gyerekek nevében: “Köztetek lettem bolond..”
Ditte szerint:
2011. október 29., szombat – 18:32
Kedves Ditte!
Nem akarok szélsőséges lenni Veled, de nem azonos a toleranciaküszöbünk és biztos nem azonosan éltünk meg azonosnak mondható dolgokat?
Ha Téged kirabolna egy ilyen szarházi csürhe, ha ilyeneket kellene sűrűn elhajtanod a ház előtti padról, ha ilyenek aláznának szét a 151-es buszon reggelente, akkor biztos nem József Attila jutna az eszedbe, hanem a base ball ütő.
Kedves Ditte! és Zoli049!
Bizony, bizony! – egy jól irányzott nyaklevesnek hatalmas pedagógiai értéke volt már az én gyerekkoromban is. Hatvan évvel ezelőtt. Osztályfőnököm Hamvai Vili bácsi hatalmas pecsétgyűrűje sokszor adott útmutatást, hogy az iskola nem az a hely, ahol rosszalkodni érdemes. Lehetett! – de a koki, – amit régen így hívtak, mindig gondolkodóba, ejtette a diákot.
Nem is lettünk személyiség zavarosak. Tudtuk, hogy mi a módi az életben, az iskolában. 🙂
Azért kell dolgozniuk a megfelelő szakmával rendelkező egyéneknek, hogy ne történjenek így a dolgok, ahogy történnek. Busszal járok és a földön. Nem az idealizmus mondatja velem, hogy nem kellene ennek így lennie, hanem a tapasztalat. Dolgoztam ilyen gyerekek között, igaz kisebbek voltak. Azért kellett elhagynom a pályát, mert túl jól csináltam és a kollégák féltek, hogy egyszer majd nekik is dolgozni kell.
A pénzt többszörösen elköltötték, a felzárkózás elmaradt.
Nálunk körmöst osztottak, de én sosem kaptam, biztos azért tartok itt, ahol.
Jeniszej Barátom! 🙂
Ne nekem bizonygasd a fegyelmet, megtanultam a szüleimtől, a tanároktól és a seregben.
Nehogy azt higyje valaki, hogy aki 16 évesen rabol, az nevelhető és a társadalom oszlopos tagjává válik? Csillagtelepi vagy, ahogy olvastam, akkor Te is látod a az elmúlt 20 év elállatosodát.
Ha nem adtál rá okot, akkor nem kellett kapnod, nem?
Nem egyről és egyet beszélünk. Pedig elég liberantyúnak vallom magam.
Ditte szerint:
2011. október 29., szombat – 18:45
Valami van, ez nem volt az előbb még itt.
Nem értek a legalja regulázásához, nem is szándékozom megtörni a “kultúrájukat”, meghagyom ezt másnak, hagy vívja a szélmalomharcot.
Akkor is fenntartom, hogy ez az iskola a normatívára játszik, a “rómaiak” meg a családi pótlékra. Aki meg bűncselekményt követ el, annak a súlya dönti el, hogy hogyan tovább. Nem vagyok kaptárpárti, a munkaterápia ebben a berkekben szerintem nevelőbb hatású, csak átmeneti állapotú. 🙁
Szerintem az, aki azt hiszi, hogy ez pusztán “római” kérdés, az téved. És egyszer majd keservesen meglepődik.
Arányában? Szerinted mi? Nézz egy börtönstatisztikát, nekem van BV-s ismerős Tökölön. Ennyi. 80/20 a rablás arány.
Én és a Faterom az Ember Lánya véleményével egyetért!
Túlzottan jó hely lett a sitt.
Szauna Tv. szoba, finesz klub edzőterem, is megtalálható itt. Lassan már szanatóriumnak illő helyen töltik idejüket az elitéltek.
Ezeknek az embereknek a putriban soha nem volt ilyen összkomfortjuk. Angol WC – meg központi fűtés, hideg melegvíz. Főznek, mosnak rájuk. – Arany életük van.
Mi szabad emberek meg dolgozhatunk rájuk, hogy nekik mindenük meglegyen. – semmiben ne szenvedjenek hiányt.
Tisztelt Zoli049!
Beszélgetésünk párhuzamos monológok leadásává vált. Te arányokról beszélsz, én tendenciákról. Például.
Nem, Te állítod azt, ami szerinted a tuti irány, én meg állítom azt, amit nap, mint nap látok, az utcán, a házakban, stb… Szerintem a való világ a valóság, nem az írótt tendenciák.
Vajon jó-e, hogy nehéz sorsú, esetleg retardált gyerekek, annyi év alatt, mint mások a Lomonoszov Egyetemet végzik el, érettségit és hasznavehetetlen szakmát szereznek?
(4+2 év vagy 4+3 év vagy esetleg 3+2 év)
Vajon jó-e, hogy az általános iskolában agyonfrusztrált gyerekeket tovább piszkálnak a kovalens kötés rejtelmeivel?
Vajon muszáj-e minden általános iskolást potenciális atomtudósként kezelni vagy van menekvés?
Zoli049!
Én nem állítottam, hogy te nem jól látod a minket körül vevő valóságot. Viszont én szeretném látni a jövőt is.
Hoffmann és a KDNP-tek erre akart egy jó lépést tenni nem? 15 éves korig kötelező csak iskolába járni. Most, aki sík hülye, annak meg tök mindegy, hogy Lomonoszovi időkig préselik bele az alapvető dolgokat, nem fog menni.
Azzal egyet értek, hogy nem kell nukleáris fizika és quantum mechanika felkészítőt tartani 7. osztályban, de azért vannak alapvető műveltségi dolgok, amit illik tudni. Momentán én, mint műszaki inkább hallgatom a nukleáris energia előadást, mint a magyar nyelv zöngő betűinek maszlagát. Igen, legyen egy képesség felmérés, azt’, ha maugli retardált, akkor addig kell előre tolni, azt’ snitt! 🙂
///
És mi a jövőkép ebben a jóléti államban? Vázolj fel egy életpálya modellt, amikor egy felnőtt szakinak is 2-3 állást kell vállalni, akkor ebből mi jön le a gyereknek?
Bizony fontos eleme a közoktatásnak, hogy nem 18 év lesz a tankötelezettségi korhatár. Nagyon helyes. A ti Magyar Bálintotok intézte el, hogy 16-ról felemeljék és így mesterségesen javuljanak a munkanélküliségi mutatók.
Azért felhívnám figyelmedet arra, hogy Teller Endre úgy nyilatkozott, hogy a találmányaihoz hozzájárult a magyar nyelv ismerete. Hogy találmányai mit hoztak a világnak, az már egy másik kérdés.
Abban hiszek, hogy a világnak változnia kell, mert így tovább működésképtelen. Nekem csak egy állásom van, amit tisztességgel ellátok és kevés keresetem, amiből szerényen megélek.
Ditte!
Nekem nincs Bálintom sem, meg senkim sem, nem érdekel ez az úgynevezett “elit”, de ezt már említettem. Én nem tolom senki szekerét.
Teller Ede és a többi hasonlóan nyilatkozó tudós – feltaláló aki ezt mondja? Érdekes, hogy általában, az USA-ban tudtak érvényesülni, angolul. Tudom, erre szokták szittyáék mondani, hogy a magyar az ősnyelv, még Dél Amerika erdeiben is beszélik, meg a jégkorszakban a Bering szoroson át, -70 fokban mi népesítettük be az Amerikai kontinenst, tararamm…
A világ azért működésképtelen, mert egy ici-picit sokan vagyunk? Igen. Már lassan eljut az emberiség oda, hogy nincs ennivaló. A gazdaság nem csak itt lassult le, hanem mindenhol, ez globális. Mi tud változni? Semmi. Halászás a zavarosban című túlélő show elkezdődött. A ’30-as évek beli válságrendezési modellt nem lehet újra játszani, változtak a dolgok és más zene szól a háttérből.
Aki meg mára összelopta magát, az persze most röhög mindenkin.
Gondoltam, ha nekem lehet “KDNP-ém”, neked is lehet Bálintod.
A nyelv, mint a gondolatok közlésére “feltalált” eszköz semmivel sem alárendeltebb, mint bármilyen más találmány.
Természetesen a betonon nem terem ennivaló, ezért kár volt a termőföldjeink jelentős hányadán logisztikai központokat és plázákat építeni. Ettől függetlenül az ország még most is képes önellátásra élelmiszerből.
“A kapitalizmus története a válságok története.”
Akkor az irányvonal tisztázva?
A nyelv gondolatátvitel, értelem szerint, nekünk itt és most a magyar, de a tengeren túlra, egy ott élővel már vakvágány, szóval ez csak itt, a hazai közegben jó, így regionális és önmagában alárendeltnek is tekinthető, de fölérendeltnek is. Relatív! 🙂
Elvben hazánk képes önellátásra, ez anno működött, az a pár m2 beton nem oszt-szoroz. Az megint kérdés, hogy a földeket ki és inkább mivel műveli meg? Robi 55-ös rotációs kapával? Járok vidékre sokat, tudom – hallom – látom, hogy sokak hülyére keresik magukat a mezőgazdaságból, így egyértelmű, hogy működhetne, csak megint a kis ember esete van vakvágányon, az oligarcha-ké meg szárnyal.
Milyen irányvonal van itten tisztázva, csak ilyen katonásan?
Rámhúztad a bal-t, libet, Te meg írtad már, hogy jobb, meg lerí. Én meg ott fentebb, hogy egyik sem! Akkor ez szvsz tisztázottnak tekinthető?!
Sosem mondtam, hogy jobboldali lennék, már csak azért sem, mert értelmetlennek tartom jelen körülmények között ezt a mesterségesen kitalált felosztást.
Azt nem titkoltam soha, hogy hogyan szavaztam, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy féloldalassá tegyen.
Az meg már milyen, hogy “lerí”. Ez azt jelenti, hogy hülyébb vagyok, mint egy “ballib”?
Te fentiek szerint nem kívántál élni a szavazati jogoddal.
Nem kívántam élni, igen, tartózkodtam, mert számomra nem volt szimpatikus alternatíva. A statisztikát meg nem akartam javítani, arra vannak mások.
Senki nem hülyézett, nem írtam ilyet, az írásaid sugallják, a megosztósdi és az ellenség keresés, a lapok leosztása az meg a fidesznek köszönhető és ebből nem engedek. Meg abból sem, hogy a jobb oldalról jön a komcsi, a bolsi, a libsi és a hazaárulós maszlag, na azért mert én teszek az egészre, máris a túloldalon vagyok. Nem?
Zoli049 szerint:
2011. október 29., szombat – 18:50 …”Pedig elég liberantyúnak vallom magam.”-mondtad magadról.
Egyébként te kezdted a politizálást, én egy szerintem fontos kérdésről elmondtam a véleményemet, egyetlen egyszer sem hoztam fel az elmúlt 8 évet, nem volt “komcsi, a bolsi, a libsi és a hazaárulós maszlag ” még érintőlegesen sem.
Én úgy ismerem fel balliberális polgártársaimat, hogy kiválóan el tudunk vitatkozni, amíg egyet értek velük, de ha más a véleményem, jön a szittya, meg a hasonló.
Egyszer jó lenne a hétköznapi, vagyis értelmező kéziszótár szintjén tisztába tenni a liberalizmus fogalmát, mert én eszerint értelmezem.
Nem tartozom egyik nyájhoz sem, így köszönöm, de senki ne terelgessen, megállok a lábaimon. 🙂 Innentől a “szabad elv – gondolkodás” híve maradnék. A rámrótt kötelességeim teljesítem, a szabályokat betartom és ennyi.
A szittyaságról meg annyi, hogy pont az a “csapat”, aki másra akarja erőltetni, hogy mit és hogyan KELL. ?! Na nem.
A vére a mondás? Az ing esete…
Ha értékeled a szabadságot, mást se akarj karámba terelni!
Azt’ ez tőlem a legtávolabb álljon. Viszont vannak eszmei dolgok, amik leoldják a túláramvédelmet nálam, na akkor akad véleményem és monitorra vetem.
Ditte, Zoli049!
Jól elszaladtak az eredeti témától.
Lehet, hogy a rabló “római” volt, lehet, hogy nem.
Az arányokkal kapcsolatos írásban Zoli049-nek igaza van. Sajnos az is igaz, hogy ez a réteg nem akar kitörni. Az a menő neki, aki megjárta a börtönt. Aki dolgozik, az hülye. Sorolhatnám a fülemben csengő válaszaikat.
Az is igaz azonban, hogy a nem “római” réteg egy része elkezdett “római”-vá válni. Ugyanazon “értékrend” mentén él.
Szocializációja, morális mércéje, sőt, egyeseknek a mozgáskultúrája is “római” jelleget öltött. Már csak az hiányzik, hogy agressziójuk is elérje a “római” küszöböt.
Tisztelt “kilgore trout”!
Az arányokat nem vitatta senki, lehet, hogy ennél a “hasra ütött” számnál még magasabb is. Hivatalosan elfogadott arányok nem lehetnek, mert ennek nyilvántartása tilos.
A férjem dolgozott Tökölön, így első kézből szerzett információim vannak a valós helyzetről.
Csak arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy ez nem pusztán “római” probléma, amit ön is alátámasztott tapasztalataival. Az agressziós küszöb elérése is igen közel van ifjúságunk körében. Ma már csak “rómaizni” igen divatos, ám roppant kevés. Kifejezetten fehér bőrű gyerekek sodródnak olyan életformákba, ami a bűnözéshez vezet.
Az arányok különben csak az elítélteket mutatják, az olyanokat nem, akik így vagy úgy elkerülték a büntetést.
Császár Előd is sok üggyel rendelkezhetett volna, mielőtt a hírhedt balesetet okozta.
Aztán azt is megúszta felfüggesztettel.
Mindenkinek a romákról )))))) 😀 (((((((((
//www.youtube.com/watch?v=DX_BaLnmpYg
//www.youtube.com/watch?v=DX_BaLnmpYg
A szanatóriumban://www.youtube.com/watch?v=DX_BaLnmpYg
a rablo nem került be a börtönbe most volt a tárgyalása és meg uszta eszt meg szivtátok amugy cigány volt szopjatokkkk