Csepel.info

Origo

A görög miniszterelnök, George Papandreou érkezik. A Görögországnak hitelező magánbefektetők beleegyeztek az ötvenszázalékos adósságleírásba.

Megállapodás született az euróválság megoldásáról uniós vezetők szerint a Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozón. Az egyezség része, hogy a magánbankok elengedik a görög adósság felét, megerősítik a gyengélkedő európai gazdaságok köré emelt védőfalat, és feltőkésítik az európai bankokat.

Csütörtök hajnalban európai uniós vezetők bejelentették, hogy megállapodás született az euróválság kezeléséről. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az egyezség érinti Görögország adósságának csökkentését, az európai bankok feltőkésítését, valamint a válság továbbterjedését megakadályozni hivatott védőfal, az úgynevezett Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítését.

Nicolas Sarkozy francia elnök azt mondta, hogy sikerült megállapodni a bankok képviselőivel, hogy a pénzintézetek “önkéntesen vállalják” a magánkézben lévő görög adósság felének elengedését. Sarkozy megerősítette, hogy megegyeztek a Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erejének jelentős növeléséről, amely így elérheti az 1300 milliárd eurót (ez jelentős növelés a jelenlegi 440 milliárdról). A francia elnök közölte azt is, hogy a megállapodásnak része az is, hogy feltőkésítik a kontinens mintegy 70 bankját.

Sajtótájékoztatót tartott Angela Merkel német kancellár is, aki úgy fogalmazott, hogy “nagyon elégedett” a csúcstalálkozó eredményeivel, mert egy “átfogó” csomagról sikerült megállapodni.

Végleges megoldás volt az elvárás

A bejelentéseket órákon át tartó feszült tárgyalások után tették meg, amelyeket hatalmas várakozások öveztek. A politikai vezetőktől a piaci befektetők azt várták, hogy végleges és hatékony megoldást találjanak az euróválságra, amely már nemcsak az olyan kisebb gazdaságokat fenyegeti, mint a korábban mentőcsomagokat kapott Görögország és Portugália, hanem olyan nagyobb államokat is, mint Olaszország és Spanyolország.

Az elmúlt években az uniós vezetők több intézkedéscsomagot is bejelentettek a probléma kezelésére, de aztán azok később elégtelennek bizonyultak. Ezért volt most hatalmas nyomás az uniós vezetőkön, hogy valamilyen jelentős csomagot hozzanak tető alá.

A szerda este kezdődött csúcstalálkozón az egyik legnehezebb kérdés a bankokkal kötendő megállapodás volt. Az éjszakai órákban a bankokat képviselő Charles Dallara olyan közleményt adott ki, amely szerint “nem született megállapodás a tárgyalt pontok egyikében sem”, a hajnali órákban azonban a hírügynökségi értesülések alapján sikerült megállapodni a görög adósságról, amely a további lépések feltétele volt, vagyis ezzel vélhetően sikerül elkerülni a görög államcsődöt. A Dow Jones szerint a jelenleg a GDP 170 százaléka körül álló görög adósságot 120 százalékra lehet szorítani a megfelezett adóssággal 2020-ra.

Az EU nem teheti kötelezővé a bankok veszteségleírását, mivel az a görög fizetésképtelenséget, vagyis az államcsődöt jelentené, az önkéntes részvétellel azonban a bankoknak komoly alkupozíciójuk volt. A Wall Street Journal szerint Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár arra figyelmeztette a bankok képviselőit, hogy ha Görögország csődbe megy, akkor nem 50, hanem 100 százalékos veszteséget kell elviselniük. A politikusok ezzel arra emlékeztették a bankokat, hogy megállapodás nélkül leminősítések és államcsődök következnének, amivel a szétesés szélére kerülhetett volna az eurózóna.

Az uniós csúcs tétjének komolyságát jelzi, hogy az állam- és kormányfők csütörtök hajnalig egyeztettek, mire a vártnál kevesebb témát érintő megállapodást tető alá hozták. A kitűzött sajtótájékoztatókat többször is el kellett halasztani az éjszaka során.

Felhizlalandó stabilitási alap

Az EFSF kibővítésével az lenne a cél, hogy egy védőfalat húzzanak az olyan nagy, de súlyos gondokkal küszködő gazdaságok köré, mint Olaszország és Spanyolország. A félelem az, hogy ha ezek az országok bedőlnek, akkor magukkal ránthatják a teljes eurózónát.

A Reuters a megállapodás előtt arról írt, hogy körvonalazódott egy olyan lehetőség, hogy az EFSF-et 1000 milliárd eurósra bővítsék azáltal, hogy nem kötvényeket vásárol majd, hanem garanciát nyújt. Ehhez azonban egy másik eszközre is szükség lenne, egy olyan alap felállítására, amelyben magánbefektetők és feltörekvő országok, így Kína, Brazília vagy akár Katar is részt vennének, és eurózóna-tagállamok kötvényeit vásárolnák meg. Korábban már megerősítették, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön Hu Csin-tao kínai államfővel fog egyeztetni telefonon, a Wall Street Journal szerint vélhetően erről.

A lap szerint a kormányok eddig kizárták, hogy mindkét alap egyszerre működjön, a névtelenséget kérő forrás szerint azonban elfogadták a párhuzamos alapok működését. A harmadik eszköz a két alap mellett az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja lenne – Mario Draghi, a jegybank elnöke még a tárgyalások előtt közölte, hogy az EKB kötvényvásárlásokkal támogatja a válságkezelést.

Kötvénycserével a görög adósságszint ellen

A lap szerint az uniós vezetők azt ajánlották végül csütörtökön a bankoknak, hogy a meglévő görög állampapírjaikat cseréljék 30 éves kötvényekre. “Ez a magánkézben lévő 205 milliárd eurós adósságállományt megfelezné” – állította a tárgyalások menetét közelről ismerő forrás. Ezzel a technikával érnék el, hogy a görög államadósság kezelhető szintre csökkenjen.

A bankok azt szeretnék elérni, hogy az új papírokat részben garantálja egy megbízható intézmény, de a forrás szerint ezt a garanciát az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz nem fogja nyújtani. A forrás azt is elmondta, valószínűtlen, hogy a szerdán kezdődött találkozón megállapodnának az EFSF-ről. “Ez valószínűleg novemberben következhet be. Először a görög adósság leírásáról kell megállapodni, aztán meglátjuk, hogy a potenciális befektetők együttműködnek-e” – mondta. A tervek szerint a következő fontos uniós csúcs a pénzügyminiszteri találkozó (ECOFIN) november 7-8-án.

Este, a korábban tartott uniós állam- és kormányfői csúcson a bankok megmentéséről született megállapodás. Ennek lényege, hogy a bankokat ellenállóbbá teszik a pénzügyi megingások ellen a tőkemegfelelési mutató 9 százalékra emelésével. Az ehhez szükséges pénzt a bankoknak a piacról kellene beszerezniük, ha ez nem sikerülne, akkor az államtól. Ha egy állam a túlzott eladósodottság miatt ezt nem tudná megtenni, az EFSF kelne a segítségükre.

Az Európai Bankhatóság közlése szerint a limit eléréséhez 106 milliárd euró tőkepótlásra lesz szükségük a bankoknak, ebből csak a görög bankok 30 milliárd eurót igényelnek.

Forrás: Origo