Csepel.hu
Csepelen hosszú időre visszatekintő hagyományai vannak az iskolai oktatás, és az élsport szoros kapcsolatának. Ez a kontaktus, most új fejezettel bővülhet a Jedlik Ányos Gimnázium falai között.
Bese Benő, az intézmény igazgatója (egykori válogatott, többszörös magyar bajnok magasugró) június első napján, az önkormányzat elöljáróival, és a kerületben működő sportegyesületek vezetőivel közösen tartott tantestületi ülésen vázolta fel az elképzelés részleteit.
Az igazgató elmondta, hogy az egyesületek vezetői keresték meg az ötlettel, ami más –nem kerületi- intézményekben már működőképesnek bizonyult. Első nekifutásra egy fél osztály elindítását tervezik, leghamarabb a 2012/13-as tanévben. Nem a már jól ismert sporttagozatos modellt kívánják folytatni a gimnáziumban, hiszen itt sportágaktól függetlenül járnának majd egy osztályba. Bese Benő hozzátette: az intézmény a készségtárgyak minimális csökkentésével-átszervezésével is hozzájárulna az osztály működőképességéhez, természetesen törvényes keretek között. Erre azért lenne szükség, hogy az élsportolók fizikális igénybevételét kompenzálni tudják valamelyest. Erre nem minden esetben kerülne persze sor, hiszen aki mondjuk a Testnevelési Főiskola valamely szakára készül, annak a testnevelés órákra hatványozottan szüksége lesz.
Németh Szilárd polgármester kiemelte, hogy Csepelen a tanulás és a sport remek életpálya modellt adhat, s nagyszerű elképzelés lenne a későbbiekben a sportot valamilyen képzési rendszerhez kapcsolni. Az önkormányzat támogatja ezt az elképzelést, hiszen óriási szükség van a „Sporttagozat reinkarnációjára”- tette hozzá.
Bese Benő hangsúlyozta, hogy a „jó tanuló, jó sportoló” elven működne az osztály, amihez már készítettek, egy előzetes óratervet is, és a már működőképes intézményi modellt alkalmaznák itt a XXI. kerületben is. Külön figyelembe vennék a hiányzások okozta problémát, ami a válogatott sportolóknál jelenthet nehézséget, de erre is születhet megnyugtató megoldás. Hozzátette, hogy túljelentkezés esetén a válogatási jogot az intézmény gyakorolná, s így valóban csak a legjobbak ülhetnének be az iskolapadokba. A felvételi pontszámoknál az általános iskolából hozott pontszámot, a sportteljesítmény által adható pontokat, valamint egy személyes, szóbeli felvételi által szerezhető pontok összeredményét vennék figyelembe.
Hanzély Ákos, a Csepeli Öttusa és Triatlon SE képviseletében egy példát említett: mindenképpen könnyebbséget jelentene, ha –az iskola rugalmas hozzáállásnak köszönhetően, egy péntek-szombati kétnapos versenyre a sportoló már péntek reggel el tudna jutni, s a mulasztást máskor pótolhatná. A tanári karból hárman is hozzászóltak, s mindannyian pozitívan beszéltek a korábban általuk tanított csepeli élsportolókról, akik tanulásban is jeleskedtek anno. Egyikük megemlítette, hogy tanítványa elhívta a versenyére, ahol az edző megköszönte a pedagógus odaadó munkáját, ezzel ismerve el az iskolában folyó tevékenységet.
A megbeszélés végén Németh Szilárd polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy mekkora volumenű lehetőségek nyílhatnak majd meg a későbbiekben, az ilyen és hasonló együttműködések által, amelyek az iskola fejlesztésében jelentős szerepet játszhatnak. Amennyiben az élsportoló osztály elindításának minden feltétele adott lesz, már az őszi képviselő-testületi ülés elé szeretné terjeszteni az elképzelést a polgármester.
Forrás: Csepel.hu
Már megint Amerikát majmoljuk, ott az egyetemeken a sportolókat többre tartják, mint akik a jövő tudósai lesznek! Én vidéki gimnazista létemre is ismertem Dr. Vermes Miklóst, hány mai csepeli diák tudja ki volt ő, és mi az a KöMaL (Középiskolai Matematikai Lapok). Az én nevemet a google-ba beírva ma is kidobja a hetvenes évekbeli eredményemet. Milyen jövője lesz egy országnak, ahol 9-en jelentkeznek fizikatanárnak!
Talán nemcsak a rendőröket, de a kirúgott fizika, kémia, biológia tanárokat is vissza kellene rendelni dolgozni!
Erő és mindent feldúló szeretet Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Évfordulók. Latinovits Zoltán most is köztünk él
Kettős Latinovits Zoltán-évfordulóra emlékezünk az idén: most hétvégén volt harmincöt éve, hogy elment közülünk a színművész, szeptember 9-én pedig nyolcvan éve lesz, hogy megszületett. Cikksorozatunk első állomásán a hatalommal való viszonyát és színészi létének örökkévalóságát elemezzük.
Latinovits: van. Akkor is, ha sokan próbálták nem levővé tenniAki egyszer is látta Huszárik Zoltán Szindbádjaként Latinovits Zoltánt, joggal hiheti: íme az ember, íme a Színészkirály.
Hiheti, de téved. Kellett volna látnia Cipollaként a Körszínházban. Kellett volna hallgatni, ahogyan Adyt mondja. Kellett volna látni vendégként és vendéglátóként, kellett volna látni egészségesen és betegen, kellett volna olvasni a Ködszurkálót, kellett volna megérteni, micsoda erő vonzotta Ruttkai Évához, miként bánt Bagóval, az embert és a játékost egyként értő pulival.
Amikor halálának hírét vettük, Temesi Ferenc barátommal egész éjen át hallgattuk Ady-lemezét, s szavak nélkül is megállapodtunk abban, hogy géniusz volt, s nem is akármelyik népé, hanem a magyaroké. Nekünk volt, lett az, aki helyettünk is szembe mert menni mindennel, mindenkivel, aki nem a jót, a szépet, a nemest képviselte. Merte gyűlölni is a hatalmat, s képes volt a megalkuvás határáig kompromisszumot kötni vele, mert semmit nem akart, csak játszani. (Színházába, amikor éppen volt neki, nem dolgozni járt, hanem „játszani”. Ilyenkor eszünkbe juthat József Attila: „…játszani is engedd szép, komoly fiadat.” Szép volt és komoly.)
Lehetett volna irodalmár is, hiszen mindent tudott a versről. Ismerte a szó, a mondat, az Ige erejét. Eggyé tudott lenni a verssel, maga is sűrítmény volt, ott sistergett, lobogott benne az egyén minden fájdalma és öröme, de az ország sorsa, végzete iránt érzett aggodalom, s igen, a kozmosz is.
Teremtmény volt, emberként tudta, mire való a talentum: jól kell vele gazdálkodni. De a színészi lét a lehető legkiszolgáltatottabb, utoljára a színész tudja meg, mire nézi őt a hatalom: szórakoztatóipari bóvlinak vagy rettegett ellenfélnek. Megjegyzendő, a legmagasabb állami elismerést, a Kossuth-díjat csak sokkal halála után kapta meg, 1990-ben, amikor sokan hittük: megtörtént a rendszerváltoztatás.
Ezért van az, hogy sok évtizeddel halála után sem igazán eldönthető, hogy még mindig köztünk van-e. A színész létének örökkévalóságába vetett hitet látszik feltámasztani, hogy a technikai eszközöknek köszönhetően újra és újra képesek vagyunk csodálni és szeretni is őt. Vannak filmjei, vannak lemezei, s vannak még élő tanúi is művészetének. Hiábavaló igyekezet új és még újabb gyászbeszédeket mondani felette, ahogy az sem lehetséges, hogy fizikai valóságában támasszuk fel őt. Latinovits: van. Akkor is, ha sokan sokféleképpen próbálták nem levővé tenni, akkor is, ha nem mindenki értette, honnan ennyi erő és mindent feldúlni képes szeretet.
Magán-élet
A családfája rendkívül érdekes: nagyapja Gundel Károly, a híres étteremtulajdonos, édesanyja Gundel Katalin, édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos. Apja Latinovits születése után nem sokkal elhagyta a családot, édesanyja 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István 1942-ben, aki Bujtor István néven ugyancsak színművész, és Károly 1946-ban, aki Frenreisz Károly néven zenész lett. Latinovitsot összeférhetetlennek tartották meg nem alkuvó életszemlélete, nehéz természete miatt. Mindenkinek az igazat mondta, ha néha kíméletlenül is. Alkatából eredően élete utolsó éveiben alig kapott szerepeket, és folytonos zaklatásoknak volt kitéve. Viharos-ragaszkodó szerelme Ruttkai Éva színművésznővel 1960-ban kezdődött, és Latinovits haláláig tartott: Ruttkai vendégszerepelni ment Miskolcra, és amikor az Ilyen a szerelem című darab első próbáján rápillantott Latinovitsra, eldőlt mindkettejük sorsa. A színésznő erre így emlékezett évekkel később: „Mikor ránéztem, a saját szemem nézett vissza.” Latinovits haláláról máig vitatott, hogy öngyilkossági szándék vagy véletlen baleset miatt következett be.
Életrajz kitérőkkel
1931. szeptember 9-én, Budapesten született, a Damjanich utcai elemi iskolába és a budapesti Szent Imre Gimnáziumba járt, ahol 1949-ben érettségizett. Ezután asztalostanonc, hídépítő munkás volt, majd beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre: 1956-ban építészmérnöki diplomát szerzett. Már 1951-től NB I.-es tartalék játékos volt a Haladás SE kosárlabdacsapatában, és vitorlásversenyeken is részt vett. Az egyetemi évek alatt folyamatosan szavalt, aztán többek között a MÁVAG színjátszó csoportjában játszott. 1956-ban szerződtették Debrecenbe segédszínésznek, 1959-től filmezett, attól az évtől 1961-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1961–1962-ben újra a debreceni Csokonai Színház, 1962–1966-ig a Vígszínház, 1966–1968-ig a Thália Színház, 1969–1971-ig a Vígszínház művésze volt. Később már csak vidéken játszhatott, a veszprémi Petőfi Színházban. 1976. június 4-én a balatonszemesi vasúti átjáróban vesztette életét.
Szerepek, díjak
Színházi szerepei közül kiemelkedik a Játék a kastélyban Ádámja, a Rómeó és Júlia címszerepe (Júliát Ruttkai Éva játszotta), a Mario és a varázsló Cipollája, a Tóték őrnagya, a Ványa bácsi címszerepe és Az ügynök halála Willy Lomanje. Veszprémben rendezett is: Németh László Győzelem című drámáját állította színre. A második világháború utáni magyar filmművészetben is legendásat alkotott: először Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember-feldolgozásban, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, az Alfa Rómeó és Júlia, a Szindbád, A Pendragon legenda, Az ötödik pecsét szerepeiben. Az Utazás a koponyám körül filmadaptációjáért a San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza. 1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művész elismerést, 1990-ben pedig posztumusz Kossuth-díjat kapott. 2002-ben a Sárneczky Krisztián által felfedezett kisbolygót róla nevezték el.
1. Herceg
In Memoriam Latinovits Zoltán A közelmúltban Balatonszemesen jártam, és meglátogattam Latinovits Zoltán és Bujtor István színművészek síremlékét. Akkor és ott döbbentem rá, milyen régen is volt, amikor meghalt Latinovits Zoltán – éppen azokban a napokban érettségiztem – , és milyen keveset tudunk róla, akkori és mai fiatalok. Nem tudtuk, hogy nagyapja a híres Gundel Károly vendéglős volt, hogy Horthy Miklós kormányzó – felesége révén – távolabbi rokona, nem a valóságot tanították az iskolában a Horthy korszakról, az 56-os forradalomról, újkori történelmünkről. Nem tudtuk diákként, hogyan működik a kádár rendszer az országban, a kommunista diktatúra a kelet-európai államokban. Nem tudtuk, hogy MGP színikritikus-besúgó, Luzsnyánszky fedőnéven titkos jelentéseket adott az államhatalmi szerveknek, hogy megfigyelésre, besúgásra épül az egész államhatalom, hogy a kritikus a színészkirály lejáratásán és eltávolításán dolgozott, mert Latinovits származása, erkölcsi értékrendje, másképpen gondolkodó személyisége idegen volt a hatalom számára. Ady Endre: A muszáj Herkules c. versét, amelyet a színész maga is előadott, mintha csak Latinovitsról és koráról, a közel múltunkról írta volna a költő, hátborzongató a hasonlóság. “Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihunyni S meg kell maradnom Herkulesnek. Milyen hígfejűek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S nekihajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni. Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, muszáj Herkules, állom, Győzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a *om. Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd: Így nem fogok sohse meghalni.” Érdekes ellentét, hogy ugyanebben a korszakban különösen gazdag volt a magyar filmgyártás, színházművészet. Számos klasszikus, örök értékű film született, amelyekben felejthetetlen alakítások fémjelzik a színészkirályt, igaz ehhez olyan színész- és rendezőóriások, társak kellettek, akik felülmúlták saját korukat. Latinovits egyéniségéhez, sokoldalúságához tartozott, hogy nemcsak filmen és színpadon alakított maradandót, hanem versmondói tehetsége is kivételes erővel ejtette csodálatba a hallgatóságát. Versmondásának ízét, erejét, őszinteségét, hitelességét megőrizte a technika, és az internet segítségével mindenki meghallgathatja. Érettségiző diákként még nem tudtuk, hogy az egész rendszer hazugságokra, történelem hamisító propagandára épült, így azt sem, hogy az akkori cenzúrázottan megjelent hírekben „hosszan tartó, súlyos betegségéről,” „öngyilkossági tettéről” valótlan hírek jelentek meg, s máig tisztázatlanok *ának körülményei. Hiányos a múltunk történelmi, kulturális feltárása, a múltunkkal való szembesülés, az értékeink átmentése az újabb generációk számára. Mintha legyűrne mindent az elamerikanizálódott kultúra, és mintha az értékmentés, -megtartás, -teremtés, -továbbadás helyett a nihil árasztaná el a közművelődést, a médiákat. Krúdy Gyula már a századelőn azt írta „Szindbád” című regényében, (megfilmesített változatában Latinovits Zoltán volt a főszereplő) hogy „a nemes érzések, a vallásosság, a hűség, a tisztelet, a barátság, a hazaszeretet lassan kivesznek a világból…” Nos, ha Krúdy már több emberöltővel ezelőtt ezekkel a gondolatokkal küzdött, mi napjainkban még inkább feltehetjük a kérdést magunknak: vajon ha a hűség, a tisztelet, a barátság, a hazaszeretet, a vallásosság, a nemes érzések, az emberi kapcsolatok, a valódi művészetek kivesznének a világból, mi maradna még, ami emberi, amiért érdemes az ajándékba kapott létünket eltölteni? Azt gondolom, hogy Krúdynak nincs igaza, de talán a kérdés sem valódi, talán csak az erkölcsi-lélekbeli érzékenységünk felébresztése volt a célja, hiszen ha mindez igaz lenne, emberi létünk is meghalna. Míg olvassuk nagy költőinket, íróinkat, míg tudunk gyönyörködni a magyar művészet számtalan csodájában, míg hallgatjuk Latinovits Zoltán előadásában a verseket, míg énekeljük Kodály Zoltán összegyűjtött népdalait, és értjük üzenetét: „a haza nem az a néhány, neki semmitmondó frázis, amit vele daloltatnak, szavaltatnak, hanem pezsgő élet, gyógyító melegség, színpompás őserdő, amibe ezer csáppal kapaszkodhatunk…” , addig nem hal ki a barátság, a hűség, a tisztelet, a hazaszeretet, a nemes érzések, hanem ezer csáppal kapaszkodunk közös történelmünkbe, kultúránkba.
T Herceg! Minden tiszteletem az Öné. Már délelőtt is olvastam írását, nagyon tetszett, tetszik. Ugyanakkor sajnálatos, hogy itt van, igen ma is itt van közöttünk e ZSENI, A SZÍNÉSZÓRIÁSOK EGYIKE, akiről oly kevesen emlékeznek méltatlanul. Bezzeg ha celebek, netán ripacsok, vagy még azt a szintet sem közelítőek kerülnének közzétételre, arra már ugranának oly sokan, -tudatlanok-!? Mindenesetre magam is előszoktam venni a bakelitlemezre mondott verseit, hát……iszonyú kevesen tudnak úgy szavalni, mint e ZSENI! Vagy a You Tube-n mondott Shakespeare szonettje: “Fáradt vagyok ringass el ó halál.” Hányszor írtam az illetékeseknek, hogy kellene Őt hallgatni állandóan, mert tanulni illene azoknak akiknek ez lenne a színpadi hivatásuk! Istenem miket írok! Még hogy hivatásuk! Hiszen ők már nem is tudják e szó jelentését, értelmét, különben nem mennének a színpadok közelébe sem. Hiszen beszélni sem tudnak, sem magán, sem mássalhangzók kiejtésével! Ők nem is tudom kicsodák. Pl. Hegyi Barbara a repedt fazék hangjával, ráadásul még énekelni is akar, mekkora fatális tévedés volt már a felvétele, de még nagyon sokaknak!
Németh Szilárd!
Sporttagozatos gimi előtt kéne egy sporttagozatos általános iskola is nem?
Nem kisiskolás korban kell kezdeni az utánpótlás-nevelést?
Szerintem…
A németeknek az atomfizikus Angela Merkel a kancellárjuk, nekünk meg focista miniszterelnökünk van. A jogászi diplomáját sohasem használta. Meg is látszik a két ország színvonalán! Itt mindenki celeb meg sportoló akar lenni! Látszik, hogy humán értelmiség kormányzik, mert semmibe veszik a természettudományt és a mérnöki munkát. Németh Szilárd is vastagnyakú élsportolókat nevelne, ahelyett hogy Dr. Vermes Miklós nevéhez méltóan kiváló fizikusokat akarna képeztetni a Jedlik Gimnáziumban. Az Amerikában dolgozó marslakó-magyarok nem a sportról lettek híresek! Charles Simonyi, a kétszeres magyar származású űrhajós a szoftveriparban jeleskedik. Most avatták a Műegyetemen az édesapjáról, Simonyi Károly fizikusról elnevezett termet. Van szerencsém közölni, hogy a középiskolai KöMaL fizikaverseny, Eötvös Loránd fizikaverseny, országos középiskolai fizikaverseny helyezéseim, jeles villamosmérnöki diplomámon túl, Simonyi Károly professzornál is jelesre vizsgáztam.
Szegény Simonyi Károly! Végzetes bűnt követett el, nem írta bele a Fizika kultúrtörténetébe ezt a neves zsenit, a matematika és fizika versenyek többszörös magyar férfiát, Muki bácsit ismeretlenül is tisztelő, a politikai élet legéleslátóbb agytrösztjét, a MIÉP-Jobbik meghatározó alakját, a a zsidó nagytőke és fináncoligarchia leleplezőjét, etc. (ísic!): TARJÁNYI LÁSZLÓ-t! Szörnyű bűn!
Éppen itt dicsértek az egekig egy polgári származású fiatalembert, akivel némi életrajzi egyezésem van. Az illető az előadásával kápráztatta el Hernádi Zsolt MOL-elnököt, s rögtön ki is nevezte vezetőnek.
Én meg kétvállra fektettem az MSZP-SZDSZ-t és kihúztam a totális vereségből a Fideszt 2002-es gázár-kampányötletemmel. Csepelt meg kirántottam a walliszos szarból, s ezzel 3.8Mrd-ot spóroltam Csepelnek. Engem mégsem nevezett ki senki semminek, hagynak hogy rokkantnyugdíjból tengődjek, MERT ÉN GOJ VAGYOK!!!
Legyél büszke Orbán Viktor és Németh Szilárd, a ti szekeretek jól szalad. Hála Isten a 16%-os SZJA-nak, van mit tejbe aprítani a családnak. Brávó! A hála nem fideszes kategória!
http://www.fn.hu/cegek/20110324/varro_laszlo_mr_agytroszt/
Melyik a nagyobb teljesítmény Varró László meggyőzi Havas Henriket vagy
http://csepel.info/?p=13098#comment-88476 “Varró László – Mr. Agytröszt”
Tarjányi László szerint:
2011. március 25., péntek – 00:10
Én is mat-fiz-re jártam, meg a Műegyetemre. Én is megvilágítottam a gázár összefüggéseit 2002. ápr. 9-én 15.55-kor a Fidesz Lendvay utcai székházának faxára küldött levelemben. Orbán Viktor aznap este már azzal kampányolt a TF-en. Onnantól már mindenki ismeri a történetet.
“Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója rendkívül elégedetLEN volt a szerepléssel.”
Absd! Dr. Vermes Miklóst személyesen is ismertem, mert középiskolás koromban a KöMaL-beli eredményeimnek köszönhetően több alkalommal is meghívtak a tavaszi szünetben, az ELTE-n rendezett fizikai ankétokra, ahol példákat oldottunk meg nyilvánosság előtt, többek között volt amikor én oldottam meg többszáz társam előtt.
Dr. Vermes Miklós volt a fő mozgatórugója a KöMaL fizikai rovatának, ő és elté-s fizikushallgatók írták a megoldandó feladatokat, javították a megoldásokat. A KöMaL kéthetente jelent meg, ennyi időnk volt a megoldásra is, amit postán kellett beküldeni.
Évfolyamonként minősítették a résztvevőket, másodikos gimnazistaként első lettem a negyedikesek, második a harmadikosok feladatainak megoldásában. Magamtól tanultam meg differenciálni, integrálni, s a fizikaórákon részt sem kellett vennem, mert jobban tudtam a fizikát, mint a tanárom. Kár gúnyolódni, inkább kérdezd meg Németh Szilárdot, mivel töltötte az ifjúságát!
“Engem mégsem nevezett ki senki semminek, hagynak hogy rokkantnyugdíjból tengődjek, MERT ÉN GOJ VAGYOK!!!”
Kedves TARJÁNYI – “goj ejnstejn” – LÁSZLÓ!
Szerinted Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neumann János, Kármán Tódor, Teller Ede, Gábor Dénes és a többi marslakó mikor és miért hagyta el szerett hazáját, s miért nem tagadta meg soha magyarságát?
Ha az előző kérdésre nem tudod a választ, kérlek, olvasd el, pl. ezt:
http://mek.niif.hu/02900/02956/02956.htm
Kit miért vettek fel az átkosban az egyetemre? A fideszes vezetőket, mert KISZ-titkárok voltak, mert apucika párttitkár volt, mert nagyapucika vöröskatona volt. A neveket mindenki ismeri, innen a csepelinfóról is! Miért is lettek rendszerváltók? Mert a komcsi öregek nem adtak helyet nekik a hatalomban?
Engem parasztgyerek létemre azért vettek fel, mert nem is kellett felvételiznem országos tanulmányi verseny helyezettjeként!
Tarjányi!
Te beszélsz a KISZ-ről?
Hö-hö, ez vicces. 😀
– törölve –
Fantasztikus képek a Kolonics György megemlékezések képei között!
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.209761995729120.49963.100000859632031
Tarjányi, tele vagy gyűlölettel, ez megmérgez Téged, s Te meg másokat!
2011. június 07., kedd – 14:25
Én hát! Akinek rövid az emlékezete, ők csak a jéghegy csúcsa, aki hosszabb listára kíváncsi az keresse meg Magyarka listáját!!!
Itt azon fideszes vezetők KISZ-titkársága következett, ami miatt Admin valószinűleg törölte.
Absd! Bennem nincs gyűlölet senki iránt, a cigányok és a zsidók iránt sem. Viszont nem vagyok köteles szeretni szokásaikat és tetteiket! A Fidesszel sincs semmi bajom, Kövér, Orbán és Németh Szilárd meg tett róla, hogy velük van! Mintmár leírtam:
http://csepel.info/?p=13919#comment-91763 “Csepeli kettős gyilkosság: Deme Gábort hibáztatták a tanúvallomásokban”
Tarjányi László szerint:
2011. május 11., szerda – 22:44
Mi a bajom a Fidesszel? Számtalanszor leírtam, “ahogy ingyenebéd nincsen, úgy ingyentanács sincsen!” Kövér László és Németh Szilárd is megérthetné végre: “Az ellenfeleket a véleménykülönbség generálja, míg az ellenségeit mindenki magának köszönheti! Copyright Tarjányi László.
Kár, hogy az eddigi hozzászólásoknak nem sok közük van a Jedlikhez. 🙁
Visszatérve a témához: Ide lehet majd beiratkozni – felvételi nélkül – azoknak az izomagyú hátrányoshelyzetűeknek, akik amúgy semmilyen középiskolát nem tudnának elvégezni, s majd innen fölvenni őket egyetemre, főiskolára – szintén felvételi nélkül. Így történik a “felzárkóztatás”. Eddig se volt a Jedlik egy nagyon jó gimnázium, de úgy tűnik az erősítés helyett a teljes lecsúszást választotta – gondolom némi plusz költségvetési támogatás ellenében. Vagy válaszotta a csepeli önkormányzat, mint fenntartó felsőbb utasításra. csepelre jönnek majd a nyóckerből is a nehézfiúk kiművelődni. Fasza.
Maminti jól kiegészíti Tarjányit, valszeg ő is Jobbik rajongó, mert annyira tud gyűlöletet szítani, mint egy igazi komcsi. Barna és vörös egykutya!
Megdöbbentő, hogy a jobbikosok némelyike mennyire idióta. Már azt se tudtam megérteni, hogy mitől lesz szerintük nagyobb rend felvonulással, péniszlóbálással meg pisiírással, de hogy egy gimnáziumi sportosztályból is cigányozás legyen, az már tényleg a legalja.
Similis simili gaudet. Hasonló a hasonlónak örül.
Remélem a Jedlik hamarosan tele lesz vastagnyakú sportolókkal! Aki időrendben képesítés nélküli nevelő, tanító, tanár, igazgatóhelyettes, könyvtáros, igazgató, humán erőforrás és szervezési osztály vezető, európai integrációs igazgató, szakági igazgató, az aztán tudja mi kell Csepelnek! Nem érdekes, hogy Európában mérnökhiány van, Magyarországon meg a fiatalok nem akarnak tanárok lenni a természettudományi tárgyakban, költsük az adófizetők pénzét sportolókra! Tiszta Amerika, a sportösztöndíj ottani találmány, ezért tart ott Amerika, hogy a műszaki tudományokban szinte csak külföldiek jeleskednek.
Kerestem Németh Szilárd életrajzában, vajon melyik középiskola padját koptatta, s vajon szerzett-e hírnevet az Alma Materének, nem találtam róla anyagot.
Ahogy leírtam, a kecskeméti Katona József Gimnázium mat-fiz. tagozatos tanulója voltam, amely középiskola kémiából, biológiából, matematikából komoly eredményeket mutatott fel, fizikából én voltam az egyetlen sok éven keresztül, KöMaL, Eötvös Loránd és a középiskolai tanulmányi verseny fizikaversenyein szereztem hírnevet iskolámnak.
Ezért is tartom fontosnak, hogy a Jedlik Gimnázium Dr. Vermes Miklós örökségét vigye tovább!!!
http://www.komal.hu/tablok/?fenykep=2121
Tarjányi László – KöMaL arcképcsarnok1970-1971 [Tarjányi László] Tarjányi László. Valid XHTML 1.0! Valid CSS! Készítette: Gröller Ákos, Kerékfy Péter, Nagy Gyula.
http://www.komal.hu/tablok/?fenykep=2121 – Tárolt változat
Szilárd Jedlikes volt.
Érdekes, a jedlik.hu elérhetetlen, vajon lekapcsolták a weblapját? Máshonnan megszereztem a történetét:
http://nyolcadikos.atw.hu/8c/ovariadrienn.htm
A Jedlik Ányos Gimnázium története
A gimnázium alapítása
Csepelen a háború előtt nem volt gimnáziumi oktatás. A csepeli diákok Budapestre jártak tanulni, de amikor 1944-ben a bombatámadások során a szigetet a fővárossal összekötő közúti és vasúti hidak is elpusztultak, felmerült az igény egy iskola alapítására. Ágh Kálmán, Bali Vendel és Sas József közreműködésével a Csepeli Nemzeti Bizottság egy magániskolát létesített, amely 4 hónapig működött. Ez alatt az idő alatt érett meg az elhatározás, hogy legyen egy állandó csepeli gimnázium. Az évzáró ünnepélyen, 1945. július 8-án alakult meg a 18 tagú szülői bizottság, amelynek feladata az iskola létrehozása volt. A gimnázium alapításával kapcsolatos kérvényt július végén adták be a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba. A község levélben kérte fel a pannonhalmi főapátot, hogy a Szent Benedek Rend vállalja el az iskola vezetését. A bencések képviselői és a község vezetői elhatározták, hogy az iskola ingyenes lesz, így ez lett az első tandíjmentes oktatási intézmény Magyarországon. A megnyitó ünnepélyen (szeptember 9-én) részt vett Kelemen Krizosztom főapát is. Az iskolaévet felvételi vizsga után 242 tanuló kezdte meg 5 osztályban. Az iskola első igazgatója Vályi Hugó bencés tanár lett. 1948. június 16-án a Parlament megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényt. A bencések 1948. november 19-én elhagyták Csepelt.
1952. március 9-én adták át az iskola új épületét. 1951-től 1957-ig az iskola az Eötvös Loránd Tudom ányegyetem gyakorló gimnáziumaként működött, színvonalas tanári gárdával, akiktől nemcsak tudást, hanem emberiséget, tisztességet tanulhattak a diákok (pl.: Kövesi Sándorné, Molnár Károly, Patay D. Zsigmond, Vermes Miklós). . . .
1990. április 5-én nagy veszteség érte iskolánkat. Súlyos betegségben – életének 85. esztendejében – elhunyt dr. Vermes Miklós, a fizika országos hírű tanára, tankönyvíró, a kísérleti fizika egyik legnagyobb módszertani szakértője.
1991-ben bevezetésre kerül az idegenvezetés tantárgy és a sporttagozat.
A hígítást már 1957-ben elkezdték az elvtársak, megszűnt az ELTE gyakorló gimnáziuma lenni. Érthető, nem tetszett nekik, hogy 56-ban egészségügyi ellátóhelyként működött!
Ahogy lehunyta a szemét az utolsó bencés tanár, Dr. Vermes Miklós, tovább hígították az idegenvezetéssel meg a sporttagozattal! Németh Szilárd élsportoló osztályt akar indítani, de akkor mire jó a sporttagozat?
http://osztalyozz.hu/Oszt%C3%A1lyzatok/Bese%20Ben%C5%91/208
Bese Benő bizonyítványaBese Benő mindösszesen 1 osztályzóval rendelkezik, ezért bizonyítványa nem publikus. Bese Benő a Jedlik Ányos Gimnázium pedagógusa, tantárgyai: Igazgató.
osztalyozz.hu/Osztályzatok/Bese%20Benő/208 – Tárolt változat
Csodálkozni kell egy középiskola irányvonalán, ha az igazgató sportmúlttal büszkélkedhet? Ugye, ki mihez ért!
Kedves Tarjányi László!
Sporttagozat már nagyon régóta nincs!
A valamikori “F” osztály volt az, és nem igen váltotta be a reményeket! Ráadásul már akkor is komoly problémát okozott a versenyszerűen sportolók rendszeres hiányzása.
Érdekes, hogy a jedlik.hu most se érhető el! 🙁
Hétfőn este még meg tudtam nézni, meg is lepődtem, hogy megváltozott az oldal tavaly óta! Akkor még elérhetőek voltak az egykori tanárok, a régi diákok, a korábbi versenyeredmények, az új oldalról ezek eltüntek! Mintha a gimnázium története 2005-ben kezdődött volna!
Kimásoltam az OKTV döntőkön résztvevők eredményeit:
2005/2006 tanév:
—————————–
Kémia: 2. és 13. hely
Matematika: 8. és 21. hely
2006/2007 tanév:
—————————–
Matematika: 26. hely
Német nyelv: 3. és 13. hely
Olasz nyelv: 17. hely
Fizika: 18. hely
Informatika: 24. hely
2007/2008 tanév:
—————————–
Kémia: 20. és 24. hely
Matematika: 27. hely
Informatika I: 14. hely
Informatika II: 23. hely
Angol nyelv: 20. hely
2008/2009 tanév:
—————————–
Kémia: 14. és 24. hely
Spanyol nyelv: 7. és 15. hely
2009/2010 tanév:
—————————–
Kémia: 4. és 12. hely
Német nyelv: 15. hely
2010/2011 tanév:
—————————–
Földrajz: 1 fő jutott be a döntőbe, a helyezése nem szerepelt az oldalon
Ami megdöbbentő volt, hogy az OKTV döntöbe jutottak közül alig volt olyan, aki nem az “A” osztályba, azaz a 8 osztályos képzésre járt!
Nem értem, a jelenlegi vezetés miért nem a kiemelkedő tudású és képességű tanárokra épít, miért nem a természettudományos képzésre helyezi a hangsúlyt?
Ezzel talán el lehetne érni, hogy a jó képességű tanulók az általános iskolát befejezve a Jedliket válasszák. Úgy gondolom, az élsportoló osztály ezt nem fogja elősegíteni, sőt!
Érdekes, most már elérhető a jedlik.hu! 🙂
Ezt találtam az archívumban:
Kémia Oktatásért Díj
A Magyar Tudományos Akadémián ünnepélyes keretek között vehette át a Richter Gedeon Alapítvány kémia oktatatásért alapított díját iskolánk tanára, Elekné Becz Beatrix tanárnő. A rangos elismerést a több mint két évtizede folyó kiemelkedően eredményes munkájáért ítélték oda diákjai és kollégái osztatlan örömére.
Azt hiszem, a tanárnő áldozatos munkájának köszönhető, hogy a gimnázium tanulói kiemelkedően sikeresek voltak a korábbi években a kémia OKTV-n!
Tarjányi úr!
“Az Amerikában dolgozó marslakó-magyarok nem a sportról lettek híresek! ”
ilyenkor nem zsidózunk?
Teller Ede
Teller Ede ugyan nem idegen, de figyelemreméltó, amit mondott a magyar nyelvről Pakson: “… új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”
(Mai Nap, Budapest, 1991.9.)
Az alábbi idézet Patrubány Miklós újévi köszöntőjéből (2003) származik: “Teller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál.”
A TÖBBI MARSLAKÓ SEM! A MAGYAR NYELV SZERKEZETE, HOGY A SZÓGYÖKÖKBŐL KIINDULVA, AZT TOLDALÉKOLVA KÉPZŐKKEL ÉS RAGOKKAL, MINDEN KIFEJEZHETŐ. Ez elképesztő mértékben növeli a gondolkodási képességet a kreativitást. Örüljenek a zsidók, hogy magyarul beszélhetnek, meg hagyjuk hogy rajtunk éljenek. Amennyire antiszemitának mondanak bennünket, akkor miért vannak itt? Kalandvágyból szeretnek rettegni, mert mi aztán zsidót eszünk reggel-délben-este!
Azért vannak itt Tarjányi, mert tudják, hogy a hozzád hasonló csahos kutyák csak ugatnak, de nem harapnak!
Ugyanakkor az állandó ugatásotok arra jó nekik, hogy az ugatásotokra hivatkozva folyamatosan üldözötteknek állíthassák be magukat és minden vonatkozásban fokozott védelmet követelhessenek!
Ugatni szabad, mert szólásszabadság van. Harapni meg nem tanácsos, mert az könnyű vagy súlyos testi sértés!
Egyszer, kb. 2001-ben Németh Zsolt előadást tartott a Rákóczi-kertben, ahol én is ott voltam, s feltűnést keltve értelmes kérdéseket tettem fel és értelmesen szóltam hozzá. Amikor jövünk ki, én meg a fideszesek, azt mondja a nekem az egyik, “Veletek az a baj, hogy állandóan zsidóztok. Mi is zsidózunk, de nem nyilvánosan!” Mire hatalmas röhögés a körben állók részéről.
Na ezek vagytok ti, képmutatók! Mint Németh Szilárd a Nefelejcs utcai zsidó temetőben, meg a Tanácsház utcai református templomban, amikor Borbély Lénárddal Kálvin faragott képet adományoz. Ez utóbbinál én is jelen voltam.
“Ne csinálj magadnak faragott képet, sem semmi hasonlót azokhoz, amit az égben, a földön vagy a vizekben látsz, ne imádd és ne tiszteld azokat.”
A református templomokban ugyanis nincsenek se képek, se szobrok, sem bármi más, ami alakot ábrázol, csak táblák lehetnek, amin Isten igéi vannak.
Németh Szilárd és Borbély Lénárd kedvéért ezt a szabályt a Csepel Központi Református Egyházközség mégis átlépte, méghozzá Balog Zoltán segédletével!
Tehát BALOG ZOLTÁN is egy BÁLVÁNYIMÁDÓ!