Csepel.info
A régi-új csepeli címerre itt lehet szavazni
300 évvel a hűbéri szerződés megkötése után, amikor először határozták meg hivatalos iratban Csepel határait, a postán vagy az interneten keresztül újra választhatják címerüket a csepeliek. Három javaslat közül lehet választani. Egy a régi, ma is használt címer, amely a korabeli jobbágyélet terményeit és eszközeit ábrázolja, egy a település történelmi múltjára és névadójára, Árpád vezér főlovászára utal, egy pedig Csepel földrajzi elhelyezkedésére – értesült a Csepel.info.
A jelenleg használt községi pecsét, amely később a kerület címerévé vált, 1742-ben készült, és az akkori Csepelen lakó jobbágyok mindennapi életéhez kötődik. A címerben vízként hullámzó földeken gabonaszálak láthatók, előttük a korabeli paraszti élet eszközeivel. Csepel a XIX. század végétől azonban egyre inkább ipari település lett, XX. századi történelme pedig eggyé vált a magyar nagyiparéval. Ma a csepeliek közül segítség nélkül tízből kilencen még körülírni se nagyon tudják, hogy mi látható a kerület címerében. Ennél is kevesebben, mindössze egy-két százalék tudja megnevezni az ott látható eszközöket, a döntő többség pedig konyhakéseket, kaszákat, esetenként körömreszelőt vél látni bennük.
Új szavazásunk: Ön szerint mi látható Csepel jelenlegi címerén a hullámzó föld és a kalászos növények között?
Ennek is köszönhető, hogy Csepel mai vezetése olyan javaslatokat dolgozott ki, melyek a XVIII. századi paraszti élet terményei és eszközei mellett a kerület és egyben Csepel-sziget névadójára, Csepel ispánra, Árpád vezér főlovászára – illetve a fehér lóval egyben Árpád vezérre, a fejedelmi házra és a magyarok szent állatára – utal, vagy éppen a kerület elhelyezkedését emeli ki. A címerekről a csepeliek javaslatai alapján fognak dönteni, a javaslatokat levélben várják, de a kerület hivatalos oldalán keresztül is lehet szavazni.
A címertervek
Az I-es számú a jelenleg használt, 1742-ből származó csepeli pecsétcímer, ami – számtalan magyar faluhoz hasonlóan – a mezőgazdasági munka egykori eszközeit és fő terményét ábrázolja. A címer a falu lakóinak korabeli foglalkozásait örökíti meg: a folyóként hullámzó zöld mező fölé emelkedő kalászos növények és ekevasak a vízi életre és a földművelésre utalnak.
A II-es számú címerterv zöld mezőn, kék ég előtt ágaskodó fehér paripát ábrázol, utalva a település és a sziget névadójára, Csepelre, Árpád vezér főlovászára.
A magyarság szent állata, a fehér ló egyben a fejedelmi házat is megjeleníti. Ugyancsak az Árpád-házra utal a címer feletti lovagi sisakon álló korona, amely III. Béla királyi fejékét idézi. Mint közismert, Csepel a középkorban királyi vadaskert volt, számos nagy vadászat színhelye, melyek közül az egyik leghíresebb III. Béla király és Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár közös vadászata volt.
A sisaktakaró fátyolszalagok kék-arany és vörös-ezüst színe a város hagyományos színeit jeleníti meg.
A III-as változat egy három részre osztott pajzs, amelyen a kék és vörös mezők Budapestet, az alsó zöld mező Csepelt mint szigetet jeleníti meg, melyeket a Duna ezüstszalagja választ el. A pajzs felett a III. Béla-féle korona utal az 1100 éves múltra.
(A II-es és a III-as címerterv Sára Ernő csepeli grafikusművész munkája.)
A heraldikus véleménye
Dr. Bertényi Iván professor emeritus, a heraldika magyarországi szaktekintélye mondott véleményt a régi és az új címerváltozatokról.
Mind a három címerábrázolás megfelel a heraldikai hagyományoknak, különösen, ha pajzskorona helyett sisak fölé tett koronát használunk. Szokatlan, de nem szabálytalan a III. Béla-kori korona alkalmazása.
A II-es változat, az ágaskodó fehér (ezüst) ló jól kifejezi a történelmi múltat, de nem emelhető kifogás a III-as verzió ellen sem, amelyen térképszerűen értelmezhető kék-ezüst-vörös-zöld mezőkre osztott pajzs látható.
A hagyományos ezüstcsoroszlyát és ekét, valamint arany búzakalászokat ábrázoló I-es számú címerváltozat sem kifogásolható, hiszen régi történelmi címer, ami a XIX. századig tökéletesen kifejezte az akkori életformát, ám mivel a század végén Csepel hatalmas ipari centrummá fejlődött, napjainkban már kissé anakronisztikus lehet.
A címer nem egyedi, számos településnek volt és van ugyanilyen címere.
A régi-új csepeli címerre itt lehet szavazni
Csepel.info
Narancsos nincs ???
Ma ünnepli negyvennyolcadik születésnapját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Nyilván az isten éltesse köszöntés esik jól leginkább a kormányfőnek, már csak látszólagos konzervatív-klerikális elköteleződése okán is. Hát, éltesse!
Olyan változat nincsen, amiben szerepel egy lerobbant 148-as busz? Kifejező lenne. 🙂
Már rajta van egy épp 30 perces késésben lévő 148-as busz. 🙂
(Ne kelljen elmagyaráznom.)
Én a megbilincselt Deme-Szentecky-Tóth híve vagyok. De csak az MSZP irodán 😉
Gordon… őőőő … és ha én arra kérnélek, akkor mégis megtennéd? :S
A jobb szélső nem rossz, de szerintem a középső a legjobb.
olyat nem lehetne hogy maradjon a régi? pénzkidobás lesz a változás :S
Ennek van értelme Csepelke. A kommancsok meg félpercenként többet loptak, mint amibe az ilyesmi kerül.
Princess szerint:
2011. május 31., kedd – 18:43
“Gordon… őőőő … és ha én arra kérnélek, akkor mégis megtennéd? :S”
Neeee!
(Persze ha nagyon kell akkor megteszem.)
Az indoklások kicsit eröltetettnek tűnnek. Mondjuk a problémát sem értem. Akkor a templom tetejéről is leszedhetjük a díszeket, azokat is csak páran tudják miért azok…:(
Minden címer azért születik, hogy kifejezzen valamit. Mi már nem vagyunk földművelők.
A három címer közül nekem a 3. tetszik. Az 1. nehezen értelmezhető. Jelképei a modern embernek nem mondanak semmit. A függőleges késre emlékeztető ábrák nem ekevasak, hanem csoroszlyák. A hullámzó zöld engem árvízre és nem vízi életre emlékeztet (hol a csónak, vagy háló).
A második zsúfolt, túl „barokkos”. Értelmezhetetlen a vízben álló ló (ha fekete lenne, akkor Ferrari). A német páncélosok sisakja mit keres itt? A korona stimmel.
„A sisaktakaró fátyolszalagok kék-arany és vörös-ezüst színe a város hagyományos színeit jeleníti meg.” Milyen városét? Csepel soha nem volt város. A kék-vöröset érteném, de az nem Árpád-házi. Az Árpád-ház a vörös-ezüst csíkozást használta.
A 3. szerintem modern, egyszerű, érthető (Szigetország). Nem kell semmit belemagyarázni. Nekem ez kell!
A Fater szerint a rozsdatemető gyárkéményei, és a fegyvergyáros gyárának látképe hiányzik az új címerről, de lehet, hogy a fegyver gyáros emlékműve hiányzik a címerről.
A koronás címer nem illik Csepel hagyományaihoz.
Azt mondja a Fater, hogy az első címer a régi illik Csepelhez.
Elég magasra nő itt Csepelen a gaz. – mint láttuk a szemétgyűjtő képeken. Szegény társadalmi munkások alig látszottak a derékig érő gazból.
nagyapó!
Szerintem az egyik ekevas, a másik pedig csoroszlya.
Miért nem a csepel-szigetet rajzolták a 3. címerre, és lehetett volna feliratozni is.
A Duna két oldalán értelemszerüen Buda és Pest, a szigetet jelképező mezőben pedig Csepel felirat lehetne.
Vagy akár a címer is lehetne a sziget formája.
Szerintem… 🙂
Az ekevas illett a kommunizmushoz is, új barázdát szánt az eke, a csoroszja meg emlékeztette a komcsikat a nagy elvtársnőre, Cservenkánéra.
Diktaturában ne szavazzunk, mert az elvtársak úgy is eldöntötték előre! Inkább az elvtársakat döntsük meg!!!
Ha az 1742 es címer nem jó , bár lehet hogy ez is komcsi , kitudhassa azt”!?”
Miért lesz jobb volt képviselő társam általam igen tisztelt Sára Ernő munkája.
Ez valahogy olyan mint amikor a koronás eredeti kiscímert lecserélték a Rákosi címerre, majd Légrádi Ádám tervezte Kádár címerre .
Az indok az volt , hogy ez jobban kifejezi a dolgozó Magyar népet.
Most ez ugyan ennek a visszája .
Hát új nincs a nap alatt .
A 148-as ötletek nekem is tetszenek:)
A 3. kép az jó lenne ha teljesen látszana Csepel, és nem csak a “szennyvíztisztító része” 🙁
És a tetejére miért nem lehet a Szent Koronát rakni?
Nekem is kicsit barokkos a lovas…én lehagynám a szalagokat…meg sztem sok a sisak meg a korona együtt…
A harmadikban kicsit túl egyszerű. Miért kék Buda és miért piros Pest? A szigetre rá lehetne tenni a lovat. 🙂
-ban
Én az eredeti 1-es változatra szavazok. Miért kell lecerélni azt ami 300 éve jó. Vagy olyan sok pénze van Csepelnek, hogy semmi sem drága, és miért kell megváltoztatni a régi útca neveket, van olyan útca név tervezett amit ki sem tudunk mondani. Drága önkormányzat, már jó lenne ha a gondokkal foglalkoznának, mert el telt egy év a választások óta, és Csepel nem haladt előre, csak a butasággal. Jó lenne, ha Németh Szilárd Úr a saját önkormányzati vezetőivel foglalkozna. Mert eddig érdemben nem tettek semmit. Kérdezem csak Önök mire veszik fel a fizetésüket. Nem járulok hozzá a cikk megjelenéséhez.
nagyapó!
Igazat beszél amikor azt mondja nem kell semmit belemagyarázni!”
A jól kivert wiener scnitzelre emlékeztető , nemzeti színűre festett, autók hátuljára ragasztott ábrázolatról keveseknek ugrana be a tulaj származási helye, legfeljebb a zelmeállapotához nyújt némi segítséget a H….e kezdőbetűje!
grün
“wiener scnitzelre emlékeztető ”
akinek a bécsi szelet jut eszébe Nagy-Magyarország térképéről az szégyellje el magát.
És ha már sniccel: Helyesen leírva Wiener Schnitzel.
🙂
“Nem járulok hozzá a cikk megjelenéséhez.” – írja Kakuk.
Kakuk ezt minden hsz-e végére odaírja, de még nem derült ki hogy milyen cikk(ek)ről beszél. 🙂
Kakukkéknál kakukkoltak. Meg lehet nézni a csepel.hu oldalon a testületi ülések jegyzőkönyveit, meg a feljelentéseket a tolvajbanda ellen. Aki azt mondja, hogy ez semmi, az nem tudja mi történt az elmúlt évtizedekben, sőt, fogalma sincs arról, mi egy önkormányzat.
Mese!
Lehetne az is a válasz, hogy a kékvérűek lakják Budát, s a prolik Pestet, de prózaibb a válasz, Csepel színe a kék-piros, ezért ez a színsorrend (szerintem).
Rezept – Wiener Schnitzel
Zubereitung:
Die Kalbsschnitzel klopfen, bis sie eine Dicke von vier bis sieben Millimeter haben.
Eine halbe Zitrone auspressen und die Schnitzel von beiden Seiten mit dem Zitronensaft beträufeln. Die Kalbsschnitzel mit Salz und Pfeffer würzen und in Mehl wenden.
Das Ei in einem tiefen Teller verquirlen und die melierten Kalbsschnitzel durchziehen, sodass sie von allen Seiten mit Ei umhüllt sind.
Anschließend mit den Semmelbröseln panieren. Aufpassen, dass die Semmelbrösel nicht zu fest angedrückt werden.
In eine Pfanne reichlich Öl (noch besser wäre geklärte Butter)erhitzen. Und hier meine ich wirklich reichlich Fett. Das Schnitzel sollte im Fett schwimmen, wobei das Fett nicht zu heiß sein sollte.
Die Wiener Schnitzel erst in die Pfanne geben, wenn das Öl heiß ist. Dann auf jeder Seite 2-3 Minuten braten, bis sie goldbraun sind. Dabei gelegentlich die Pfanne hin- und herschwenken, damit sie gleichmäßig braun werden.
Zum Schluss noch die Butter in die Pfanne geben und das Wiener Schnitzel einmal darin wenden.
Die halbe Zitrone in Scheiben schneiden und Preiselbeeren und Sardellen darauf verteilen.
Die Wiener Schnitzel zusammen mit den Zitronenscheiben auf einem vorgewärmten Teller anrichten und servieren. Mir schmecken die Schnitzel am besten mit Bratkartoffeln oder Kartoffelsalat.
Ha a mezőgazdasági termelőeszközök régiesen hatnak, akkor a régi korona nem hat anakronisztikusan? Amely ráadásul nem is a Szent Korona, amely kifejezné a nemzeti együvétartozást, és a Szent Korona-tant is, amely egy önkormányzat esetén különösen fontos lehet.
Esetleg megfontolandó, hogy valamilyen vegyes ábrázolást használjon Csepel, pl. utalva egyszerre a mezőgazdasági, dunai múltra, a földrajzi fekvésre és a gyáripari tradíciókra. Természetesen nem azt mondom Nektek, hogy legyen sarló-kalapács (Isten ments), de az egykori Weiss Manfréd Műveket valahogy ki lehetne fejezni…
Több száz éves, a heraldika szabályainak megfelelő címert minek lecserélni? A Moszkva térből helyes, hogy újra Széll Kálmán lett, a Mansfeld Péter utca is dicséretes, de ezt most nem értem a Fidesz révéről :S
166. RÁTÓT ÁLLAMFÉRFIA
Széll Kálmán úr, a magyar politikai élet Neukomja, eljátszotta immár kis játékait. A hipnózis nehéz álmából ébredni kezd a magyar közvélemény, s a miniszterelnök úr be fogja ide s tova látni, hogy a rátóti tehéngazdálkodás elvei nem válnak be a miniszterelnöki székben.
Nem titkoljuk, hogy annak idején mi is tápláltunk reményeket a miniszterelnök úr szép ígéretei felől, de ugyancsak mi voltunk azok, kiknek nagyon hamar be kellett látnunk, hogy a Széll-éra nem egy jobb korszakot jelent, s a nagyhangú ígéretek csak ígéretek maradnak.
Széll Kálmán a legnagyobb mértékben nélkülözi az igazi államférfi tulajdonait. Ő, aki büszkén hirdette magát a Deák Ferenc elvei letéteményesének, éppen olyan messze esett a minden hibája dacára is tiszteletreméltó Deák Ferenctől, akár a korrupció atyamestere, Tisza Kálmán vagy a korlátolt eszű volt főispán-miniszterelnök.
Deák Ferencben is erős volt a megalkuvási készség, de ellensúlyozta erős magyar egyénisége s a politikai morál iránti érzéke. Széll Kálmán paktummal került a miniszterelnöki székbe, beváltatlan ígéretekkel vezette félre a közvéleményt, egyéni érdekek kielégítésével némította el az ellenőrzés kritikáját, s ami a politikai morált illeti, a Széll Kálmán eddigi kormányelnöksége nem nagyon igazolta híres teóriáját a politikai becsületről.
Példa nélkül való az az eset, hogy egy miniszterelnök ennyi ideig sütkérezzék a népszerűség fényében, anélkül, hogy erre legkevésbé is méltónak mutatta volna magát.
Pártja megnövekedett a húsosfazék varázsától, a diadalmas ellenzék pedig paktumba göngyölte a győzelmi pálmát, s hódolattal tette le a miniszterelnök úr lábai elé. Tulajdonképpen ellenzék sincs, mióta Széll úr hinti a port a magyar politikusok szemébe.
Az ő dicsőségét zengi a magyar sajtó is – alig néhány független lap kivételével. A nemzeti jogok Türtaioszai ma már csak ódákat írnak. Vészi József mandátumot kapott, Ugron Gábort egyhangúlag választották meg Sz.-Somlyón. Csak nem lehet kívánni Bartha Miklós úrtól, hogy a szeretett barátnak adott elégtétel után is ellenzéki maradjon?… S ilyenformán nyert magának nagyon sok barátot Széll Kálmán úr.
Ezek után ígérhetett, bolondíthatott tovább. Minden ígéretét vívmánynak vették, s minden megalkuvását államférfiúi bölcsességnek.
Az ő miniszterelnöksége alatt nyugodtan verhették arcon a magyart, avathatták fel nagy ünnepséggel a Hentzi-szobrot. Máskor az egész magyar sajtó egyként tiltakozott volna e galád merénylet ellen, most alig egy-két magyar lap emelte fel szavát.
És mégis a Hentzi-ünnep leplezte le a maga valóságában Széll Kálmánt.
Most már kezd látni a magyar közvélemény. Széll Kálmán kormánya alatt “törvény, jog és igazság” nevet nyertek a megalkuvás s a nemzeti becsület sárbatiprása.
Itt az ideje leszámolni e politikai szédelgéssel s ennek fő alakjával, a rátóti államférfival.
Sem jogcíme, sem képessége nincs a magyar politika vezetésére, s rövid uralma csak megerősítette a politikai vásár piacát.
Ha pedig a nép képviselői elfelejtik kötelességüket, megmozdul maga a nemzet, s oda juttatja Széll Kálmánt, ahová való: a rátóti tehéngazdaságba.
Ady Endre
Debreczen 1899. augusztus 14.
bővebben:
http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady04.htm
Mintha a “kicsi ficsurról ” íródott volna 😀
Ady Endre lehet hogy látnok is volt ?
Igen, Ady Endre vátesz volt, még ha egy zsidó gyáros felesége volt a szeretője is.
Kölcsey Ferenc is az volt, amikor 1830-ban megírta a követi jelentését Szabolcs megye állapotáról, hogy ellepték a zsidók és az egész falu a zsidó kocsmáros adósa, a hitelbe adott pálinka folytán.
Engedjék meg, hogy mint a Csepel új arculatára javaslatot tevő társadalmi(!) bizottság tagja (elnöke Klinghammer István professzor úr, az ELTE volt rektora, Csepel díszpogára volt) néhány szakmai jellegű észrevételt tegyek.
Az első és legfontosabb kérdés: miért kell új címer? Miért nem jó a régi? Nos, a régi tulajdonképpen – heraldikai, azaz címertani szempontból – megfelelő lenne, de sajnos van vele néhány probléma. Az még hagyján, hogy a mai városra, lakosságra nem jellemző a benne ábrázolt eke és csoroszlya mindennapi használata, sőt legtöbben azt sem tudják, hogy azok mi fán teremnek. Ettől még akár lehetne jó is. Nagyobb baj az, hogy nem eredeti címer, hanem tulajdonképpen csak pecsét, aminek számtatlan hasonló, szinte teljesen azonos változatát használták a magyarországi falvak jegyzőségei az 1740-es évektől Mária-Terézia királynő rendeletére. Oldalakon lehetne sorolni azokat a községeket, melyeknek pecsét-címerén szintén eke és csoroszlya volt (és részben van)búzakalászok között. E jelképekben olyan településekkel osztozik Csepel, mint például Kiskálló, Kiliti, Varászló,Tiszabüd, Rákospalota, Malomsok, Kapoly, Gige, Kula (!), Alsómocsolád… Szinte teljesen azonos volt vele Érd pecsétje is, de az ottaniak – az ajkaiakhoz hasonlóan! – az ekét és csoroszlyát a település múltját, történelmét jobban kifejező címerre cserélték. A törökbálintiak viszont hűek maradtak e két régi mezőgazdasági eszközhöz, de legalább a mai korhoz hangolták át az új ábrázolásukon. (Mindez megtekinthető a Magyar Országos Levéltár pecsét-gyűjteményében illetve az említett városok honlapján.) Ráadásul Csepel tradicionális kék-vörös színei is hiányoznak a régi címerről!
Amikor tehát más városok példáját követve próbáltunk javaslatot tenni Csepel hiteles múltját kifejező jelképekre, és kicsit kutatni kezdtünk a múltban, akkor döbbentünk rá, hogy városunk az egyik legrégebbi magyar település, melynek történelme a Honfoglalás koráig, magához Árpád vezérig nyúlik vissza. A névadó Csepel főlovász ugyanis az ő személyes szolgája-vitéze volt, és Anonymus szerint maga a nagyfejedelem is sűrűn és szívesen tartózkodott a dunai szigeten. Csepel történelmi jelentősége tehát e vonatkozásban szinte csak Ópusztaszerhez mérhető, ez viszont sajnálatos módon nincs benne sem a helyi, sem az országos köztudatban!
Ami pedig III. Béla királyt és az ő koronáját illeti: az a vadászattal egybekötött ünnepségsorozat, amelyet a magyar király Csepelen 1189-ben Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes német-római császárnak és a kor válogatott európai lovagjaiból álló keresztes hadának rendezett, az adott korban túlzások nélkül világraszóló esemény volt. (Még a távoli Palermo királyi palotájában is falfestményen örökítették meg.) A Szentföldre vonuló keresztes hadhoz magyar lovagok élén a király öccse, Géza herceg is csatlakozott. Erre és az egykori nagyszerű magyar lovagkorra emlékeztet a korabeli lovagi sisak a király hiteles (egyedi!) koronájával. Végezetül pedig a sisakfátyol-szalagok kék-vöröse felidézi a város színeit.
Az egész világon a legtöbb nemzet büszke a múltjára, ősei dicsőségére. A települések, városok versengenek abban, hogy melyik tudja történelmét szebb, látványosabb “logóval”, azaz címerrel kifejezni. Miért éppen Csepel maradna ki ebből (is)?
A Roosvelt-teret átkeresztelték Széchenyi térré:megnéztem egy kb 10-15 éves Budapest térképet:16 Széchenyi utca volt kis fővárosunkban!
Nem lenne egyszerűbb minden utcát Orbán Viktorról elnevezni?
Tisztelt Várkonyi úr!
Biztosíthatom arról, hogy akiknek van esze, azok számára meggyőző volt az Ön 17:31-kor közzétett írása!
A leírtakkal csak a minden kákán csomót kereső ellendrukkerek nem értenek egyet, de az Ő véleményükkel nem érdemes foglalkozni!
“?”!
Akinek van esze?
Tehát akkor Neked sem volt meggyőző?!
bocs!
A keresztneved lemaradt!
Hejesen “?!”
Igazat adok Várkonyi Andrásnak az általa leírtak alapján: “A települések, városok versengenek abban,hogy melyik tudja történelmét szebb, látványosabb “logóval”, azaz címerrel kifejezni. Miért éppen Csepel maradna ki ebből (is)?
Szerintem a választható 2 új címer egyike sem fejezi ki megfelelően a történelmi múltunkat, de a jelenünket sem. További címerterveket is érdemes lenne készíttetni a választáshoz, hogy méltó címerünk legyen. Nem kellene elhamarkodni a cserét, hisz nem filléres dolog az új címer bevezetése.
Egyébként nekem a 2 új címer egyike sem tetszik.
Tisztelt Várkonyi András!
Teljesen érthető a címertervek indoklása, azonban még mindig gyenge lábakon áll, hogy miért kéne az 1700-as évek címerét egy még régebbi, még anakronisztikusabb jelrendszerrel dolgozó formába önteni? Nem hiszem, hogy Csepel jelenét, vagy akár 20. századi történelmét a vadászó királyok és a kóborló ezüstlovak hada jellemezte volna. Az új címer véleményem szerint semmivel sem lesz kifejezőbb Csepelre nézve. Talán a harmadik verzió, azaz a második új címerterv kifejezőbb, ott az átlagember számára még akár eszébe is juthat Budapest XXI. kerülete, de a lóról maximum Mezőhegyes vagy Szilvásvárad.
Bemásolom múltkori hozzászólásom egy részét, kérem, válaszoljon a felmerülő kételyeimre!
“Ha a mezőgazdasági termelőeszközök régiesen hatnak, akkor a régi korona nem hat anakronisztikusan? Amely ráadásul nem is a Szent Korona, amely kifejezné a nemzeti együvétartozást, és a Szent Korona-tant is, amely egy önkormányzat esetén különösen fontos lehet.
Esetleg megfontolandó, hogy valamilyen vegyes ábrázolást használjon Csepel, pl. utalva egyszerre a mezőgazdasági, dunai múltra, a földrajzi fekvésre és a gyáripari tradíciókra. Természetesen nem azt mondom Nektek, hogy legyen sarló-kalapács (Isten ments), de az egykori Weiss Manfréd Műveket valahogy ki lehetne fejezni…”
Hiszen – ahogy az indoklás nagyon helyesen megfogalmazza – “Csepel a XIX. század végétől azonban egyre inkább ipari település lett, XX. századi történelme pedig eggyé vált a magyar nagyiparéval.”
Azzal viszont messzemenőkig egyetértek, hogy a tradicionális piros és kék színeket meg kell jeleníteni egy leendő címerben.
Köszönöm Várkonyi úr hozzászólását!
Jó lenne ha a csepeliek büszkék lennének a lakóhelyükre!
(Aki nem csepeli az inkább más jellegű hírekhez szóljon hozzá!)
Ránk fér, hogy jól érezzük itt magunkat! Évekig próbáltak minket elnyomni, tűrtük a “vörös Csepelt” , a “proli negyedet”.
Engem továbbra sem érdekel senki – kivárom míg ez a kerület is kivirul végre!
Szerintem is elavult a régi címer – amire utal az itt már nem igaz.
Hogy mi lesz helyette? Remélem olyan, amire mindenki büszke lesz és magáénak érzi!
Tarjányi László
Hogy jönnek ide a zsidók?
A piros kék az ugye a vasmunkások munkásmozgalmi szine tradícionálisan.
Ezért lett a Csepel Sc hivatalos színe is , még amikor volt értelme az osztályharcnak .
Egyébként mostanábanújból van .
Tisztelt hozzászólók!
Köszönöm az észrevételeket. Megpróbálok elsősorban “csepelimárk” úr kérdéseire válaszolni. Bertényi professzor úr írja “Kis magyar címertan” c. könyvében, hogy a címer annál jobb, minél régebbi. Vagyis nem cél a jelenkor és a legújabb technikai vívmányok megjelenítése. Ha az lenne, akkor az országok-városok világszerte évente, egyes virágzó gazdaságú települések havonta-hetente cserélnék jelképeiket, hogy mindig aktuális legyen. Ennek ellenkezője történik! Elég ha csak északi szomszédainkat nézzük: szlovák “barátaink” csecsemő korú államuknak az árpádházi szent királyok ősi kettős keresztjét választották jelképül, még az sem zavarta őket (sőt!), hogy az általuk cseppet sem tisztelt magyarok közel 900 éve használják. Pedig egyszer már volt nekik egy “gyönyörű” címer-jelképük, a szlovák felkelés lobogó tüze, de úgy látszik, hogy mégsem érezték elég jónak, pedig ahhoz valamivel több közük volt (igazából nem sokkal…), mint a kettős kereszthez. Szóval szerintem hagyjuk a gyárkéményeket, a fűrészfog-tetejű üzemépületeket és a fogaskerekekeket. Láttunk már eleget ezekből az un. “modern szocialista” városcímereken. Persze azt nem tillthatja meg senki, hogy Önnek ezek iránt legyen nosztalgiája, de remélem, hogy kevesen osztják nézetét. De hát ezért van ez a szavazás!
Anakronisztikus-e bármiféle korona egy címeren? Ha az a település történelmi múltját fejezi ki, akkor nem! Azt hiszem, a fentebb leírtaknál nem kell jobban megindokolnom, hogy miért III. Béla jellegzetes (és nem győzöm hangsúlyozni: hiteles!) koronáját választottuk. (Kérem, olvassa el még egyszer.) A Szent Korona szerintem csak az országcímerre való, nekem speciel az sem tetszik, hogy Kecskemét város címere fölött látható.
Az hogy a fehér lóról Szilvásvárad és Mezőhegyes jut az Ön eszébe – hát látja, ez a baj! Azt szertenénk, ha 10 év múlva nemcsak a csepelieknek, hanem az egész országban mindenkinek Csepel jutna eszébe róla – Csepelről pedig a fehér ló (Árpád vezér…), a panelházak és a bezárt üzemek helyett. Ezen dolgozunk – minden téren.
“obama” úr észrevételére: hát igen, lehetne a végtelenségig rajzolgatni a címer-terveket, de az igazság az, hogy szeretnénk, ha Csepel 300 éves újjászületését már az új jelképekkel ünnepelhetnénk. A bizottság számos terv-vázlat közül találta ezeket a legjobbnak, ezért ezek kerültek nyilvános vitára. Természetesen ha Ön jobbat tud, most még beküldheti, és akkor az is felkerülhet a listára!
Ami a költségeket illeti: semmi sincs ingyen, és persze tudjuk, hogy mennyi lélegeztető gépet lehetne venni… Hát néhány régi levélpapírt tényleg ki kell majd dobni. Mindenesetre a bizottság tagjai és a tervező grafikus nem növelték a költségeket, mivel teljes mértékben társadalmi munkában dolgoztunk…!
1. Úgy gondolom minden címer születésekor a címert megalkotó család, város, állam mindíg azt próbálta képben megfogalmazni, amit akkor, abban a történelmi helyzetben, vagyis a saját jelenében, magára jellemzőnek, magának fontosnak tartott. Nemcsak saját múltját, hanem elsősorban saját jelenét, és a jővöre erőt adó eszméit gondolta át.
2. A bemutatott tervekben az 1-ben leírtakat hiányolom.
3. Fontos Csepel múltjának ismerete, de Csepelt az ipar tette jelentős településsé, és remélem felemelkedését is az ipar fogja megteremteni. Ezért nem tartanám rossznak, ha ez a gondolat rossz emlékeket nem idéző szimbolikával helyet kapna a címerben.
4. Jelenünkhöz tartozik sziget létünk, ez talán jövőnkben is jelentősebb szerepet fog kapni, így a sziget szimbolikát jónak tartom.
5. Úgy tudom, korona szerepeltetése címeren, címerben mindíg (a Szent Korona is ezért szerepel elvileg országunk címerében) a város, országrész uralkodóját idézi. Csepel esetében korona szerepeltetését történelmi tényen kívül semmi sem indokolja, magam sem tartom helyénvalónak.
6. A jelenlegi címert rossznak tartom -pecsétnek 300 évvel ezelőtt megfelelt-, de a két új vázlatnak sem örülök. Talán van még idő, lehetőség újabb változatok kialakítására.