Index.hu
Csak a hosszabb utazási idő 14-20 milliárdnyi munkaórát venne el a nemzetgazdaságtól a 6 milliárdért cserébe, derült ki a járatritkítás első tervezetéhez készített gazdasági hatásvizsgálatból, amit máris újra kell számolni, mert a tervek szerint már csak 3 milliárdot akarnak a hálózaton spórolni.
A fővárosi járatritkítással megtakarítani kívánt 6 milliárd forintnak a többszöröse jelentkezett volna veszteségként nemzetgazdasági szinten, derül ki a gazdasági és externális hatásokat vizsgáló tanulmányból, értesült az Index neve elhallgatását kérő BKV-s forrásokból.
A vizsgálat számai ugyan a BKV hatmilliárdos csökkentési tervének leállításával elavultak, az eredmény mégis tanulságos.
A vizsgálatot a közlekedési cég azután készítette el, miután február végén vázolta 2008-ra tervezett paraméterkönyvének (összmenetrendjének) egy olyan verzióját a Városházán, amely 10 százalékkal csökkentette volna a BKV járműveinek teljesítményét. A fővárosi képviselők, köztük Demszky Gábor főpolgármester hiányolták a 6 milliárd forintos megtakarítással járó átalakítás gazdasági megalapozottságát.
A járatritkítási tervet ugyanis a BKV igazgatóságának egy határozata eredetileg úgy rendelte meg, hogy ugyanakkor nem kérte az intézkedés negatív hatásainak fölmérését. Sőt, nemcsak a magánautókba átülő utasok miatti várható nagyobb dugók környezetszennyezési, idővesztési hatásaival nem kalkuláltak, de a vállalatnál jelentkező közvetlen bevételkieséssel sem. Pedig nyilvánvaló, hogy a ritkább, zsúfoltabb járatok miatt inkább autóval, kerékpárral vagy gyalog közlekedők nem vesznek jegyet, esetleg bérletet, utánuk állami támogatás se jár.
A járatritkítás kritikusai szerint a teljesítménycsökkentés nagyobb autóforgalommal, hosszabb eljutási idővel, a károsanyag-kibocsátás növekedésével és utasvesztéssel jár. Az elvesztett utasokat pedig sokkal többe kerül később visszacsábítani, mint most megtartani.
Kedden végül meghátrált a városvezetés, és a hatmilliárdos tervet hárommilliárdra csökkentette a főpolgármesteri kabinet kedden. A BKV-nak szűk egy hete van kidolgozni az újabb paraméterkönyv-tervezetet az újabb gazdasági hatásvizsgálattal együtt.
A BKV-nak jobb, a gazdaságnak rosszabb
BKV-s forrásaink arról számoltak be, hogy a 10%-os teljesítménycsökkentés forintosítható hatása elsősorban a hosszabb eljutási időkben jelentkezik. A ritkább járatok és a több átszállás miatt több időt kell az utasoknak utazásra vesztegetniük. Ezt az időt az átlagórabérrel felszorozták. Így jött ki, hogy 14-20 milliárd forintnyi munkaóra esne ki a hálózat-átalakítás utáni első évben.
(Pontos számokat azért nem tudunk közölni, mert ezt a tanulmányt nem hozták nyilvánosságra, csak a főpolgármesteri kabinet ülésén került elő, forrásaink eltérően emlékeztek a számokra.)
Az Index forrásai hangsúlyozták, ez a 14-20 milliárdos veszteség nem jelentkezik közvetlenül sem a BKV, sem a főváros költségvetésében, vagyis a járatritkítás mérlege fiskális alapon, a BKV szemszögéből nem mínuszos. (Más kérdés, hogy a dolgozónak a többletidőt vagy a munkaidején vagy a családjára fordított időn vagy a pihenésre szánt időn kell megspórolnia.)
Nem tudják megbecsülni
A hatástanulmány szerint az externális hatások, vagyis a környezetszennyezés, a zaj, a balesetek által okozott károk eltörpülnek az utazási idő mellett. A vizsgálatot a BKV állította össze a COWI adatai alapján.
Az Index szerint ezt a számítást arra alapozták, hogy csupán 1%-ra becsülték a tömegközlekedésről autóba ülők számát, és a teljes utasvesztés mértékét is csupán 5% alá lőtték be. (A BKV évtizedek óta folyamatosan veszti el utasait, jóllehet 2007-ben évek óta először volt – igaz, kis mértékben – több utasa, mint előző évben.) Forrásaink szerint egy ilyen komplex rendszerben lehetetlenség pontosabban becsléseket adni.
Ez a vizsgálat sem tért ki arra, hogy a BKV jegyekből és bérletekből, illetve az állami normatív támogatásból eredő bevételei mennyivel csökkennek. Az oka ennek is az, hogy nem tudják megbecsülni a várható fizetőutas-vesztés mértékét.
Forrás: Index.hu
