Index.hu
Nem először kér segítséget az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az AAM-től a BKV. 2006-ban az AAM 260 milliós szerződést köthetett a BKV-val, hogy tanácsaival segítse a rendszer bevezetését Budapesten, ami azóta sem készült el. Nem tanács, a pénz hiányzik hozzá.
Az Index múlt héten számolt be arról, hogy mintegy 2,5 milliárd forint értékben kötött [1] 2007 decemberében két, ötéves keretszerződést az AAM-mel a BKV, a szerződéseken Antal Attila vezérigazgató aláírása szerepelt a közcég részéről.
A BKV a nyilvánosságot nem értesítette, hogy ennyi pénzt kíván elkölteni az adófizetők pénzéből tanácsokra: egy előminősített listából [3] választotta ki az AAM-et, de még az eljárás eredményéről sem tájékoztatta a közbeszerzési értesítőt.
A BKV kiemelt tanácsadója
Mint arról Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgatója a fővárosi közgyűlés előtt beszámolt [4] az egyik, 1,9 milliárd forintról szóló tanácsadói szerződést a 4-es metró projekt megsegítésére köttetett, a másik alapján, amely 625 millió forintról szól, az AAM a BKV kiemelt projektjeiben nyújt segítséget.
A múlt hét csütörtökön kérdezősködő városatyáknak Balogh arról is beszámolt ez a BKV 50 kiemelt projektjéből 12-t jelent, a többi között: elektronikus jegyrendszer (e-ticketing), új tarifarendszer kialakítása, utastájékoztatás, likviditási programok, paraméterkönyv átalakítása, a társaság regionális szerepkörének kialakítása, szakszervezeti és érdekképviseleti tárgyalások stb.
A felsorolásban szerepel kiemelt projektként az elektronikus jegyrendszer (vagy: villanyjegy) is. A BKV évek óta próbálja tető alá hozni a projektet, Antal elődje, Aba Botond Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt jelentették be 2004 decemberében, hogy 2007 végére (!) csipkártyával lehet fizetni a buszokon, villamosokon, a metróban pedig beengedő kapuk lesznek, mint Kijevben, Párizsban vagy Barcelonában. A rendszer költségét előbb 10 majd 20 milliárd forintra becsülték.
Aba Botond is kért tanácsot
A rendszer olyannyira előkészített volt 2006 júliusának végén, hogy kiépítésére tendert írt ki a BKV, majd mégis érvénytelenítette [5] a közbeszerzési eljárást. Az indok: a két érvényes – a T-Systemstől és az EDS-től érkezett – ajánlat túl drágának bizonyult, a 20 milliárdosra tervezett költségek 60-70 milliárd forintra nőttek.
Pedig a BKV éppen két hónappal azelőtt, 2006 május 24-én kötött [6] tanácsadói szerződést az AAM-mel. A 257 millió forint értékű szerződés tárgya: “ELEKT RA Budapest Elektronikus Jegyrendszer” tanácsadói tevékenysége. (Ezúttal nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.)
Vagyis a BKV 2006 májusa óta két szerződés alapján kérhet tanácsot ugyanattól a cégtől ugyanabban a projektben, amiről egyébként továbbra sem lehet tudni, mikorra valósul meg.
BKV-s forrásból egyébként úgy tudjuk, az elektronikus jegyrendszer előkészítése nem állt meg, de egyelőre nem elméleti akadályai vannak elindításának: pénz nincs rá, hiányzik az első ütemhez szükséges 15 milliárd forint. Az első ütemben két év alatt kiépítenék a HÉV, a metró és a kisföldalatti állomásain a beengedő kapukat, a második ütemben pedig a felszíni közlekedést (troli, busz, villamos) szerelnék fel elektronikus jegykezelőkkel.
A főváros nem tervezi, hogy állja a rendszer költségeit, ezért olyan befektetőt kell találnia a cégnek, aki saját költségén megépíti és működteti a rendszert, majd egy idő után átadja a BKV-nak.
Forrás: Index.hu
