GyártásTrend
Az energiamenedzsment globális specialistájaként ismert Schneider Electric 2008 tavaszán kapott megbízást a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, közismertebb nevén a csepeli szennyvíztisztító középfeszültségű és kisfeszültségű energiaelosztó, valamint komplett automatizálási rendszerének kivitelezési munkálataira.
Az augusztus elején átadott és másfél éves próbaüzemét megkezdő csepeli szennyvíztisztítóról sokat hallhattunk az elmúlt időszakban. Az ország legnagyobb szennyvíztisztító telepe napi 300 000 köbméter kapacitású, és ez későbbi bővítéssel több mint a duplájára növelhető. A telep Kelet-Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása volt az elmúlt időszakban, és jelentősen hozzájárul a folyóba jutó szennyező anyagok mennyiségének csökkentéséhez.
A beruházás műszaki háttere
A Schneider Electric berendezésszállító, valamint komplett erősáramú és automatizálási kivitelező szerepét is betöltötte a projektben. A középfeszültségű munkálatokban közel negyven mező MCset típusú, 10 kV-os, úgynevezett metal-clad felépítésű kapcsolóberendezést szállítottak, a leágazásokban pedig SF6-os gáztöltésű LF1-es megszakítók működnek. A középfeszültségű rendszert két áramszolgáltatói betáplálással, valamint egy sínbontó megszakítóval látták el. E hárommegszakítós mezőbe egy – Sepam 80 védelmi készülékeken alapuló – tartalék átkapcsoló automatikát építettek be, amely a Schneider Electric saját, magyar fejlesztésű típusmegoldása.
A rendszer másik érdekessége a 10 kV-os motorok indítása. A középfeszültségű áramszolgáltatói hálózat feszültségesése miatt nem lehetséges a motorok direkt indítása, ezért egy speciális, úgynevezett autotranszformátoros vagy Korndorffer-elvű, középfeszültségű motorindítót fejlesztettek ki. A motorindító két fő részből tevődik össze: egy száraz, háromfázisú autotranszformátorból különböző szekunder megcsapolásokkal, valamint egy SM6 berendezésből, amelyben az elkerülő ági (by-pass) és a csillagponti megszakítók kaptak helyet.
Az indítási szekvenciát egy Sepam motorvédelmi készülék végzi, amelynek automatikaprogramja szintén hazai fejlesztés. A 10 kV-os motorok automatikus fázisjavítását a meddőteljesítmény függvényében Sepam készülék által vezérelt kondenzátorleágazásokkal oldották meg. A létesítménybe tizennégy Trihal típusú száraztranszformátort is telepítettek.
Itthon egyedülálló megoldások
A kisfeszültségű energiaelosztás részeként összesen százhúsz mező Okken típusú főelosztót és motorvezérlő elosztóberendezést építettek be. Minden elosztóberendezés kettős betáplálású, amelyet Twido PLC-alapú, szabványos átkapcsolóautomatika vezérel, szintén a hazai tervezőiroda fejlesztésében. A 0,4 kV-os fázisjavítás a főelosztói szinten valósul meg, sínfelenként egy-egy automatikus fázisjavító berendezéssel. A motorvezérlő elosztókban a Schneider Electric egy Magyarországon még nem alkalmazott megoldást, a terepi buszos interfésszel ellátott motorindítókat használta. A választás a közkedvelt Profibus DP terepi buszrendszerre esett.
Az Okken fiókos rendszerű berendezés, minden fiókba be kellett vezetni a Profibust. A nehézséget az jelentette, hogy a Profibus rendszer alapvetően buszstruktúrában épül fel, és a csomópontokat alapesetben a D-Sub csatlakozóban alakítják ki, ami viszont a fiókon belül helyezkedik el. Könnyen belátható, hogy az egyik fiók eltávolítása miatt nem omolhat össze a teljes hálózat, tehát a csomópontokat a berendezés kábelterében kellett kialakítani. Erre egy speciális, 120 nH-s tekercseket tartalmazó, a PNO (Profibus Nutzer Organisation) által jóváhagyott T illesztőt használtak a vállalat szakemberei. A 15 kW fogyasztói teljesítményig Tesys U, az afölötti teljesítményeknél Tesys T típusú motorindítókat használtak.
Érdekes újdonság, hogy a túlnyomaték-határolást nem egy különálló relé végzi, hanem a multifunkciós Tesys U Jam funkciója. Egy másik érdekes probléma, hogy bár az alapvető vezérlés a Profibus oldalról érkezik, valamennyi berendezést helyi nyomógombos működtetéssel is tudni kell üzemeltetni. A megoldást a Schneider Electric egy szintén Profibusos rendszerből adaptálta. A kommunikációs modul relékimenete nem közvetlenül csatlakozik a teljesítményfokozathoz, ahogy azt a Tesys U felkínálja, hanem a helyi működtetés számára egy különálló logikai kapcsolás végzi az indítást és leállítást.
Kijelzők paramétermentéssel
A projekt során közel százharminc ATV61-71 típusú frekvenciaváltót építettek be. A megrendelő igényei szerint minden egyes frekvenciaváltó kezelői menüje több nyelven is elérhető, így a felhasználók magyarul és angolul egyaránt használhatják a kívánt menüpontokat. A frekvenciaváltók beüzemelésekor nagy segítséget nyújtott az LCD kijelzők paramétermentési képessége, így nem kellett egyesével beállítani a frekvenciaváltókat, illetve nem kellett PC-s környezet a paraméterek áttöltéséhez. A frekvenciaváltókat a Schneider Electric VW3 A3 307 S371 Profibus DPV1-es kommunikációs kártyával látta el, ami lehetővé tette a különböző kommunikációs profilok beállítását.
Elsődlegesen a terepi busz felől érkezik a vezérlés, de lehetővé kellett tenni a helyi kezelést is, ebben az esetben a parancsok a terepen található lokális szekrényekről érkeznek a frekvenciaváltó bemeneteire, az alapjelállítás pedig a frekvenciaváltó elosztó homloklapjára helyezett LCD kijelzőről történik. A frekvenciaváltó ezt a fajta „separated profile” funkciót is könnyedén teljesíteni tudta. A telepen két optikai hálózatot építettek ki a szakemberek, egyet a PLC-s, egyet pedig a SCADA rendszer számára. Az optikai kábeleket a Schneider Electric Infra+ kínálatából választották, a körülményekre tekintettel páncél kivitelben. A gyűrűk hossza mintegy 3 km.
A hálózatokban Connexium menedzselhető switch-ek találhatók, amelyek feladata nemcsak a fizikai közeg optikai-réz átalakítása, hanem a hiper-ring redundancia kezelése is, így a rendszer egy kábelszakadást gond nélkül elvisel. A technológia vezérlését TSX Premium PLC-k végzik, ötös szint CPU-kat építettek be 7 Mbyte-os memóriakártyákkal. Ezek a PLC-k maximális kiépítésben akár 64 Modbus, öt Profibus és négy Ethernet hálózat kezelésére alkalmasak. USB portjuk nagy sebességű letöltést tesz lehetővé. A beépített Ethernet port webszerverrel rendelkezik, így a SCADA képernyőkön nem készülnek külön diagnosztikai oldalak, hanem az I/O kártyák állapotát a webszerveren keresztül lehetséges monitorozni.
A legnagyobb SCADA-alkalmazás
A telepen összesen 25 Profibus DP és mintegy harminc Modbus hálózatot építettek ki. Valamennyi vezérlőszekrényben helyi kijelzés kapott helyet, ezt Magelis IPC-k és Magelis GT6330 terminálok valósítják meg. A technológia vizualizálását Vijeo Citect SCADA szoftver látja el. A Schneider Electric a redundáns szerverkiépítést és öt kliens telepítését végezte el. A vállalat több mint 100 000 változót kezel a szoftverben, így ez Magyarország egyik legnagyobb SCADA alkalmazása. Itt alkalmazzák először a Vijeo Historian szoftvert, amellyel jelentéseket, kimutatásokat készíthetünk, illetve a SCADA által naplózott adatokat külső adatbázisokba (MSSQL, Oracle) menthetjük.
A szoftverfejlesztésben is egy üzleti modellre épült a projekt. A lengyelországi telephelyű CAEC (Collaborative Automation Execution Centre) részleg végezte a típusobjektumok (tipizált motorindítás, tipizált szabályozószelep stb.) fejlesztését és jóváhagyását, valamint a UAG (Unity Application Generator) szoftver segítségével az objektumok példányosítását. A generálás végeredményeként a hazai rendszerintegrátori csapat megkapta az összes PLC-s konfigurációt és a SCADA alkalmazást a típusobjektumokkal. A szoftverfejlesztő csapatnak a nem tipizált objektumokat, úgynevezett package berendezéseket és a logikai kapcsolatokat kellett leprogramoznia.
Aha. És ezt most ide miért kellett?
A Kossuth Klub néhány órával a konferencia előtt visszalépett a Fapados Alapítvány “100 nap – Becsapott Magyarország!” című rendezvény befogadásától – írja a Népszabadság.
“a Fidesz olyan országot teremtett száz nap alatt, ahol tisztességes embereknek is félniük kell; félniük, ha teret akarnak adni balliberális civilek és politikusok véleményének”. Igy fogalmaztak! ))) 😀 (((
A “balliberálisok” támogatói félhetnek is, mert a törvények a bűnpártolást is büntetik.
PROFIBUS egy univerzális ipari kommunikációs rendszer, melyet nagy előszeretettel alkalmaznak ott, ahol nagyobb rendszerek jelcseréje zajlik. 1989-ben alakították ki a német DIN 19245 szabványnak megfefelően, majd később a nemzetközi EN 50170-es normának feleltették meg. Jelenleg a Profibus standart az IEC 61158-nak (nemzetközi terepi busz standard) került megfeleltetésre.
🙂
Keveset hallunk arról, hogy megindult volna az ilyen buszos kommunikációs rendszer szereléséhez karbantartásához a szakemberképzés.
Mert ahogy olvasom a szakirodalmat ezekben a rendszerekben is, előfordulhat a hiba, és karbantartást is, igényelnek.
Ezek a bonyolult rendszerek meghibásodásuk esetén jóval nagyobb galibát okoznak, javításukhoz jóval nagyobb szakértelmet és gyakorlatot kívánnak meg az üzemeltetőktől, mint a hagyományos irányító rendszerek.