Magyar Nemzet, Magyar Hírlap
Fotók: Hegedűs Márta, Magyar Nemzet
Családi elemekre épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az új Széchenyi-terv szerdai bemutatóján. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 60 napban több olyan döntést hoztak, ami korábban tabunak számított Magyarországon.
A választások után azt mondtuk, az elmúlt 20 év legnagyobb tanulsága, hogy rendszert váltani nem lehet, hanem meg kell azt dönteni – kezdte szerdai beszédét a miniszterelnök. Orbán kijelentette, hogy most egy új rendszert kell építeni, és az eltelt 60 nap azt mutatja, hogy Magyarországon több olyan tabut döntöttünk le, mely akadályozta a sikereket. Orbán példaként hozta föl, hogy a kettős állampolgárságot, a trianoni évfordulóról szóló törvényt nagy többséggel fogadta el a parlament.
„Olyan döntéseket hoztunk, amely meggyőz sokakat, hogy a becsületesen dolgozókat nemcsak morális elismerés illeti, hanem ők járnak jobban.” A miniszterelnök bejelentette, hogy a közrend és a közbiztonság ügyében is olyan lépéseket tettek, amelyeket korábban nem léptek volna meg, mivel ezekről az intézkedéserekről korábban úgy beszéltek, hogy miért nem lehet azt megtenni.
Az egyetlen mérce
Orbán szerint a vállalkozók javaslata volt, hogy a kormányzat átláthatóbb szerkezetben működjön, és most mindennek van gazdája. A vállalkozók javasolták, hogy csökkentsék a politikai osztály létszámát, amit szintén megtettek – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az üzletemberek javasolták a társasági adó összegének csökkentését, amit szintén végrehajtottunk – tette hozzá. Orbán elmondta, hogy a vállalkozók javasolták az adórendszer egyszerűsítését, amelynek a kidolgozása megindult. Orbán bejelentette, hogy családi adózásra épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól.
A választók azt kérték tőlünk, hogy töröljük el az örökösödési illetéket, eltöröltük – folytatta Orbán Viktor. Igény volt arra is, hogy felszámoljuk a kitartott kliensi pozíciókat, száz igazgatótanácsból mindössze tíz maradt. Mostantól már a földön maradt terméssel is lehet mit kezdeni – utalt a miniszterelnök arra, hogy a kormány lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést. Azt is kérték, hogy ne legyen boszorkányüldözés, ne azt nézzük, hogy ki jobb- és ki baloldali, hanem a korrektség legyen az egyetlen mérce. Az üzletben az a partner, aki korrekt, az üzletben nincs bal és jobb. Hány olyan embert neveztünk ki fontos pozíciókba, aki baloldali – említette példaként Orbán Viktor.
Talapzat
A miniszterelnök szerint ez a nemzeti centrum politika lényege. Kérésként fogalmazták meg a választók azt is, hogy az uniós és egyéb forrásokat tereljük a kis- és közepes vállalkozók irányába, ezért hirdettük meg az új Széchenyi-tervet – hangsúlyozta a politikus. Orbán Viktor szerint 1945 és 1989–1990 után 2010-ben ismét eljött az újjáépítés ideje. Újjá kell építeni a magyar gazdaságot – szögezte le. Az elmúlt nyolc évben történelmi csúcsra emelkedett a munkanélküliség, eladósodott az ország, vállalkozások tízezrei mentek tönkre vagy költöztek külföldre. Mindemellett aránytalanság állt elő a nemzeti közteherviselésben, óriásira nőtt a bürokrácia, a magyar termékek nem kaptak védelmet, korrupció és körbetartozás volt a jellemző. A miniszterelnök szerint nemcsak az adósság nőtt, hanem a szegénység és a megoldatlan problémák is.
Magyarország újjáépítésének talapzata a nemzeti együttműködés rendszere – emelte ki Orbán Viktor. Európában már nincs szekértábor-politika, már mindenütt a nemzeti centrum politikája érvényesül. Korábban Európát és hazánkat is elárasztották a szavak, melyek mögött nem volt cselekvés, most azonban ez háttérbe szorult, és előtérbe került a cselekvés.
Pénzügyileg stabil
A romeltakarítás után jöhet a felelősségre vonás, majd az újjáépítés. Az elszámoltatás már folyamatban van, az újjáépítés pedig a Széchenyi-tervvel kezdődik – folytatta Orbán Viktor. Véleménye szerint a 29 pontos akcióterv nélkül összeomlott volna a magyar költségvetés és gazdaság. Úgy véli, most már az ország pénzügyileg stabil, „biztos lábakon állunk végre”. Nem tagadja, lesz még egy-két leminősítés, ám mindez csak időleges zavart okoz. Hangsúlyozta: amit a magyaroknak az elmúlt hét hónapban ki kellett állni, azt egyetlen más ország sem bírta volna elviselni. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, közbért, felemelték az áfát, felemelték a nyugdíjkorhatárt. „Innen nézve a bankadó smafu” – fogalmazott, és hozzátette: mindez indokolt, jogos és megvédendő.
A miniszterelnök nem gondolja, hogy nem lesznek még a továbbiakban is nehézségek, de a stabilitás megőrzése a fontos. Elmondta, az Európai Unió októberben olyan gazdasági intézkedéseket fogad majd el, melyekkel fenntartható lesz Magyarország stabilitása az IMF segítsége nélkül is.
Úgy fogalmazott, a kapitalizmus válságba került a világban, és az európaiakat meg fogja ez gyötörni. A nyugati civilizáció nem tudja fenntartani a termeléseit, jelentősen vissza fog lépni. Ettől mi elszoktunk, de alkalmazkodni kell, és fájdalmas változások is lesznek – mondta el. Úgy vélte, a kapitalizmus azért került válságba, mert a spekulációnak adott túl nagy teret a termeléssel szemben. A magyar gazdaságnak nincs esélye a növekedésre, ha nem áll át a termelő kapitalizmusra.
Jobb élet és változás
Az új Széchenyi-terv a magyar gazdaság újjáépítésének az alapja, de többre vállalkozik, mint az elődje – mondta a miniszterelnök. A korábbi terv a gazdaságnak csupán lendületet adott, míg a mostaninak a fő feladata az újjáépítés – mutatott rá a politikus. Orbán kijelentette, hogy az új tervet továbbra is indokolt Széchenyiről elnevezni, mivel az a hazaszeretet szenvedélyéből fakad. Ha jobb életet és változást akarunk, akkor nekünk kell cselekedni, mert más nem végzi el a munkát helyettünk – tette hozzá. A világátrendeződés közepette föl kell tenni azt a kérdést, hogy mi alapján leszünk képesek a növekedésre – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Véleménye szerint a sajátos magyar gondolkodásmód lehet a jövőbeni bővülés alapja. Orbán kijelentette, hogy hazánk a parlagon maradt tehetségek világa kezd lenni, ami lényegesen rontja a versenyelőnyünket. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányzati rendszerben is érvényesülnie kell a magyar gondolkodásmódnak úgy, hogy az kisebb és hatékonyabb legyen. A kormánynak az ország intelligenciájában is az élen kell járnia – tette hozzá. „Mindent rosszabbul csinálunk, mint az uniós országok, miközben a szellemi teljesítményünkkel dicsekszünk.” Nekünk kell létrehozni Európa legmodernebb és legversenyképesebb igazgatási rendszerét – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán kijelentette, hogy Európa legátláthatóbb költségvetését is meg kell teremteni.
Az emberek itt teljesítsék be álmaikat
Meghirdetünk egy tervet és konzultációra bocsátjuk, és azt várjuk a vállalkozóktól, hogy javítsák a vitára bocsátott dokumentumot – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. A rendelkezésre álló 1000 milliárd forintot minél értelmesebben kell elkölteni – tette hozzá. A Széchenyi-terv legfőbb filozófiája, hogy helyet ad a magyar reménynek – mondta a miniszterelnök. „Jogos az az elvárása az embereknek, hogy Magyarországon teljesítsék be az álmaikat, és a reményeik itt teljesedjenek be.” Orbán úgy látja, a fönt elmondottak az új Széchenyi-tervnek a legfontosabb céljai.
Vegyes ellenzéki reakciók az új Széchenyi tervre
Eltérően ítélték meg az ellenzéki pártok a kormány Új Széchenyi Tervben ismertetett gazdaságfejlesztő lépéseit. A Jobbik biztatónak nevezte a megfogalmazott célokat, az LMP visszalépésről beszélt, míg az MSZP a részleteket hiányolta.
Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta: pártja fontosnak tartja a kormány által megjelölt hét fő fejlesztési irányt, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, valamint a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, illetve a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.
A politikus kiemelte, hogy a kormánynak egy megfelelő gazdaságpolitikai környezetet is ki kell alakítani a fejlesztési program céljainak teljesüléséhez. Magyarország tartós fejlődési pályára állításához elengedhetetlen a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztése – húzta alá.
MSZP: konkrétumok nélküli a terv
A Fidesz-kormány az önkormányzati választásokig semmit nem akar elmondani valóságos gazdasági programjából – értékelte az MSZP a programot. Hozzátette: legfeljebb a 2020-as, a 2030-as években várható, nagyon távoli elképzeléseket, illetve célokat fogalmaztak meg. A politikus szerint az európai uniós pénzek átcímkézése arra szolgál, az önkormányzati választásokig fenntartsa a vállalkozói csoportok reményeit, hogy pozitív változás áll be a helyzetükben.
LMP: Ez így visszalépés
Az LMP visszalépésnek tartja a kormány által ismertetett Új Széchenyi Tervet, és elhibázottnak annak koncepcióját. Tordai Bence választmányi szóvivő elmondta: noha a kereszténydemokrata Nagy Andor tavaly még “zöld Széchenyi Tervet” ígért arra az esetre, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a szerdán bemutatott koncepcióból hiányzik mindaz, ami miatt zöldnek lehetne nevezni. Arra is kitért, pártja csak olyan javaslatot támogat, amely a foglalkoztatottság növelését és a fenntarthatóságot célozza, illetve hogy szerintük huszadik századi gondolkodás az, amelyik a gazdaságfejlesztéskor nem veszi figyelembe a természeti korlátokat.
Csak meg ne előzzük Európát, mert meglátják, ki van a seggünk a gatyából!
Kedves “grün”!
Szerinted azért van kint a seggünk a gatyából, mert két hónapja az Orbán-kormány kezében van a gazdaság irányítása?
Tényleg nem fogod fel, hogy a gatyánk az elmúlt 8 évben rongyolódott szét, és jelenleg csak azért nem látják, hogy kint van seggünk a gatyából, mert leghátul vagyunk?
Kedves ” ?! “!
Az elmúlt 8 évben az életszínvonal mintegy 30%-kal emelkedett.
max. a tiéd ! de vajon miért? a szociknak tett gesztusok miatt, netááán?????
“?!”!
Még nincs kinn! Majd húsz év múlva következik be az a boldog állapot, ha megelőzzük őket!
Öreg! Nekem még három gatyám van, abból a nyócbul, amit a nyóc év alatt vettem!
Az már túléli ezt a kormányt!
folyt.
Persze, csak akkor, ha nem kell túl gyakran letologatnom a szexuális ajánlataitok kielégítése miatt!
Hiába! EZ VAN!
REMEK polémia, konzultáció!
A gatya méltó színvonalat képvisel egyesek esetében. (tisztelet a kivétel)
Miért, csak a Vityának van joga gatyázni, vagy éppen Ő a tiszteletre méltó kivétel?
Sajnos, hogy EZ VAN!!!
grün! Ne beszélj ződségeket. Ha neked hátul kilátszik, akkor már nem kell letolnod “szexuális ajánlataitok kielégítése miatt”. 🙂
Gordon!
Mi van, ha esetleg hátulról elrontod és elölről kezdenéd?
Bocs, de ezt a labdát nem lehetett nem leütni!
Azt a kacagót képzeld oda!
csepeli:
2010. július 29., csütörtök 11:02-kor
-Ha már az átlagoknál tartunk, az egy főre jutó átlag adósság mennyivel emelkedett…
Ajánlom az admin figyelmébe a Hír TV felvételét ezzel a cikkel kapcsolatban.:
http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=10929
Kedves “lolka”!
“csepeli” általad idézett kérdésében nincs meghatározva, hogy milyen időponthoz viszonyítva érdekel, hogy “az egy főre jutó átlag adósság mennyivel emelkedett”, ezért közlöm azt az adatsort, amelyből választ kaphatsz a kérdésre:
1.) 1989 őszén Németh Miklós miniszterelnök nyilvánosságra hozta, hogy Magyarország államadóssága meghaladta 20 milliárd USA dollárt, és abban az esetben ha a kormány nem fizeti az esedékes törtesztő részleteket, akkor kb. másfél hónapra elegendőek a Magyar Államnak az ország működtetéséhez szükséges pénztartalékai.
2.) 1994-95 fordulóján Békesi László (a Horn kormány pénzügyminisztere bejelentette), hogy a magyar költségvetés kamatcsapdába került, mert az államadósság elérte a 32 milliárd dollárt, a GDP 87,4 százalékát.
Akkor az 1995-ben végrehajtott 6 milliárd dolláros energiapiaci privatizáció mentette meg az országot az államcsődtől, amelynek eredményeként a magyar árampiac, Európában példátlan módon, külföldi kézbe került.
Ennek eredményeként csökkent az államadósság 1996 végére a GDP 74 százalékára.
3.) Az 1998 őszén hivatalba lépett első Orbán-kormánynak az államadósság visszaszorítása irányuló erőfeszítéseinek eredményeként, 2001 végére az államadósság a GDP 54 százalékára csökkent, és kb. 6800 milliárd Ft volt.
4.) Medgyesi Péter két éves kormányzása alatt (a 2004-es megszorító csomag ellenére) az államadósság a GDP 59 százalékára emelkedett.
5.) Gyurcsány 2004 őszén történt hatalomba lépésével igazi ámokfutás kezdődött.
Az államadósság 2005 végére a GDP 62 százalékára, 2006 végére a GDP 66 százalékára emelkedett.
2007. május 21-én nyilatkozta Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke, hogy „az ország nyakig eladósodott, a költségvetés adóssága több mint 15 ezer milliárd Ft, és a lakosság is hatezer milliárd Ft-tal tartozik a pénzintézeteknek.
A 2007 évi megszorítások eredményeként bekövetkezett megtorpanás után, az adósságállomány 2008-ban a GDP 73 százalékára, 2009 végére pedig a GDP 78 százalékára emelkedett
Ez azt jelenti, hogy Magyarország 2010. év elején fennálló kb. 100 milliárd USA dollár (kb. 22 ezer milliárd Ft.) államadósságának a felét a Gyurcsán-kormány és a Bajnai kormány produkálta, miközben a maradék állami vagyon nagy részét (közöttük a Budapest Airport-ot, a Dunaferr-t, a MÁV Cargo-t, a Richter Gedeon Rt.-t, stb.-t) is aladták
Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a devizában jegyzett hitelállománynak az államadósságon belüli aránya rohamosan növekedett, és ennek eredményeként 2010 január végére a devizában fennálló államadósság elérte 9,5 ezer milliárd Ft-ot.
A Gyurcsány–Bajnai kormányoknak sikerül a drasztikusan növekvő államadósságon belül, a 2004 évi 23 százalékról 46 százalékra növelni a devizában fennálló államadósság arányát.
A nemzetközi tőkepiacok 2008 őszén történt befagyása miatt nem tudott kemény valutához jutni az ország, miközben az esedékes tőketörlesztéseket fizetni kellett volna.
A garantált államcsődtől a Nemzetközi Valuta Alap (az IMF) segélycsomagja mentette meg az országot, amely ellenében Magyarország képviseletében Veres János pénzügyminiszter és Simor András MNB elnök aláírta az IMF-nél azt a megszorító programot (pl.: a 13 havi nyugdíj megvonását), amelyet a Bajnai-kormány kormányprogramként hajtott végre, és mint ismeretes még napjainkban az Orbán kormány mozgásterét is behatárolja.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Bajnai-kormány a 2010. évet kétmilliárd dolláros amerikai kötvénykibocsátással kezdte, továbbá, hogy az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint a tartozások törlesztésére az idén Magyarországnak 5700 milliárd Ft-ot (a 2010. évi költségvetés egy harmadát) kell fordítania. Természetesen újabb hitelfelvételekkel, amelyek következtében az államadósság ez év végére meg fogja haladni a GDP 82 százalékát.
A magyar költségvetésből 2010-ben kb. a GDP 4,8 százalékának megfelelő összeget, kb. 1300 milliárd Ft-ot kell az államadóság kamataként kell fizetni.
Miután az ország erre nem képes, ennek a kamatnak egy részét szintén újabb hitelekből kell fizetni, amely miatt az államadósság 2010-ben kb. 600 milliárd Ft-tal tovább növekszik.
A “csepeli”-től idézett kérdésre adható lehetséges válaszok az alábbiak:
1.) A 2002. év elején fennálló kb. 7 ezer milliárd Ft összegű államadósság a 2010. év elejére több mint 22 ezer milliárd Ft-ra emelkedett, és ez 10 millió lakossal számolva azt jelenti, hogy az egy főre jutó átlagos államadósság a 2002-es kb. 700.000,- Ft/fő összegről 2010 elejére 2.200.000,- Ft/fő összegre emelkedett, azaz fejenként kb. 1.500.000,- Ft-tal növekedett.
2.) A 2004. év őszén (Gyurcsány miniszterelnöki eskütételekor) fennálló kb. 10 ezer milliárd Ft-os egy főre jutó államadósság 2010 elejére több mint 22 ezer milliárd Ft-ra emelkedett, és ez 10 millió lakossal számolva azt jelenti, hogy (Gyurcsány és Bajnai miniszterelnöksége alatt) az egy főre jutó átlagos államadósság a 2004. év őszén fennálló kb. 1 millió Ft/fő összegről, 2010 elejére 2.200.000,- Ft/fő összegre emelkedett, azaz (Gyurcsány és Bajnai kormányzása alatt) fejenként kb. 1.100.000,- Ft-tal növekedett.
Helyesbítés:
Az utolsó sorban közölt összeg helyesen: kb. 1.200.000,- Ft.
“?!”!
“10 ezer milliárd Ft-os egy főre jutó államadósság”
Ez pedig szorozva tízmillió fővel……annyimint?!
Letérdelt a számítógépem ijedtében!
Bakker, ez már döfi, kicsiért nem érdemes elkezdeni, még az a szerencse, hogy nem dallárban értendő!
Igazad van “grün”!
A 2010. július 29., csütörtök 15:46-kor elküldött hozzászólásom utolsó bekezdése helyesen az alábbi:
2.) A 2004. év őszén (Gyurcsány miniszterelnöki eskütételekor) fennálló kb. 10 ezer milliárd Ft-os államadósság 2010 elejére több mint 22 ezer milliárd Ft-ra emelkedett, és ez 10 millió lakossal számolva azt jelenti, hogy (Gyurcsány és Bajnai miniszterelnöksége alatt) az egy főre jutó átlagos államadósság a 2004. év őszén fennálló kb. 1 millió Ft/fő összegről, 2010 elejére 2.200.000,- Ft/fő összegre emelkedett, azaz (Gyurcsány és Bajnai kormányzása alatt) fejenként kb. 1.200.000,- Ft-tal növekedett.
Köszönöm az észrevételt.
Remélem így már nem térdel le a számítógéped.
grün:
2010. július 29., csütörtök 11:36-kor
folyt.
Persze, csak akkor, ha nem kell túl gyakran letologatnom a szexuális ajánlataitok kielégítése miatt!
Ne álmodozz itt ilyen köcsögösen, ilyen “plusz” szolgáltatást csak a túloldalon kaphatsz. Szatír.
“NYILVÁNOS A SUKORÓI TELEKCSERE SZERZŐDÉS
Az LMP honlapján elérhetővé tette a sukorói telekcsere-ügylettel kapcsolatos értékbecsléseket és a földhivatali iratokat.
A sukorói King’s City-ügyben keletkezett telekcsere-dokumentumok kiadását még 2009 nyarán kérte a Lehet Más a Politika a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. Miután az MNV nem reagált a megkeresésre, a párt pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért, a Fővárosi Ítélőtábla pedig ez év júniusában kimondta: nyilvános a sukorói telekügylet dokumentációja.
A precedensértékű döntés az információs szabadságot és az áthatóságot erősíti, áll az LMP közleményében.
A dokumentum teljes terjedelmében itt olvasható.”