Orbán: Helyet kell adni a magyar reménynek

Magyar Nemzet, Magyar Hírlap

Fotók: Hegedűs Márta, Magyar Nemzet

Családi elemekre épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az új Széchenyi-terv szerdai bemutatóján. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 60 napban több olyan döntést hoztak, ami korábban tabunak számított Magyarországon.

A választások után azt mondtuk, az elmúlt 20 év legnagyobb tanulsága, hogy rendszert váltani nem lehet, hanem meg kell azt dönteni – kezdte szerdai beszédét a miniszterelnök. Orbán kijelentette, hogy most egy új rendszert kell építeni, és az eltelt 60 nap azt mutatja, hogy Magyarországon több olyan tabut döntöttünk le, mely akadályozta a sikereket. Orbán példaként hozta föl, hogy a kettős állampolgárságot, a trianoni évfordulóról szóló törvényt nagy többséggel fogadta el a parlament.

„Olyan döntéseket hoztunk, amely meggyőz sokakat, hogy a becsületesen dolgozókat nemcsak morális elismerés illeti, hanem ők járnak jobban.” A miniszterelnök bejelentette, hogy a közrend és a közbiztonság ügyében is olyan lépéseket tettek, amelyeket korábban nem léptek volna meg, mivel ezekről az intézkedéserekről korábban úgy beszéltek, hogy miért nem lehet azt megtenni.

Az egyetlen mérce

Orbán szerint a vállalkozók javaslata volt, hogy a kormányzat átláthatóbb szerkezetben működjön, és most mindennek van gazdája. A vállalkozók javasolták, hogy csökkentsék a politikai osztály létszámát, amit szintén megtettek – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az üzletemberek javasolták a társasági adó összegének csökkentését, amit szintén végrehajtottunk – tette hozzá. Orbán elmondta, hogy a vállalkozók javasolták az adórendszer egyszerűsítését, amelynek a kidolgozása megindult. Orbán bejelentette, hogy családi adózásra épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól.

A választók azt kérték tőlünk, hogy töröljük el az örökösödési illetéket, eltöröltük – folytatta Orbán Viktor. Igény volt arra is, hogy felszámoljuk a kitartott kliensi pozíciókat, száz igazgatótanácsból mindössze tíz maradt. Mostantól már a földön maradt terméssel is lehet mit kezdeni – utalt a miniszterelnök arra, hogy a kormány lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést. Azt is kérték, hogy ne legyen boszorkányüldözés, ne azt nézzük, hogy ki jobb- és ki baloldali, hanem a korrektség legyen az egyetlen mérce. Az üzletben az a partner, aki korrekt, az üzletben nincs bal és jobb. Hány olyan embert neveztünk ki fontos pozíciókba, aki baloldali – említette példaként Orbán Viktor.

Talapzat

A miniszterelnök szerint ez a nemzeti centrum politika lényege. Kérésként fogalmazták meg a választók azt is, hogy az uniós és egyéb forrásokat tereljük a kis- és közepes vállalkozók irányába, ezért hirdettük meg az új Széchenyi-tervet – hangsúlyozta a politikus. Orbán Viktor szerint 1945 és 1989–1990 után 2010-ben ismét eljött az újjáépítés ideje. Újjá kell építeni a magyar gazdaságot – szögezte le. Az elmúlt nyolc évben történelmi csúcsra emelkedett a munkanélküliség, eladósodott az ország, vállalkozások tízezrei mentek tönkre vagy költöztek külföldre. Mindemellett aránytalanság állt elő a nemzeti közteherviselésben, óriásira nőtt a bürokrácia, a magyar termékek nem kaptak védelmet, korrupció és körbetartozás volt a jellemző. A miniszterelnök szerint nemcsak az adósság nőtt, hanem a szegénység és a megoldatlan problémák is.

Magyarország újjáépítésének talapzata a nemzeti együttműködés rendszere – emelte ki Orbán Viktor. Európában már nincs szekértábor-politika, már mindenütt a nemzeti centrum politikája érvényesül. Korábban Európát és hazánkat is elárasztották a szavak, melyek mögött nem volt cselekvés, most azonban ez háttérbe szorult, és előtérbe került a cselekvés.

Pénzügyileg stabil

A romeltakarítás után jöhet a felelősségre vonás, majd az újjáépítés. Az elszámoltatás már folyamatban van, az újjáépítés pedig a Széchenyi-tervvel kezdődik – folytatta Orbán Viktor. Véleménye szerint a 29 pontos akcióterv nélkül összeomlott volna a magyar költségvetés és gazdaság. Úgy véli, most már az ország pénzügyileg stabil, „biztos lábakon állunk végre”. Nem tagadja, lesz még egy-két leminősítés, ám mindez csak időleges zavart okoz. Hangsúlyozta: amit a magyaroknak az elmúlt hét hónapban ki kellett állni, azt egyetlen más ország sem bírta volna elviselni. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, közbért, felemelték az áfát, felemelték a nyugdíjkorhatárt. „Innen nézve a bankadó smafu” – fogalmazott, és hozzátette: mindez indokolt, jogos és megvédendő.

A miniszterelnök nem gondolja, hogy nem lesznek még a továbbiakban is nehézségek, de a stabilitás megőrzése a fontos. Elmondta, az Európai Unió októberben olyan gazdasági intézkedéseket fogad majd el, melyekkel fenntartható lesz Magyarország stabilitása az IMF segítsége nélkül is.

Úgy fogalmazott, a kapitalizmus válságba került a világban, és az európaiakat meg fogja ez gyötörni. A nyugati civilizáció nem tudja fenntartani a termeléseit, jelentősen vissza fog lépni. Ettől mi elszoktunk, de alkalmazkodni kell, és fájdalmas változások is lesznek – mondta el. Úgy vélte, a kapitalizmus azért került válságba, mert a spekulációnak adott túl nagy teret a termeléssel szemben. A magyar gazdaságnak nincs esélye a növekedésre, ha nem áll át a termelő kapitalizmusra.

Jobb élet és változás

Az új Széchenyi-terv a magyar gazdaság újjáépítésének az alapja, de többre vállalkozik, mint az elődje – mondta a miniszterelnök. A korábbi terv a gazdaságnak csupán lendületet adott, míg a mostaninak a fő feladata az újjáépítés – mutatott rá a politikus. Orbán kijelentette, hogy az új tervet továbbra is indokolt Széchenyiről elnevezni, mivel az a hazaszeretet szenvedélyéből fakad. Ha jobb életet és változást akarunk, akkor nekünk kell cselekedni, mert más nem végzi el a munkát helyettünk – tette hozzá. A világátrendeződés közepette föl kell tenni azt a kérdést, hogy mi alapján leszünk képesek a növekedésre – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Véleménye szerint a sajátos magyar gondolkodásmód lehet a jövőbeni bővülés alapja. Orbán kijelentette, hogy hazánk a parlagon maradt tehetségek világa kezd lenni, ami lényegesen rontja a versenyelőnyünket. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányzati rendszerben is érvényesülnie kell a magyar gondolkodásmódnak úgy, hogy az kisebb és hatékonyabb legyen. A kormánynak az ország intelligenciájában is az élen kell járnia – tette hozzá. „Mindent rosszabbul csinálunk, mint az uniós országok, miközben a szellemi teljesítményünkkel dicsekszünk.” Nekünk kell létrehozni Európa legmodernebb és legversenyképesebb igazgatási rendszerét – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán kijelentette, hogy Európa legátláthatóbb költségvetését is meg kell teremteni.

Az emberek itt teljesítsék be álmaikat

Meghirdetünk egy tervet és konzultációra bocsátjuk, és azt várjuk a vállalkozóktól, hogy javítsák a vitára bocsátott dokumentumot – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. A rendelkezésre álló 1000 milliárd forintot minél értelmesebben kell elkölteni – tette hozzá. A Széchenyi-terv legfőbb filozófiája, hogy helyet ad a magyar reménynek – mondta a miniszterelnök. „Jogos az az elvárása az embereknek, hogy Magyarországon teljesítsék be az álmaikat, és a reményeik itt teljesedjenek be.” Orbán úgy látja, a fönt elmondottak az új Széchenyi-tervnek a legfontosabb céljai.

mno.hu

Vegyes ellenzéki reakciók az új Széchenyi tervre

Eltérően ítélték meg az ellenzéki pártok a kormány Új Széchenyi Tervben ismertetett gazdaságfejlesztő lépéseit. A Jobbik biztatónak nevezte a megfogalmazott célokat, az LMP visszalépésről beszélt, míg az MSZP a részleteket hiányolta.

Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta: pártja fontosnak tartja a kormány által megjelölt hét fő fejlesztési irányt, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, valamint a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, illetve a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.

A politikus kiemelte, hogy a kormánynak egy megfelelő gazdaságpolitikai környezetet is ki kell alakítani a fejlesztési program céljainak teljesüléséhez. Magyarország tartós fejlődési pályára állításához elengedhetetlen a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztése – húzta alá.

MSZP: konkrétumok nélküli a terv

A Fidesz-kormány az önkormányzati választásokig semmit nem akar elmondani valóságos gazdasági programjából – értékelte az MSZP a programot. Hozzátette: legfeljebb a 2020-as, a 2030-as években várható, nagyon távoli elképzeléseket, illetve célokat fogalmaztak meg. A politikus szerint az európai uniós pénzek átcímkézése arra szolgál, az önkormányzati választásokig fenntartsa a vállalkozói csoportok reményeit, hogy pozitív változás áll be a helyzetükben.

LMP: Ez így visszalépés

Az LMP visszalépésnek tartja a kormány által ismertetett Új Széchenyi Tervet, és elhibázottnak annak koncepcióját. Tordai Bence választmányi szóvivő elmondta: noha a kereszténydemokrata Nagy Andor tavaly még “zöld Széchenyi Tervet” ígért arra az esetre, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a szerdán bemutatott koncepcióból hiányzik mindaz, ami miatt zöldnek lehetne nevezni. Arra is kitért, pártja csak olyan javaslatot támogat, amely a foglalkoztatottság növelését és a fenntarthatóságot célozza, illetve hogy szerintük huszadik századi gondolkodás az, amelyik a gazdaságfejlesztéskor nem veszi figyelembe a természeti korlátokat.

magyarhirlap.hu

18 hozzászólás “Orbán: Helyet kell adni a magyar reménynek” bejegyzésre

  1. grün szerint:

    Csak meg ne előzzük Európát, mert meglátják, ki van a seggünk a gatyából!

  2. " ?! " szerint:

    Kedves “grün”!

    Szerinted azért van kint a seggünk a gatyából, mert két hónapja az Orbán-kormány kezében van a gazdaság irányítása?

    Tényleg nem fogod fel, hogy a gatyánk az elmúlt 8 évben rongyolódott szét, és jelenleg csak azért nem látják, hogy kint van seggünk a gatyából, mert leghátul vagyunk?

  3. csepeli szerint:

    Kedves ” ?! “!

    Az elmúlt 8 évben az életszínvonal mintegy 30%-kal emelkedett.

  4. Tóth Mária szerint:

    max. a tiéd ! de vajon miért? a szociknak tett gesztusok miatt, netááán?????

  5. grün szerint:

    “?!”!
    Még nincs kinn! Majd húsz év múlva következik be az a boldog állapot, ha megelőzzük őket!
    Öreg! Nekem még három gatyám van, abból a nyócbul, amit a nyóc év alatt vettem!
    Az már túléli ezt a kormányt!

  6. grün szerint:

    folyt.
    Persze, csak akkor, ha nem kell túl gyakran letologatnom a szexuális ajánlataitok kielégítése miatt!

  7. GONDOLKODÓ! szerint:

    Hiába! EZ VAN!
    REMEK polémia, konzultáció!
    A gatya méltó színvonalat képvisel egyesek esetében. (tisztelet a kivétel)

  8. grün szerint:

    Miért, csak a Vityának van joga gatyázni, vagy éppen Ő a tiszteletre méltó kivétel?
    Sajnos, hogy EZ VAN!!!

  9. Gordon szerint:

    grün! Ne beszélj ződségeket. Ha neked hátul kilátszik, akkor már nem kell letolnod “szexuális ajánlataitok kielégítése miatt”. 🙂

  10. grün szerint:

    Gordon!
    Mi van, ha esetleg hátulról elrontod és elölről kezdenéd?
    Bocs, de ezt a labdát nem lehetett nem leütni!
    Azt a kacagót képzeld oda!

  11. lolka szerint:

    csepeli:
    2010. július 29., csütörtök 11:02-kor
    -Ha már az átlagoknál tartunk, az egy főre jutó átlag adósság mennyivel emelkedett…

  12. Mr. Gabee szerint:

    Ajánlom az admin figyelmébe a Hír TV felvételét ezzel a cikkel kapcsolatban.:
    http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=10929

  13. " ?! " szerint:

    Kedves “lolka”!

    “csepeli” általad idézett kérdésében nincs meghatározva, hogy milyen időponthoz viszonyítva érdekel, hogy “az egy főre jutó átlag adósság mennyivel emelkedett”, ezért közlöm azt az adatsort, amelyből választ kaphatsz a kérdésre:

    1.) 1989 őszén Németh Miklós miniszterelnök nyilvánosságra hozta, hogy Magyarország államadóssága meghaladta 20 milliárd USA dollárt, és abban az esetben ha a kormány nem fizeti az esedékes törtesztő részleteket, akkor kb. másfél hónapra elegendőek a Magyar Államnak az ország működtetéséhez szükséges pénztartalékai.

    2.) 1994-95 fordulóján Békesi László (a Horn kormány pénzügyminisztere bejelentette), hogy a magyar költségvetés kamatcsapdába került, mert az államadósság elérte a 32 milliárd dollárt, a GDP 87,4 százalékát.
    Akkor az 1995-ben végrehajtott 6 milliárd dolláros energiapiaci privatizáció mentette meg az országot az államcsődtől, amelynek eredményeként a magyar árampiac, Európában példátlan módon, külföldi kézbe került.
    Ennek eredményeként csökkent az államadósság 1996 végére a GDP 74 százalékára.

    3.) Az 1998 őszén hivatalba lépett első Orbán-kormánynak az államadósság visszaszorítása irányuló erőfeszítéseinek eredményeként, 2001 végére az államadósság a GDP 54 százalékára csökkent, és kb. 6800 milliárd Ft volt.

    4.) Medgyesi Péter két éves kormányzása alatt (a 2004-es megszorító csomag ellenére) az államadósság a GDP 59 százalékára emelkedett.

    5.) Gyurcsány 2004 őszén történt hatalomba lépésével igazi ámokfutás kezdődött.
    Az államadósság 2005 végére a GDP 62 százalékára, 2006 végére a GDP 66 százalékára emelkedett.

    2007. május 21-én nyilatkozta Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke, hogy „az ország nyakig eladósodott, a költségvetés adóssága több mint 15 ezer milliárd Ft, és a lakosság is hatezer milliárd Ft-tal tartozik a pénzintézeteknek.

    A 2007 évi megszorítások eredményeként bekövetkezett megtorpanás után, az adósságállomány 2008-ban a GDP 73 százalékára, 2009 végére pedig a GDP 78 százalékára emelkedett
    Ez azt jelenti, hogy Magyarország 2010. év elején fennálló kb. 100 milliárd USA dollár (kb. 22 ezer milliárd Ft.) államadósságának a felét a Gyurcsán-kormány és a Bajnai kormány produkálta, miközben a maradék állami vagyon nagy részét (közöttük a Budapest Airport-ot, a Dunaferr-t, a MÁV Cargo-t, a Richter Gedeon Rt.-t, stb.-t) is aladták

    Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a devizában jegyzett hitelállománynak az államadósságon belüli aránya rohamosan növekedett, és ennek eredményeként 2010 január végére a devizában fennálló államadósság elérte 9,5 ezer milliárd Ft-ot.
    A Gyurcsány–Bajnai kormányoknak sikerül a drasztikusan növekvő államadósságon belül, a 2004 évi 23 százalékról 46 százalékra növelni a devizában fennálló államadósság arányát.

    A nemzetközi tőkepiacok 2008 őszén történt befagyása miatt nem tudott kemény valutához jutni az ország, miközben az esedékes tőketörlesztéseket fizetni kellett volna.
    A garantált államcsődtől a Nemzetközi Valuta Alap (az IMF) segélycsomagja mentette meg az országot, amely ellenében Magyarország képviseletében Veres János pénzügyminiszter és Simor András MNB elnök aláírta az IMF-nél azt a megszorító programot (pl.: a 13 havi nyugdíj megvonását), amelyet a Bajnai-kormány kormányprogramként hajtott végre, és mint ismeretes még napjainkban az Orbán kormány mozgásterét is behatárolja.

    Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Bajnai-kormány a 2010. évet kétmilliárd dolláros amerikai kötvénykibocsátással kezdte, továbbá, hogy az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint a tartozások törlesztésére az idén Magyarországnak 5700 milliárd Ft-ot (a 2010. évi költségvetés egy harmadát) kell fordítania. Természetesen újabb hitelfelvételekkel, amelyek következtében az államadósság ez év végére meg fogja haladni a GDP 82 százalékát.

    A magyar költségvetésből 2010-ben kb. a GDP 4,8 százalékának megfelelő összeget, kb. 1300 milliárd Ft-ot kell az államadóság kamataként kell fizetni.
    Miután az ország erre nem képes, ennek a kamatnak egy részét szintén újabb hitelekből kell fizetni, amely miatt az államadósság 2010-ben kb. 600 milliárd Ft-tal tovább növekszik.

    A “csepeli”-től idézett kérdésre adható lehetséges válaszok az alábbiak:

    1.) A 2002. év elején fennálló kb. 7 ezer milliárd Ft összegű államadósság a 2010. év elejére több mint 22 ezer milliárd Ft-ra emelkedett, és ez 10 millió lakossal számolva azt jelenti, hogy az egy főre jutó átlagos államadósság a 2002-es kb. 700.000,- Ft/fő összegről 2010 elejére 2.200.000,- Ft/fő összegre emelkedett, azaz fejenként kb. 1.500.000,- Ft-tal növekedett.

    2.) A 2004. év őszén (Gyurcsány miniszterelnöki eskütételekor) fennálló kb. 10 ezer milliárd Ft-os egy főre jutó államadósság 2010 elejére több mint 22 ezer milliárd Ft-ra emelkedett, és ez 10 millió lakossal számolva azt jelenti, hogy (Gyurcsány és Bajnai miniszterelnöksége alatt) az egy főre jutó átlagos államadósság a 2004. év őszén fennálló kb. 1 millió Ft/fő összegről, 2010 elejére 2.200.000,- Ft/fő összegre emelkedett, azaz (Gyurcsány és Bajnai kormányzása alatt) fejenként kb. 1.100.000,- Ft-tal növekedett.

  14. " ?! " szerint:

    Helyesbítés:
    Az utolsó sorban közölt összeg helyesen: kb. 1.200.000,- Ft.

  15. grün szerint:

    “?!”!
    “10 ezer milliárd Ft-os egy főre jutó államadósság”
    Ez pedig szorozva tízmillió fővel……annyimint?!
    Letérdelt a számítógépem ijedtében!
    Bakker, ez már döfi, kicsiért nem érdemes elkezdeni, még az a szerencse, hogy nem dallárban értendő!

  16. " ?! " szerint:

    Igazad van “grün”!

    A 2010. július 29., csütörtök 15:46-kor elküldött hozzászólásom utolsó bekezdése helyesen az alábbi:

    2.) A 2004. év őszén (Gyurcsány miniszterelnöki eskütételekor) fennálló kb. 10 ezer milliárd Ft-os államadósság 2010 elejére több mint 22 ezer milliárd Ft-ra emelkedett, és ez 10 millió lakossal számolva azt jelenti, hogy (Gyurcsány és Bajnai miniszterelnöksége alatt) az egy főre jutó átlagos államadósság a 2004. év őszén fennálló kb. 1 millió Ft/fő összegről, 2010 elejére 2.200.000,- Ft/fő összegre emelkedett, azaz (Gyurcsány és Bajnai kormányzása alatt) fejenként kb. 1.200.000,- Ft-tal növekedett.

    Köszönöm az észrevételt.
    Remélem így már nem térdel le a számítógéped.

  17. Ditte szerint:

    grün:
    2010. július 29., csütörtök 11:36-kor

    folyt.
    Persze, csak akkor, ha nem kell túl gyakran letologatnom a szexuális ajánlataitok kielégítése miatt!

    Ne álmodozz itt ilyen köcsögösen, ilyen “plusz” szolgáltatást csak a túloldalon kaphatsz. Szatír.

  18. GONDOLKODÓ! szerint:

    “NYILVÁNOS A SUKORÓI TELEKCSERE SZERZŐDÉS

    Az LMP honlapján elérhetővé tette a sukorói telekcsere-ügylettel kapcsolatos értékbecsléseket és a földhivatali iratokat.

    A sukorói King’s City-ügyben keletkezett telekcsere-dokumentumok kiadását még 2009 nyarán kérte a Lehet Más a Politika a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. Miután az MNV nem reagált a megkeresésre, a párt pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért, a Fővárosi Ítélőtábla pedig ez év júniusában kimondta: nyilvános a sukorói telekügylet dokumentációja.

    A precedensértékű döntés az információs szabadságot és az áthatóságot erősíti, áll az LMP közleményében.

    A dokumentum teljes terjedelmében itt olvasható.”

Itt lehet hozzászólni !