Várpalota szerződést bont a céggel
Népszabadság
Várpalota önkormányzata megszakítja az együttműködést a Pannónia motorok újjáélesztését ígérő céggel, s visszaköveteli az annak adott támogatást. A város szerint a Magyar Motorkerékpár Kft. nem kezdte el időben a beruházást.
Kihátrál a legendás Pannónia motorkerékpárok feltámasztását ígérő cég mögül a várpalotai önkormányzat. A város képviselő-testülete csütörtöki ülésén úgy határozott:megszűntnek tekintik a Magyar Motorkerékpár (MM) Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást, s kamatokkal együtt visszakérik a korábban a cégnek nyújtott 15 millió forintos fejlesztési- és munkahely-teremtési támogatást.
A testület döntése több szempontból is meglepő. Az eredetileg ígértnél később ugyan, de idén áprilisban Várpalotán bemutatták az első „újkori” Pannóniát, a Bol D’or elnevezésű modellt. A szakítás meglepetést keltett azért is, mert a város önkormányzata a 15 millió forintos támogatás fejében tízszázalékos tulajdonrészhez jutott a Várpalotának motorkerékpár-összeszerelő üzemet ígérő MM-ben. Vagyis mostani döntésével az önkormányzat lényegében egy résztulajdonában lévő társasággal szakítja meg az együttműködést.
szólj hozzá: Új Pannónia motor bemutató
A döntés okairól Németh Árpád, Várpalota polgármestere azt mondta: a cég összeszerelő üzem, kereskedelmi központ építését ígérete, s szerződésben vállalta, hogy 2010. május 31-ig elkezdi a beruházást, ám erre nem került sor. Hozzátette: a társaság még a beruházáshoz szükséges ingatlanokat sem vásárolta meg. Arra a kérdésünkre, hogy a történtek után mihez kezd a város az MM-ben lévő részesedésével, a polgármester nem kívánt válaszolni.
– Megdöbbentett a testület döntése – mondja Mázló Imre, az MM ügyvezetője és kilencvenszázalékos tulajdonosa. Mint mondta, a beruházás előkészítése elindult: már hónapok óta tárgyal egy várpalotai ingatlan megvásárlásáról, ahol a kereskedelmi központjukat és fejlesztési részlegüket létrehoznák. Hozzátette: az ingatlan megvásárlásáról már megállapodtak, a szerződés megkötését az hátráltatja, hogy hibás a tulajdoni lap, emiatt fel kell méretni a területet.
Az ügyvezető szerint a beruházás elkezdését bizonyítja az is, hogy már több épület terve elkészült, s megrendelték azt az üzemcsarnokot, amelyben majd a motorokat szerelik össze. Mázló kérdésünkre, hogy visszafizeti-e a támogatást, azt felelte: „Egyelőre kivárok, bízom abban, hogy a testület felülvizsgálja döntését.” Ezzel együtt – tette hozzá – nekem is újra kell gondolnom a kapcsolatot a várossal, nem kizárt, hogy a történtek miatt máshol építem fel a gyárat, s kivásárlom a cégből az önkormányzatot. Mázló leszögezte: a Pannónia jövője nincs veszélyben, a cég helyzete anyagilag stabil, jól halad a Bol D’or modell engedélyeztetése, jövőre pedig bemutatnak két új prototípust. Arra a kérdésünkre, hogy mikortól kezdődik a sorozatgyártás, azt felelte: várhatóan jövőre.
Forrás: Népszabadság
Kár érte, sajnos ebből nem lesz semmi, de inkább ne legyen igazam 🙁
El tudtam volna képzelni a csepeli gyártást is. Most nem azért, mert valamikor itt készültek a Pannóniák, hanem, mert itt lett volna hely, de hát biztos másképp gondolták a szakemberek….
Elhiszem , hogy küszködnek a fejlesztéssel és a gyártás előkészítéssel.
De azt nem értem hogy az önkormányzat miért kezdett el hisztizni.? Hisz egyrészről akkor mikor egy gyártóüzemről beszélünk 15 millió az semmi. Csak azok a szoftverek amikkel ezt a gépet tervezték 8-10ezer euro.De ha ansyst vagy egyéb véges elem szimuláló szoftvert is vettek akkor ez duplázódhat. A prototípus legyártását inkább nem is tippelném….. .
Ez a baj itthon ha egy véletlenül itt letelepedett járműipari kutatásfejlesztő és gyártó cég pl egy hibrid teherautót akar fejleszteni és erre ledobja a fejlesztési költség felét, mit lépet a szoci kormány. Nem köll. Egyik kolléga kikérte , hogy milyen célokra kaptak akkor állami támogatást. lehet nem jól emlékszem de egy senkiálltal nem ismert huszadrangú irodalmárnak az életéről könyvet írt valaki 60 milláért! Illenekből volt több milliárdnyi kifizetés.Tisztelet a kivételnek ami igen ritka volt a felsorolásból.
Egy ijen fejlesztés és egy új márka bevezetése a piacra és gyártás igen nagy invesztíció. Most ráadásnak egy igazi vállalkozói orosz rulett!
Ha valaha megen motorra ülök és kigazdagodok ráadásnak lehet kapni Pancsit is akkor veszek egyet.
Amúgy baromi szép motor ez! Jó futómű , radiális négydugattyús féknyergek, hullámos tárcsával. Hát és a fényszóró!!! meg a forma , nagyon jól eltalálták az összhangot a régi és a modern forma megalkotásánál. Fasza
Szerintem ennyire nem vették komolyan a dolgot a prototípúsnál az alkatrészek 90 %-a neves külföldi gyártóktól lett megrendelve suzuki drz blokk brembo fékek stb. , ami persze nem baj, sőt jó dolog hazai megbízható gyártó egyelőre nincs is, más motorépítők is így csinálják, mert ha jól olvastam ebből eleve “csak” 55 db. akartak egyedileg gyártani, és később lettek volna sorozatérett típusok, de ez a herce-hurca körülötte, sajnos én is bíztam benne ,de most már inkább hajlok afelé hogy átverés volt az egész, de hozzáteszem remélem nem lesz igazam.
Pannónia helyett Bol D’or. Volt Pannóniám, de Bol D’or nem kell, nem érdekel.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
donquijote
Ez elmondható a Motoguzzi , bimota stb-ről is , Jó ők fejlesztettek egy blokkot. De itt is kellet egy vázat fejleszteni azokat Tüv engedély stb… . Ezért egy vázat tervezni és legyártani nem egyszerű. Már ha jót akar az ember, de egy rosszat ami nem törik el sem egyszerű.
Azért nem gondolom átverésnek mert többet kellet beleraknia jóval mint amennyit kapott, ráadásnak 10% tulajdonrésze van az önkormányzatnak.
Én azt gondolom , hogy csoda hogy eddig is eljutottak és örülnek ha túlélik ezt a mostani nagy fellendülést. Valószínűbb , hogy kifogytak a pénzből.
Nagyapo
Az eredeti pannónia Bol D’or létezett még legénykorában is, csak nem verték nagydobra mert ugye az imperialisták ópiuma ez a verseny motor 🙂
Amúgy egy híres verseny., sok márka nevezte így egyes tipusát.
Itt meg lehet nézni az eredeti Bol’d Or Pannóniat ! :
http://pannonia.veteranmotor.com/galeriak/talalkozok/agard090503/006.JPG
Nem sok készülhetett belőle.
Bárcsak lenne nekik olyan főhadiszállásuk mint a Guzzinak tesztpályával, szélcsatornával, pláne olyan szép helyen, és ha nem hordták volna szét a gyárból lehetne itt is motormúzeum mint kint.
később talán egyszer..
egy érdekes hozzászólást olvastam ebben a témában.
“Ha véletlenül megtalálják a TL2007 Terveit, kérem szóljanak.
Valaki kérdezte, hogy miért hívják Bol D’Or- nak itt a válasz: A csepeli motorkerékpárok franciaországi exportja még a 125-ös és 250-es egyhengeresekkel kezdődött az ötvenes évek elején. Minőségi problémák miatt nem sikerült túl jelentős üzleteket kötni, és a helyzet akkor sem változott, amikor 1956-ban, majd 1959-ben a Pannóniák sikerrel szerepeltek a világhírű franciaországi megbízhatósági versenyen, a Bol d’Oron. Amit a Vígh Endre vezette Kísérleti Üzem, illetve később a Versenyüzem meg tudott valósítani, arra a gyár képtelen volt, a minőség – jórészt a beszállítók hibájából és a tervteljesítési kényszer miatt – kritikán aluli maradt. Aztán jött a szovjet megrendelés, amelynek évről évre emelkedő üteme miatt a Csepeli Motorkerékpárgyár szinte teljes termelése elkelt már a szerelőszalag végén, s nem volt túl fontos a nyugati export.
A francia kapcsolat a hetvenes évek elején került elő megint, amikor a Pannónia megpróbált valutabevételre szert tenni, és egyetlen versenyképes termékét, a P20-ast kínálta Európa nyugati felében. 1971-ben és 1972-ben ismét indultak a Pannóniák a Bol d’Oron, s bár kisebb sikerrel, mint az ötvenes években, arra azért jó volt a próbálkozás, hogy felkeltsék a marseille-i Ganier et Fils cég figyelmét. Az 1972-es futamot megelőző sajtótájékoztatón Zsolnai László, a motorkerékpárgyár igazgatója így nyilatkozott a Csepel újságnak: “Látszólag ez sportesemény, azonban a verseny egyben gazdasági kapcsolatokat is jelent, ugyanis a tavalyi eredmények alapján több nyugati ország érdeklődését felkeltették a Pannónia motorok. Franciaország és az NSZK 250 darabot rendelt.”
Érdekesek a hozzászólások, de nem volt a Motorkerékpárgyárnak Bol D’Or típusú motorkerékpárja. Az ’56-os és az ’59-es sikereket a 24 órás versenyen, mert nálunk így ismerték, tuningolt szériamotorok (TL) vettek részt.
A70-es években a francia vonal nem volt időszerű, többet adott volna a Yamaha szerződés aminek terméke volt a P20-as.
A Bol’d Or (Aranysisak) nevet viseli többek között egy Honda 900-as gép is.
Továbbra sem tetszik nekem, hogy egy magyar motort, az ismert Pannonia helyett miért nevezzük Bol D’Or-nak.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Egy cikk a versenyről:
http://totalbike.hu/tesztek/boldor/
donquijote:
2010. július 27., kedd 08:36-kor
– JÓ volt olvasni a HŐS KORT. Sajnos, mint a fociban mindenben vissza maradtunk, vagy a többiek nem álltak meg egy szinten. Múlt nélkül nincs jövő, de a múltból nem lehet a végtelenségig meríteni. Lépni kell…
Egy érdekes történet a “gulyáskommunizmusból”.
Barátom vett egy P20-ast. Tettszett neki, de többször “beállt” a dugattyú. A szervizben elmagyarázták neki, hogy rosszul kezelte. Miután kérte adják oda dugót, mert az Anyagvizsgálóban dolgozik, majd beméreti. Erre elmondták, hogy van egy nagy szilíciumtartalmú dugattyú, de a szériagépekbe azt nem építik be. Neki beépítették, utána kitűnően ment a gép.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
nagyapo
Értem akkor a Bol D’Or “ellenkezést” valóban tl volt a versenygépek típus jele.
Ez most is simán előferdül lásd beszoruló gázpedál, a hirtelen kézifékező autók 🙂 ehez képest egy megszorult dugó semmi:) .
A szilíciumos alu nem olcsó most sem , épp ma kaptam egy szép árat rája 50*50cm 12mm vastag 4db 207e Ft meg ÁFA…. .
T.
nagyapó:
2010. július 27., kedd 18:40-kor
Az a “beállt” dugattyú hiba azért kicsit bonyolultabb probléma volt. – azt mondja a Fater.
Az Öregem az tudja! – és nem hiszi, hogy probléma mentes lett a barátod gépe. 😀
Azért a megszoruló dugó is tud “tréfás ” lenni, apám p10-e produkálta előzés közben 100-105 körül, ő még mindig emlegeti pedig már több mint 40 éve volt, szerencsére bukás nem lett belőle csak utána a szervizben egyre szarabbul rakták össze,meg nem hinném hogy nagyon utánajártak volna hogy még milyen kárt tett a motorban a szorulás,
és ő is zöld fülű volt még a témában, úgyhogy a végén inkább átnyergelt egy kicsit lehasznált Nsu Max-ra.
Jeniszej :
hát ha már kapott jó dugókat a motor, és ezek szerint jóba volt a gyári szerelőkkel is akkor biztos feljavították a blokkot, úgy tudom hogy eleinte voltak azért yamaha alkatrészek is gondolom haveroknak az is elérhető volt,
amúgy Öregednek is volt, ezért ápol ilyen “szép” emlékeket róla?
Akkoriban a német Das Motorrad csinált egy tartós tesztet a p20-al, a teljesítménnyel meg voltak elégedve mint a Kgst leggyorsabb motorja, de hát a minőség főleg német szemmel lesújtó volt.
Itt meg egy amerikai hirdetés a Pancsiról, ott White néven futott.
http://www.cybermotorcycle.com/gallery/csepel/White_Shooting_Star_advertisment.htm
Azt mondja a Fater a beragadós Pannónia motorok problémája soha nem oldódott meg, mert az öntött vas henger léghűtés mellett nem szerette az alumínium dugattyút. A Megoldás lett volna, mint más gyárak tették a vízhűtés vagy az alumínium bordás henger. A kemény krómozott henger is megoldotta volna a problémát.
Hiszek az Öregemnek, mert a szakmát a hátul töltős 250-es Csepeleknél és a lemezvillás DKW-nál kezdte sok évvel ezelőtt.
Persze az átkosban kapható kenőanyagok is elmaradtak – messze a kenőanyag fogalmától.
😛
lolka!
1972 óta hajtottam egy 250-es kiskerekű, nikkeltankos ún. paraszt JAWA-t! A “bádogbugyisat”, ha a Faterodnak mond valamit ez a becenév!
öntöttvas hengerben alu dugó! 257 000 km-rel vitte el svájci motorbuzi, egy 58-as kiadású Dongóval együtt!
Mennyiért, azt borítsa fátyol!
Ez is okozta , először tervebe is volt hogy aluhengeres lesz de aztán a spórolás ott is közbe szólt, de inkább a vacak dugattyú anyagminőség okozta és a finoman szólva is elég tág tűréshatárok használata és nem megfelelő kipuffogók ami nagyon rontotta az öblítését a motornak , jó ellenpélda hogy amiről másolták a yamaha is öntöttvas hengert használt csak jobb minőségben és jó dugókkal, és ha nem tévedek az Adlerek (mb 250) is öntöttvas hengert használtak, ami ezeknek a motoroknak az apukája volt.
A másik jó erre lehet mondani hogy más mert négyütemű, de akkoriban meglehetősen sportos volt az Nsu Max , Sportmax az sem szorult meg pedig annak is öntöttvas hengere volt léghűtéssel, és elég pörgős volt a kicsike 7000 is forgott, a sport változat 9000 is persze az is csak gyári Mahle v. Kolben-Schmidt dugóval, valahol olvastam hogy először a p20-nál is Mahle dugókat akartak használni csak aztán közbe szólt a spórolás.
grün:
Amit múltkor írtál az mz blokkos simódra nem gerjedt a svájci úriember? 🙂
257 000 km egy kicsit soknak tűnik, világkörüli úton voltál vele többször is?
lolka!
Azt mondja a fater, ne figyelj oda a hozzá nem értő emberek véleményére.
Azt hiszem, nem kell bizonyítani neked, hogy több százezer kilométert futott roncs JAWA – beragadhatott e még egyáltalán? 🙁
Csillog a faterom szeme, amikor fiatalságára gondol, – no meg ara a sók lóvéra melyet JAWA motorok javításával szerzett. A JAWA -nak is megvolt a saját betegsége és nem kevés azzal együtt, hogy a „béketáboron” belül sokszorosát költhették a fejlesztésre, mint mi a Csepel motorokra.
😀
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1175565354
MOTORKERÉKPÁR GYÁR
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1175565354
grün:
2010. július 28., szerda 10:30-kor
-Most hirtelen nem tudtam mit kezdjek avval amit írtál, de aztán kisilabizáltam, hogy “Jeniszej”-k írtál. Azért voltam egy kicsit bajban, mert a fateromnak 1939-’40 volt jawaja, ?cm3 azt nem tudom. Én ’71-n hajtottam egy 250-t , előtte volt dongóm is, de az a ’60-s években volt…A hengerek, ha aluból vannak gyártva, akkor is acél betét van benne, a dugattyún meg acél öntés gyűrű. Inentől kezdve az illesztéseken és a belekevert üzem anyagtól függ a beragadás (mert valamikor “kézzel” kevert keveréket) kaptunk…
Bocs lolka!
Tévedtem, de vetted a lapot!
A Faterod JAWA-ja valószínűleg 350-es, egy hengeres, négyütemű lehetett.
Azok még a wanderer licenc alapján készültek a 30-as években!
donquijote!
Sajnos az MZ motoros Simsonom a Rendőrség őrizetét élvezi, egy nemzetiszínű zsinórral átkötött csomagban!
Nem tudom őrzik-e még?
257 000 : 38=6763 km, ez sok évente?
Hét évig tekertem Angyalföldre biciklivel oda-vissza 60, az több!
Mindezt 820Ft kalória pénzért. Versenyenként egy buci és félliter tej, plusz félkiló parizer!
De hát amikor az ember fiatal!
Nem ver az Isten bottal,
csak Dongó segédmotorral! 🙂
lolka:Mondja – “hengerek, ha alúból vannak gyártva, akkor is acél betét van benne, a dugattyún meg acélöntés gyűrű.”
Jó a meglátásod.
Látszik a hozzászólásodon, hogy értesz a motorokhoz.
Bólogat helyeslően a Fater is.
Bizonyos a fater benne, hogy tudod miét jobbak ezek a párosítások, – az illesztéseken, a dugattyú kialakításán túlmenően. (kúpos, óval dugattyú kialakítás stb.)
Akkor, azt is tudod e mi a helyzet a manapság már jobban elterjedt keménykrómos hengerekkel?
– Miért nem hajlamosak ezek a párosítások a dugattyú felkenődésére a henger falára.
Jeniszej:
2010. július 28., szerda 14:42-kor
Megmondom őszintén, nem követem már a technikai fejlődést, hisz “percenként” változik, már régen nem szükséges az, mint régen, hogy egy személlyel csak ennyivel meg annyival szabad menni pl motornál. Most már az anyagok a tűrések a kenőanyagok olyan magas fejlett szinten vannak, hogy nincs bejáratás, az elektronika figyel mindenre. Ezeket a technikákat már nem lehet bütykölni.
Királyerdei:
2010. július 28., szerda 14:25-kor
Azért trükkös kis motorok voltak azok a “dongók”, volt szikra, benzin, de ha nem úgy volt összerakva ahogy kellett, még “nagy tudású” szerelőt is megszívatott, lehetett ám tologatni és tekerni nem indult el…
Jeniszej!
Lehet, hogy kinevetsz, de 20 évig FSR-eztem (Formula Rennen Schiff), 3.5 ccm kategóriában.
Cseh MVVS motor, átm.16 mm-es öntöttvas dugattyú, edzett acél persely, gyűrű nélkül!
Most kapaszkodjon a Fater! Rezócsővel kipörögte a 35 000-et percenként, ahol két lóerőt adott le!
Félórás futam alatt másfél-két liter metanol fogyasztással! Ja, és ehhez fél liter ricinus olaj!
Sose fordult elő besülés és egy-egy motor (edzésekkel együtt kb.tíz üzemórát) kibírt!
Királyerdei!
Nem szentségel eleget?
Vegyen Berva mopedet!
Országúton akar hálni?
Riga mopeden kell járni!
Vannak teljesen aluhengerek is pl. nikasil eljárással(mahle fejlesztette még a 60-as években, de vannak újabb eljárások is) ellenállóvá téve, de ezzel is az a baj mint a kemény-krómos hengerrel nem olcsó és egyszerű a javítása persze emellett nagyon jók a siklási tulajdonságuk. A dugattyú anyagán van a hangsúly nem mindegy hogy kanálból öntötték vagy felületkezelt,hőkezelt beállított összetételű súlyú dugóról van szó , kicsit másként fog tágulni, kopni viselkedni extrém körülmények között a kettő pláne nem mindegy egy viszonylag magasabb fordulatú gépnél mint a p20, persze ahhoz az is kell hogy a forgattyús mechanizmus is ütés nélkül forogjon.
Lolka!És százon hány bringagumit fogyasztott a Dongó? 🙂
Amúgy a motororos elvtársak (főként a nusisak) nem nagyon kaptak alkatrészt a kütyüjükhöz.De volt a Völgy utcában az öreg Gocsár fémöntő.Kitűnő alkatrészeket csinált bármely motorhoz.
Amúgy a motorkerékpárgyár legborzalmasabb kütyűjei a Panni robogó,meg a Tünde robogók voltak. 🙂
Királyerdei:
Nusihoz valóban kintről lehetett főként alkatrészt szerezni, Bécsben is volt egy remek Nsu club, csak kellett kapcsolat, szerintem a Fatert biztos figyelték mit levelezik olyan lelkesen a gonosz kápitálista bmw-nsu alkatrészkereskedőkkel, sőt még Münchenbe is kiment egyszer alkatrészért, de mesélte hogy jó krómozó volt itt Csepelen is.
T.grün:
2010. július 28., szerda 15:22-kor
Azt mondja a fater ezzel nem nagyon, lepted meg vele, és nem nevet ki!
Van neki még most is valahol egy izzító szálas “tigris”, és pár darab Wella másfél köbcentis.
Ezeket a kis motorokat nem szabad összehasonlítani a nagy motorokkal.
Azt azért nem merném kijelenteni, hogy ezeknél a modell motoroknál nem volt besülés.
Az öregem az ötvenes években űzte ezt a sportot – igaz repülőkkel.
Akkor ezekhez az öngyulladásos kismotorokhoz még saját maguknak kellett az üzemanyagot összeállítani, – éter és ricinus keverékéből.
Jeniszej!
Petró, éter, ricinus!
Jeniszej:
2010. július 28., szerda 16:24-kor
“-Wella másfél köbcentis.”- Ez a Wella az a Wella akiknek a volt Rákosi Endrébe (most Szent László) volt a műhelyük? Ismertem a Gézát is a Bandit is. Ezek a kismotorok dízel elven működtek és a löket hosszt lehetett szabályozni. Amikor MZ jártam sokszor tettem a benzinbe ricinus olajat, tetszett az illata…
Királyerdei:
2010. július 28., szerda 15:57-kor
-Nem emlékszem rá, de a Mária Királyné-ú, ott igen. A Völgyben a Kissék voltak galvanizálók…
Egy szépen megtuningolt P20 a jelenből:
http://www.motorrevu.hu/beszamolo/alommotor_olbeipannonia_p20_r
Lolka!
A Völgy utcában volt az öreg Gocsár.(A spori oldalán,közel a sporihoz.
Később a Rákóczi térre költözött)Fémöntő maszek volt.A nagy tudása miatt nem cseszegették,a Gyártól is sok melót kapott,amit nem tudtak ott megcsinálni.
lolka!
Nem a lökethosszt, a robbanótér nagyságát, vele az üa. gyulladási idejét, azzal a fordulatszámot lehet szabályozni az ellendugattyú segítségével!
grün:
2010. július 28., szerda 18:27-kor
– Köszi, igaz hát a hajtókar és a főtengely adja a löket hosszt…
donquijote:
2010. július 28., szerda 18:04-kor
– Ettől azért “libabőrös” lettem…
Ez még jó,strapabíró járgány volt:
http://m.blog.hu/au/autofilia/image/apamacko/081018/00021.jpg
http://www.origo.hu/i/0503/20050304pannonia20.jpg
lolka:
2010. július 28. szerda
– Köszi, igaz hát a hajtókar és a főtengely adja a löket hosszt… 18:40-kor
–
Azt mondja faterom
– a lökethossz csak a főtengely méreteitől és ezen belül az excentrikus méret nagyságától függ.
A hajtókar méreteit a főtengely és egyéb összefüggések határolják be.
Henger átmérő – löket hosszúság viszonyától függ, hogy egy motor hosszú, négyzetes vagy ultra rövid löketű lesz. Mindegyik más és más tulajdonságú motort feltételez.
😀
Itt az óriási lehetőség!
Budapestet teljesen ipartalanították!
Itt maradt a munkaerő – óriási mennyiségben!
Miért nem nyilvánvaló hogy az ország központjában az iparűzési adó éhség központjában (mert Budapesten nincs ipar, tehát iparűzési [elűzési?] adó sem képződik) – nagy várakozással tekint minden egyes kerület – pláne a hatodik egy megváltó ipar létrejöttére!
Hajrá! Előre Budapest újra iparizálásáért!
Köszönettel: Sárközi János – egy ipari munkás
Hát,
Erre büszkébb lettem volna:
http://cheezburger.com/5614907648
2014.április 14-t írunk.