A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a Fidesz június 4-ét
MTI, Magyar Nemzet, HírTV, Csepel.info
A Hír TV beszámolóját itt nézhetik meg
Június közepén kerülhetnek a parlament elé az első fontos gazdasági törvényjavaslatok, nyár végétől pedig megyei kormányhivatalokat hoznak létre. Új alkotmány a tervek szerint 2012 közepén vagy végén lesz, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik – jelentette ki Orbán Viktor a szerdai, budapesti gazdasági konzultáción.
A miniszterelnök-jelölt leszögezte: a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha a parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Kijelentette: először a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani, majd ezt követően kell új alkotmányt alkotni. „Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt” – fogalmazott.
Júniusra készül el a Varga-jelentés
Orbán Viktor elmondta: várhatóan május 29-én alakul meg az új kormány, az azt követő napokban pedig a miniszterjelöltek székfoglalóit hallgatják meg.
Június első hetére születhet meg és kerülhet a kormány elé a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság első „komolyan vehető”, közbeeső jelentése az ország tényleges gazdasági állapotáról – közölte a Fidesz elnöke, hozzátéve: e dokumentum néhány napos vitája után hozzák meg a gazdaság szempontjából legfontosabb döntéseket. Június közepén kerülnek a parlament elé a javaslatok, amelyekben sok a gazdasági konzultáción elhangzott indítvány visszaköszön majd – mondta.
Megyei kormányhivatalok lesznek
A leendő kormányfő bejelentette: nyár végén következik a középszintű közigazgatás teljes átalakítása. „Nem hagyjuk úgy a megyei szintű közigazgatást, ahogy az most van. Az lehetetlen, hogy 40 körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intézni középszinten” – mondta.
Közölte: ezért létre fogják hozni a megyei kormányhivatalokat, amelyeknek az élén az állam megyei vezetője áll majd, aki maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat, két kivétellel, ez a rendőrség és az adóhivatal. Minden más hatóságot a megyei kormányhivatal alá szervezünk – jelentette ki Orbán Viktor.
Matolcsy: Elindulhat a gazdasági fordulat
Tízből kilenc javaslat még mindig aktuális az öt évvel ezelőtti gazdasági témájú konzultáción megfogalmazottak közül – jelentette ki Matolcsy György az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által meghirdetett nemzeti konzultációsorozat második, szerdai rendezvényén. Ugyanitt Demján Sándor arról beszélt, hogy a kormány munkájában a gazdaságnak prioritást kell kapnia.
A konferencián, amelynek témája a gazdasági válsághelyzet elhárítása, Matolcsy György azt mondta: a politikai fordulat lehetőséget ad arra, hogy elindítsák a gazdasági fordulatot. Úgy fogalmazott: az öt évvel ezelőtt megfogalmazott tízből csak egy javaslat nem aktuális, az, hogy 2010-re vezessék be az eurót Magyarországon.
Öt évvel ezelőtt 10 pontos javaslatcsomagot fogadott el az üzleti élet – emlékeztetett Matolcsy György. Ezek között volt a kiszámítható gazdaságpolitika, az élőmunkát terhelő járulékok megfelezése, az egykulcsos jövedelem-, a családi adózás bevezetése, a kisadók eltörlése, a kis- és középvállalkozások (kkv) tőkejuttatásainak visszaállítása, közbeszerzési fordulat, a körbetartozások leállítása, a kiskereskedelemben egy hónapos fizetési határidő bevezetése, bürokráciaellenes csomag és az euró 2010-es bevezetése.
Elmondta: ez a harmadik gazdasági konzultáció, az első 2000-ben volt, a Széchenyi-terv megalapozásakor, a második 2005-ben. Hozzátette: most is várják az üzleti élet javaslatait.
Demján óvott a csodavárástól
Szemléletváltásra van szükség, a politika teremtse meg a gazdaság számára a megfelelő körülményeket a versenyképes adórendszerrel, a vállalkozások likviditásának biztosításával – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke.
A VOSZ elnöke kiemelte: a kormány munkájában a gazdaságnak prioritást kell kapnia, mert ez teremti meg a társadalmi jólét alapját. Demján Sándor felszólalásában hangsúlyozta, hogy a társadalomnak a termelésre kell fókuszálnia, tisztelve a fizikai munkát, mert jelenleg a szellemi foglalkoztatás van fölényben. A VOSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szabályok alapján a kis- és középvállalkozások nem tudnak jövedelmezőek lenni.
Rámutatott, hogy szükséges a foglalkoztatás bővítése, és radikálisan változtatni kell az oktatáson, mert jelenleg alacsony a műszaki és a tudományos értelmiség aránya, a foglalkoztatás szerkezetében pedig a szakmunkások arányát kell növelni. Demján Sándor óvatosságra intett a csodavárással kapcsolatban, ehelyett szerinte jól meg kell szervezni a gazdaságot, a társadalmat, mert a munka a kilábalás alapja, és ezt kell segítenie a kormánynak.
Az uniós forrásokat a gazdaságba kell irányítani
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a vállalkozók az egyensúly megtartása mellett a gazdaság növekedési feltételeinek megteremtését, a bürokrácia csökkentését várják. Az MKIK elnöke hangsúlyozta: a gazdaság számára az a jó, ha a kormány és a jegybank között megfelelő együttműködés alakul ki.
Parragh László arról szólt, hogy a kamara közreműködésével több javaslat is készült a foglalkoztatás bővítésére, az adócsökkentésre, egyszerűsítésre. Az MKIK elnöke felhívta a figyelmet a Széchenyi-kártya továbbfejlesztési lehetőségére, amelynek bázisán jelentős hiteleket, köztük beruházásit is el lehet juttatni a kis- és középvállalkozásokhoz.
Parragh László hangsúlyozta, hogy az európai uniós forrásokat a gazdaságba kell irányítani, mert jelenleg Magyarország egy fejlett ország logikája mentén használja a lehetőséget felzárkózó helyett. A kamara elnöke szerint csökkenteni kell a pályáztatás és a kifizetés idejét az uniós források felhasználása során. Megfogalmazta azt is, hogy a közbeszerzési törvény módosításával a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe kell hozni.
Az MKIK elnöke aláhúzta: a gazdaság számára az a jó, ha a kormány és a jegybank között megfelelő együttműködés alakul ki. Szerinte a jegybank feladata nemcsak az inflációra, hanem a gazdaságpolitika támogatására is kiterjed.
Adóreformot várnak
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke elmondta: az adóreformtól azt várja, hogy ösztönözze a növekedést és állítsa helyre a versenyképességet. Az igazságos közteherviselés érdekében a többkulcsos adórendszer mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy az egyszerűsítés nem jelentheti az egykulcsos megoldások preferálását.
Balogh Ádám, az adómunkacsoport vezetője a számításaik szerint túlzottan magas adóterhelésre hívta fel a figyelmet. Ismertette: a GDP-arányos adóelvonást tekintve csak a leggazdagabb országok előzik meg Magyarországot. Egy átlagos magyar kkv adóterhelése a nyereség mintegy 57,5 százaléka, amivel világviszonylatban Magyarország a 150. helyen áll. Bírálta a bürokráciát tápláló jelentős adminisztrációt, megemlítve, hogy egy átlagos magyar kkv-nak évente 330 órát kell foglalkoznia adózási kérdésekkel, a régióban a legtöbbet. Balogh Ádám sürgette az adórendszer egyszerűsítését, ezen belül a kisadók összevonását, és az egykulcsos szja mellett tette le a voksát.
Támogatni kell a vállalkozásokat
Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója szerint a magyar vállalkozók saját magukat nem tudják kihúzni a gödörből, az induláshoz állami segítséget is sürgetett, elsősorban állami garanciavállalást, kamattámogatást. Úgy vélte, van pénz a gazdaságban, csak szétaprózva. Felhívta a figyelmet a párhuzamos, egymást kioltó programokra, és úgy vélte, hogy az államnak a hitelnyújtás helyett a banki forrásokat kellene aktivizálnia.
Udud Péter, a fejlesztéspolitikai munkacsoport szakértője szerint meg kell vizsgálni, hogyan lehet felgyorsítani az uniós fejlesztési pénzek kifizetését és csökkenteni az intézményrendszert. Szerinte felgyorsíthatók a folyamatok önerő- és garanciaalap létrehozásával. Fontosnak nevezte, hogy komplex, összetett fejlesztések valósuljanak meg, továbbá azt, hogy megfelelő monitoringrendszer épüljön ki.
A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a Fidesz június 4-ét
A nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét közös törvényjavaslatában a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt.
A parlament honlapján olvasható, szerdán benyújtott, A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő előterjesztés szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására – olvasható az indítványban.
A javaslat kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az előterjesztés szerint az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.
Utalnak arra, hogy Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A törvény a békediktátum aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépne hatályba.
Támogatom a nemzeti összetartozás napjának ötletét. Kíváncsi leszek hogy a sokkulacsos Jobbik megszavazza-e vagy úgy viselkedik mint a Szigeti és az OVB beszámoló esetében, vagyis felkarolja Szigetit és a választási botrányt (igazolással szavazók kilométeres sorai) előidéző OVB-t.
De lehet hogy csak annyit mondanak: “Beszéljük meg a folyosón.” 🙂
De lehet, hogy annyit sem mondanak, csak szó nélkül pakolják tovább a homokzsákokat a gátakon…
Eddig úgyis többet fotózkodtak mint pakoltak…
Elég homályos az első kép. Csak nem a Selmeczi szenátort látom ott középen?