Csepel.hu
Az 56-os emlékművet megkoszorúzta a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd, valamint Ábel Attila, Morovik Attila, Pákozdi József alpolgármesterek és Vincze Anikó jegyző.
Koszorút helyeztek el a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt képviselői, Kovács Dávid Attila és Tóth Sándor független képviselők, a Csepeli Német Önkormányzat, a Csepeli Örmény Önkormányzat, a Csepeli Román Önkormányzat, a Történelmi Egyházak Csepeli Lelkészi Körének tagjai, a Dél-Pesti Tankerületi Központ, a Csepeliek a Csepeliekért Egyesület, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csepeli tagcsoportja, a BKSZC Weiss Manfréd iskola és a Vitézi Rend képviselői. Rajtuk kívül csepeli civil szervezetek, magánszemélyek is koszorúztak. A csepeli önkormányzat elöljárói virágot helyeztek el a téren található Pesti Srác szobornál is.
Ezt követően az éppen egy évvel ezelőtt átadott Wittner Mária parkban folytatódott az ünnepség, ahol Borbély Lénárd átnyújtotta a Csepel Örökség díjat, amely azoknak a természetes személyeknek és szervezeteknek adományozható, akik, vagy amelyek a kerület értékeinek növelése érdekében maradandó eredményt értek el. A forradalom és szabadságharc pillanatait idézték fel a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia növendékei Kovács Gábor Dénes rendezésében, akik Illyés Gyula, Márai Sándor és Wittner Mária műveiből állították össze műsorukat.
Borbély Lénárd ünnepi beszédében szólt arról, hogy sajnálatos módon az önkormányzatnak éppen azon képviselői nem vettek részt a közös megemlékezésen, akik a békéről és az összefogásról beszélnek. Wittner Mária a szabadságharc hőse, Csepel díszpolgára, akire büszkék lehetünk. A kommunizmussal soha meg nem alkudó személye példaértékű a szabadságszeretők számára. A Közösen Csepelért Polgári Egyesület kezdeményezésére készíttették el adományokból azt a három oszlopból álló szobrot, amely örök emlékként őrzi Wittner Máriára alakját. Az egyik oszlopon olvashatók Wittner Mária híres szavai, amelyeket a Parlamentben mondott el a kommunizmus bűneiről. A szoborkompozíció Lelkes Márk szobrász alkotása.
Lelkes Márk megemlítette: Wittner Mária életműve számára úgy alkot egészet, hogy az három részre osztható. A börtönévek, a szabadulása utáni elhallgattatásának évei és a szabadság időszaka.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a világtörténelem legtisztább forradalmának nevezte 56-ot. Az emberek tűrhetetlennek tartották az elnyomást és a terrort, a magyar nemzet számára a megmaradás volt a tét. Ebben a küzdelemben eggyé vált a nemzet és a nép, mert a magyarság nem akart rabságban élni. Wittner Mária halálával a forradalom egyik utolsó nagy alakja távozott. Soha nem alkudott meg a kommunistákkal, hű maradt elveihez. Hitte, hogy a gonosznak ellenállni kötelesség.
A szoborkompozíciót Kertész Péter atya és Mosolygó Dénes görögkatolikus parókus szentelte fel, majd az ünnepség résztvevői egy szál virágot és mécsest helyeztek el a talapzatán.
Forrás: Csepel.hu
