Csepel.info

Hírszerző

Nemcsak pénzforrást jelentett a BKV-t Hagyó Miklós volt főpolgármester helyettesnek, hanem a Gyurcsány Ferenccel szembeni politikai küzdelemben is felhasználta a céget nyomásgyakorlásra sztrájkok révén, amihez több szakszervezettel jó viszonyt ápolt – mondták a Hírszerzőnek a közlekedési vállalatot és a megbukott szocialista politikust is ismerő forrásaik Balogh Zsolt Magyar Nemzetben megjelent cikke kapcsán.

Kérdés, az ott elhangzott súlyos vádaknak lesz-e következménye Hagyóra nézve.

Több közlekedési szakszervezettel is nagyon jó viszonyban volt Hagyó Miklós, a BKV-ért felelős volt főpolgármester helyettes, amit saját politikai céljaira is felhasznált – állította a Hírszerzőnek a BKV volt vezérigazgatójának Magyar Nemzetben megjelent interjúja kapcsán több, a cég működését belülről ismerő forrásuk. Balogh Zsolt az interjúban többek között arról beszélt, hogy a 2008 áprilisi BKV sztrájk idején a végül megszületett megállapodás aláírása után több szakszervezeti vezető és „egy-két igazgató” várta az irodájában, és azt mondták neki, hogy a szakszervezeteknek is juttatni kell valamennyi pénzt, és “természetesen” magának Hagyónak szintén.

Ahogy a Hírszerzőnek elmondták, Hagyóra hivatkozva egyébként nemcsak a BKV-nál, hanem más fővárosi cégeknél is előfordult rendszeresen, hogy “kijáró emberek” jelentek meg a vezetőknél, és a főpolgármester helyettesre hivatkozva utasításokat osztogattak, vagy – egy városházi forrásuk megfogalmazása szerint – “számokat írtak papírlapokra.

A szakszervezetek cáfolnak

“Hagyó köztudottan szemben állt Gyurcsány Ferenccel, mert komoly ambíciói voltak a főpolgármester jelöltségre, amit az akkori miniszterelnök nem támogatott. Ilyen helyzetben kiélezni egy kicsit a helyzetet a fővárosban, mondjuk egy közlekedési sztrájkkal, nem volt rossz eszköz” – mondta a lap egyik informátora. Egy a fővárosi MSZP-t és a közlekedési céget is jól ismerő politikus szintén arról beszélt a Hírszerzőnek, hogy “az MSZP-n belüli politikai küzdelmekben az, hogy Hagyó mögé felsorakoztak a budapesti szocialisták, ráadásul ott volt a BKV is, komoly ellensúlyt jelentett még a pártelnöki tisztséget viselő Gyurcsánnyal szemben is”.

Balogh nem mondta meg, mely szakszervezeti vezetőkről beszélt, a Hírszerző két BKV-s forrása ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy a főpolgármester helyettes alapvetően a buszos szakszervezetekkel volt jóban, a menedzsment részéről pedig a már előzetesben ülő Szilágyiné Szalai Eleonóra volt humánpolitikai igazgató volt az érdekképviseletek egyik lobbistája, a másik pedig a szintén már előzetesben ülő Regőczy Miklós, volt kommunikációs igazgató.

A Hírszerző forrásai szerint “Szalainé volt az, aki minden igazgatósági ülésen a szakszervezetek mellett lobbizott, ő járt ki juttatásokat nekik, mint például a luxusbuszok”. Földényi György, aki a 2008 áprilisi, és a most januári sztrájkot szervező bizottság vezetője volt és a “buszos” Budapesti Közlekedési Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Hírszerzőnek azt mondta: nem tudja, miről beszél Balogh Zsolt, semmilyen pénzeket nem juttattak vissza Hagyó Miklósnak, nem is voltak jóban a szakszervezetek a főpolgármester helyettessel. “Mi folyamatos konfliktusban voltunk a városházával a BKV alulfinanszírozottsága miatt” – mondta a lapnak a szakszervezeti vezető. Más érdekképviseletek vezetői szintén tagadták, hogy pénzt kaptak volna.

Balogh Zsolt az interjúban számos súlyos vádat fogalmaz meg Hagyóval szemben, és beszél arról is, több esetben nyilvánvalóan előnytelen szerződéseket kellett aláírnia. Beszél például egy 2007-es informatikai beruházásról, amelyből 40 százalékot kellett „visszacsorgatni”. A Hírszerző úgy tudja, hogy ez éppen az a HÉV-kijelző tender, amelyről korábban lapunk is írt – ekkor fizettek ki 100 millió forintot a hőlégfúvóval melegített, “kijelzővé kinevezett” LCD televíziókért.

Jogi nonszensz a vádalku?

A BKV-nál nem kívánták kommentálni az elhangzottakat. Nem szerettek volna nyilatkozni azok a volt felügyelő bizottsági tagok sem, akiket a Hírszerzőnek sikerült utolérnie. Lelovics Ottó, akinek a szobájában kellett átadnia a pénzeket Balogh állítása szerint Hagyónak, és aki már maga is gyanúsított, szintén azt mondta a Hírszerzőnek, hogy nem nyilatkozik. Steiner Pál, fővárosi szocialista frakcióvezetőnek üzenetet hagytak a telefonján, egyelőre nem hívta vissza lapot. Hagyó Miklós közleményében azt írta, ártatlan, a cikkből csak annyi igaz, hogy szereti a parizert, és beperli Balogh Zsoltot.

Bárándy György, Balogh Zsolt ügyvédje azt mondta a Kossuth Rádiónak, hogy védencét gyanúsítottként hallgatták meg, de vádalkut kötött, ezért nyilatkozhatott. Balogh Zsolt korábban tett egy elmondása szerint 30 oldalas, részletes írásos vallomást, amit “állatitokká nyilvánítottak”, de a gyanúsítotti kihallgatása már nem minősül annak, ezért beszélhetett.

A kérdés az, hogy Hagyó Miklósra nézve van, lesz-e következménye Balogh mostani szavainak. Egyelőre úgy tűnik, nem. A BRFK megkeresésükre csak annyit közölt, hogy semmilyen módon nem kommentálják az ügyet, a nyomozást pedig folytatják tovább. Magyar György ügyvéd “jogi nonszensznek” nevezte a Hírszerzőnek nyilatkozva, hogy Balogh Zsolt egy olyan ügyben kössön vádalkut az ügyészséggel, amiben ő maga is gyanúsítottként érintett, majd később nyilatkozzon is a részletekről.

“Gyanúsítottként nincs jelentősége annak, hogy ő mit mond az eljárásban, és erre az ügyésznek is fel kell hívnia a figyelmet. Vádalkut egyébként sem lehetne kötni bűnszövetkezetben elkövetett kül jel értékű csalás, sikkasztás vádja esetében, aminek a felső büntethetősége meghaladja a nyolc évet. Ráadásul az ügy több szereplője azért van előzetes letartóztatásban, mert az ügyészség szerint befolyásolná a nyomozást, ha szabadlábon maradtak volna. Balogh Zsolt nyilatkozatát elég nehéz úgy tekinteni, mint ami nem befolyásolja a nyomozást, így megkérdőjelezhető, mások miért vannak előzetesben” – mondta a Hírszerzőnek az ügyvéd.

Magyar György szerint az is érdekes, hogy ki nyilvánította államtitoknak Balogh vallomását. “Miért lenne államtitok a BKV szabálytalan működése, vagy, hogy előnytelen szerződéseket kötöttek? Egy ügyész, vagy egy rendőr nem is nyilváníthat államtitokká semmit, ehhez minimum a titokminiszter kellene, ráadásul, ha erről szólt a vallomása amiről az interjú, akkor ezek szerint már elmúltak a titokká nyilvánítást alátámasztó okok?” – mondta Magyar György.

Forrás: Hírszerző

This entry was posted on 2010. március 6. szombat at 22:15 and is filed under Közlekedés, Közpénzek, Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.