Csepel.hu
Idén már harmadik alkalommal kapcsolódott be az Összetartozás Háza – Trianon Emlékkiállítás a Múzeumok Éjszakája nevű országos kulturális rendezvénysorozatba.
A tárlatvezetés mellett színpadi programok és kézműves foglalkozások várták a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt.
A sport központi szerepet töltött be az Összetartozás Háza programjai során, hiszen ahogy Bondor-Varga Ildikó elmondta, Magyarországon a sport mindig a nemzeti önállóság kifejezésének fontos területe volt. Az intézményvezető két sportlegendával, Rejtő Ildikóval és Dr. Hegedűs Csabával beszélgetett. Rejtő Ildikó, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok tőrvívó elmesélte, hogyan kezdett el vívni és hogyan készült a világversenyekre. Édesanyja minden versenyre elkísérte, és sporttársai mindig irigykedtek rá, mert sosem izgult a versenyek előtt. Elmondta még, hogy sportkarrierje csúcsának tartja, hogy a Nemzet Sportolójává és a Halhatatlanok Klubjának tagjává választották. Dr. Hegedűs Csaba, olimpiai-, világ- és Európa-bajnok birkózó az 1972-es müncheni olimpián, a kötöttfogásúak 82 kilogrammos súlycsoportjában szerzett aranyérmet, amely történelmi siker, hiszen ez volt a magyar olimpiai csapat 100. aranyérme. Dr. Hegedűs Csaba élvezetes előadást tartott arról, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy valakiből olimpiai bajnok legyen. Megtudhattuk például, hogy a szekrényére kiírta: „Olimpiai bajnok leszek!”, így minden reggel, amikor felkelt, és amikor este lefeküdt, ez volt az első gondolata. Ezután Csillag Péter Junior Príma-díjas újságíró-történész, a Nemzeti Sport főmunkatársának előadása következett. Megtudhattuk, hogy a trianoni döntés után a határainkon kívülre szorult magyar sportolók hány érmet nyertek Romániának, Csehszlovákiának, Jugoszláviának és hány érmet szereztek Magyarországnak azok, akik határon túli magyarként Magyarországra költöztek. Az író mesélt arról is, hogy a magyar gyökerű határon túli egyesületeket hogyan próbálták ellehetetleníteni.
Az érdeklődők egy időszaki kiállítást is megtekinthettek, ahol tíz tablóképpel mutatták be Trianon és a sport kapcsolatát. A tárlat megnyitóján elhangzott, kevesen tudják, hogy Budapest rendezhette volna 1920-ban az olimpiát, de a történelmi események katasztrofális hatással voltak az addig felívelő magyar sportéletre, amelynek mégis sikerült megújulnia és a magyar identitás fontos kifejezőeszközévé válnia.
A színpadon fellépett még Herbály András, aki felidézte a betyárvilág hangulatát, különleges bűvésztrükkjeivel pedig a gyerekeknek szerzett feledhetetlen perceket. A délután során két zenés produkciót is láthattunk: az Island és a Dalinda zenekar adott koncertet. A színpadi műsorok mellett népihangszer-készítéssel, piros lábasos nosztalgiajátékkal és digitális karikatúrakészítéssel várták az érdeklődőket.
A Királyerdei Művelődési Ház immár kilencedik alkalommal rendezte meg a Múzeumok Éjszakáját, ahol a színpadi programok elsősorban a zenés szórakozás jegyében teltek. Fellépett az Island Rock Csepel TSE, Tuboly Bella, Kiss Réka és Őller Roland táncdal-fesztiválok hangulatát idéző produkcióval, a Thaelia Mosolya Hastánccsoport, az Endless River zongora-ének duó, valamint a Hungarikum Trió. A csepeli Jókutya Iskola bemutatója arról szólt, hogyan neveljünk helyesen négylábú kedvencünket például úgy, hogy egy múzeumba is magunkkal tudjuk vinni. A művelődni vágyókat több kiállítás is várta. A „Budapest 150” című kiállítást a 150 éves Budapest előtt tisztelgett, a Petőfi 200 című időszaki tárlat pedig Petőfi Sándor életútját elevenítette fel, valamint a Tamariska-domb alatti óvóhely is látogatható volt. A gyermekeket is számtalan program várták: airsoft, távirányítós autóverseny, népi körhinta, népi fajátékok, társasjátékok, óriásbuborék-fújó. A programok közül nem maradhatott el a már hagyománnyá vált közös szalonnasütés és a tűzzsonglőrök előadása sem.
Forrás: Csepel.hu
