Ismét állami vállalat a Malév

A Fidesz elszámoltatna

MTI, Origo, Mno.hu

Létrejött a megállapodás a Malév helyzetének rendezéséről, 95 százalékban állami tulajdonba kerül a Malév – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). A magyar állam több mint 25 milliárd forinttal emelt tőkét a cégben, a cél pedig nem kevesebb, mint hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Hétfőn eldőlhet, hogy a cégvezetésből ki marad, és kinek kell mennie.

Péntek este Oszkó Péter pénzügyminiszter, az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosa, az AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt. képviselői aláírták azt a dokumentumot, miszerint a Malév Zrt-ben a magyar állam szerez meghatározó, 95 százalékos tulajdont. A fennmaradt 5 százalékkal az AirBridge rendelkezik.

A pénzügyi tárca közleménye szerint a tulajdonosváltás a Malév tőkéjének leszállításával, és tőkeemeléssel megy végbe. A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta.

A tulajdonosváltás, a Malév helyzetének rendezése egy hosszú tárgyalássorozat eredménye. A magyar állam a megbeszélések során mindvégig arra törekedett, hogy az ország érdekei érvényesüljenek, biztosítsa a nemzeti légitársaság működőképességének fenntartását, s mindez úgy történjen, hogy a megállapodás megfeleljen a hazai és az uniós jogszabály követelményeknek – derül ki a közleményből.

Több mint 25 milliárd forint

A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. Az MNV Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállal 32 millió eurós garancia lehívását. A bank ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ugyancsak a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a pénzintézet kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja.

A magyar állam többségi tulajdonba kerülése lehetőséget teremt a társaság pénzügyileg stabil működésének megteremtésére. Ugyanakkor folytatni kell a társaságnál már megkezdett erőteljes restrukturálási programot, részint hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, másrészt, hogy az Európai Unió ne ítélje tiltott állami támogatásnak a magyar állami szerepvállalást.

Az iparági tanácsadó bevonásával folyó program célja, hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Ennek érdekében további kemény lépések várhatóak a társaság működésében, így többek között sor kerül a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások újratárgyalására, valamint a beszállítói szerződések újratárgyalására. A légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be.

A felszállás is veszélybe került

Pénteken az is felmerült, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor előfordulhat, hogy a Budapest Airport nem engedi felszállni a Malév gépeit Ferihegyről. A Népszabadság már ekkor azt írta, hogy ugyan nagyobb a remény a sikerre, mint korábban, de félő volt, hogy az orosz fél az utolsó pillanatban hátrál ki. A Budapest Airport a mostani közgyűlés eredményétől tette részben függővé, hogy engedi-e felszállni az eladósodott társaság gépeit.

A megállapodás nem hozott meglepetést abban az értelemben, hogy a magyar állam már eddig is jelezte, hogy tőkére konvertálná a vele szemben fennálló adósságot, amellyel gyakorlatilag 95 százalékos tulajdonra tenne szert a társaságban – épp ez történt péntek éjjel. Korábban az oroszoknak is hasonló tervei voltak, vagyis hogy tőkésítik a rájuk eső 30 millió eurót, de ez elmaradt..

Az orosz kitérő

A Malév privatizációjára 2007-ben került sor, amikor a 100 százalékban állami tulajdonban lévő légitársaságban az AirBridge vált meghatározó tulajdonossá. Az AirBridge többségi tulajdonosa két magyar magánszemély, kisebbségi tulajdonosa pedig Borisz Abramovics orosz üzletember lett. A privatizáció célja az volt, hogy a folyamatosan veszteségesen működő Malév számára új piaci lehetőséget, a tőkehelyzet javítását, és a működés hatékonyabbá tételét biztosítsa.

Magyarország uniós tagságával megszűnt annak a lehetősége, hogy az állam pénzügyi támogatással mesterségesen tartsa életben a légitársaságot. A befektetői elképzelések megvalósulását az időközben kialakult súlyos világgazdasági válság meghiúsította. A válság szerte a világon számos légitársaság csődjéhez vezetett. Így csődbe ment a Borisz Abramovics által Oroszországban működtetett légitársaság hálózat is. Borisz Abramovics AirBridge részvényei az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank birtokába kerültek. A privatizáció során a bank nyújtott finanszírozást és garanciát Borisz Abramovics részére. Az orosz üzletember pénzügyi ellehetetlenülését követően AirBridge részvényei zálogjog fejében a pénzintézethez, a Vnyesekonombankhoz kerültek.

Csak Martin Gauss marad?

Hétfőn a cég igazgatóságának üléseznie kellene, a napirenden a lap információi szerint az üzleti terv tárgyalása és hitelfelvétel is szerepel, de kérdés, megtartják-e az ülést. A Népszabadság úgy tudja ugyanis, hogy az állam az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági testületet is le kívánja cserélni, egyedül Martin Gauss vezérigazgató maradna az irányítótestületben. Ez esetben pedig a grémiumok nem hozhatnak szakmailag megalapozott döntést.

Forrás: Origo

A Fidesz elszámoltatna

A Fidesznek – kormányra kerülve – egyik első intézkedése lesz a nemzeti vagyont megkárosító privatizációs döntések, így a Malév-eladás körülményeinek tisztázása, a felelősök megnevezése és elszámoltatása – közölte a párt szóvivője szombaton.

Ki kell vizsgálni, miként fordulhatott elő, hogy néhány százmillió forintért eladták a nemzeti légitársaságot, majd rövid idő múlva az államnak vissza kell vennie úgy, hogy több tízmilliárdot tesz a cégbe az adófizetők pénzéből – írta közleményében Szijjártó Péter. Mint fogalmazott, a Gyurcsány-korszak elhibázott, káros privatizációs döntéseinek árát még sokáig fogja fizetni az ország, ezért nem lehet eltekinteni az alapos, törvényes elszámoltatástól.

A Pénzügyminisztérium péntek éjszaka azt közölte, hogy megszületett a megállapodás arról, hogy a Malév 95 százalékban ismét állami tulajdonba kerül. A tájékoztatás szerint a magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így az állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.

Forrás: Mno.hu

8 hozzászólás “Ismét állami vállalat a Malév” bejegyzésre

  1. Kérdőjel szerint:

    Engem csak két szám érdekelne:
    1. Mennyiért adták el 2007-ben?
    2. Mennyiért vásárolták vissza 2010-ben?

  2. Csepeli XXI szerint:

    200 millióért adták el és 25 milliárdért vásárolták vissza.
    “Szakértők” vagy gazemberek?Nem nehéz rá válaszolni.
    BKV-Malév-MÁV.

  3. Kérdőjel szerint:

    A legszomorúbb, hogy abból a 25 milliárdból 19 a tartozások kifizetésére megy. Hogy értsük: 19 milliárd nem lett befizetve adóra! Abban az időben, amikor legmélyebb volt ez az úgynevezett válság, és emberek váltak földönfutóvá a megemelkedett kamatok miatt.
    Az adót általában azután a pénz után fizetünk, ami nálunk bevételként, vagy értékként jelenik meg. Akkor ez az összeg hova lett?

  4. én szerint:

    Kinél van a különbözet?!

  5. nagyapó szerint:

    A MALÉV-nél „vezették” be a következő módszert. Kirúgták az igazgatóságból Kisst, megkapta a végkielégítést, risziztek, majd fél év múlva visszavették, ezután kirúgták Nagyot, megkapta a végkielégítést, risziztek, fél év múlva visszavették, majd jött a következő, és így tovább. Et-ak ! Hol a zsozsó?

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

  6. Vátesz szerint:

    Borisz Abramovics, Kiss Kálmán és Költő Magdolna
    Az Airbidge-ben az 51 százalékos magyar részesedés nagyobbik részét birtokló Kiss Kálmán határőr tábornok volt, aki – bírósági ítélet nyomán – azért vesztette el állását, mert többször is vám- és útlevél-ellenőrzés megkerülésével segített orosz és ukrán üzletembereknek Ferihegyen keresztül az országba bejutni. A magyar feleknek az AirBridge-ben leginkább a stróman szerep jutott, amit mi sem bizonyít jobban, mint Kiss Kálmán üzleti ténykedése. A tucatnyi cégben tulajdonos Kiss sertéstenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásai közül kettő ellen végrehajtást indított adótartozás miatt az adóhivatal.

    A kisebbségi magyar tulajdonos, Költő Magdolna még figyelemreméltóbb szereplője a privatizációnak. Már csak azért is, mert a Malév korábbi igazgatósági tagjaként (igaz, a magánosítás hivatalos bejelentése előtt lemondott a posztjáról) érdemi információkkal láthatta el az általa is jegyzett, nyertesnek kiszemelt céget. A versenyszférában több, a Resonator Kft. uralta cégcsoporthoz tartozó társaságban bukkan fel cégvezetőként vagy éppen tulajdonosként. A Resonator és a hozzá köthető cégek fő tulajdonosa pedig az a Szabó András, aki üzleti vállalkozásai mellett jó kormányzati kapcsolataival és annak eredményeivel büszkélkedhet – konkrétan Puch Lászlóhoz kötődő üzletemberként tartják számon. Az azóta a Közlekedési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárává avanzsált szocialista politikus neve többször is feltűnt a privatizáció során.

    Magyarországon minden magánosításnál előkerül a korrupciós szál, ám a Malév esetében túl sokan és túl sok konkrétummal tudtak szolgálni. A gyanút erősítette, hogy a politikusok mellett a szakma is alacsonynak tartotta a vételárat. A magánosítást a kezdetektől ellenző szakszervezetek pedig még egy lapáttal rátettek erre, amikor azt állították: az AirBridge egyik legnagyobb előnye, hogy az egyik politikai párt pénztárnoka favorizálja őket. Akkoriban pedig csak az MSZP-nek volt ilyen pozíciójú vezető tisztségviselő- politikusa. Költő Magdolna élettársa – Szabó András, aki a részben magyar állami tulajdonban lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. elnöke is – pedig az akkor éppen pénztárnokként dolgozó Puch Lászlóval tartott fenn és ápol máig is gyümölcsöző kapcsolatot. De más szálakon is találhatók üzleti kötődések a szocialista párttal. Az MSZP új, Jókai utcai székházát építtető és működtető két cég, a Horizont Zrt. és a Kipszer Zrt. közül az utóbbiban felügyelőbizottsági tagként is jelen van Költő Magdolna.

  7. Cantorid szerint:

    Csak már látnám azokat az elszámoltatásokat, de úgy tűnik ez megint csak kampányfogás volt a Fidesz részéről. Az persze igaz, hogy a korrupciós ügyeket sokszor elég nehéz bizonyítani, hisz résztvevőik úgy siklanak a jogszabályok és joghézagok között, mint az angolnák. A Malév-privatizáció viszont azt hiszem egyáltalán nem kérdéses: szépen átjátszották az oroszoknak a nemzeti légitársaságot, olyan viszontgaranciát vállalva, ami tisztességesen megkárosította a magyar államot. Az ember azt várná, hogy legalább valami “ejnye-bejnye” azért lesz, de semmi. Szereplői vígan élik világukat a hatalmas nyereség birtokában, készülve a következő “nagy dobásra”.

Itt lehet hozzászólni !