Csepel.info

Index

Bármennyire is meglepő, a világon az első ország, ahol a postai küldemények gyorsabb feldolgozása érdekében irányítószámot használtak, Ukrajna volt. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban 1932 végén vezették be a rendszert, de 1939-ben felhagytak a használatával.

1853-ban egyébként a német Thurn und Taxis Post is próbálkozott a települések számkóddal való jelölésével, de a postai hálózat gyors bővülése miatt a rendszer elvesztette jelentőségét. A világháborúk idején a tábori postaszolgálatok ideiglenesen alkalmaztak számrendszert, ami aztán csak az ötvenes évektől terjedt el világszerte. A legtöbb országban a szám a nagyobb postai körzeteket jelöli, de például az Egyesült Királyságban háztömb-, sőt utcaszinten is behatárolják az adott címet.

A legtöbb város nullára végződik

A nálunk bevezetett irányítószámok négyjegyűek lettek. A rendszerben Budapest kapta az 1-es, Pest megye a 2-es számot, a többit az óramutató járásával megegyező irányba növekedően a többi régió. A második számjegyek Budapesttől távolodva növekednek, az utolsó két jegy pedig már a legkisebb körzeteket jelöli.

A kerek ezres irányítószámú települések a következők:

1xxx Budapest

2xxx Szentendre

3xxx Hatvan

4xxx Debrecen

5xxx Szolnok

6xxx Kecskemét

7xxx Sárbogárd

8xxx Székesfehérvár

9xxx Győr

Mint látható, a kilenc településből nem mindegyik volt megyeszékhely, Hatvan, Sárbogárd és Szentendre sem, de mindhárman nagy postai csomópontnak számítottak. A megyeszékhelyek amúgy 00-ra végződő irányítószámot kaptak. Az egyetlen jelenlegi vármegyei jogú város, amelynek irányítószáma nem így végződik: Érd (2030). Ennek egyszerű a magyarázata, a település csak 1979-ben szerezte meg a városi címet, és 2006 óta megyei jogú város.

A rendszer bevezetésekor a 00 végződésű irányítószámokat az országos jelentőségű települések kapták, míg a kisebb városok általában 0-ra végződő irányítószámot. Persze itt is akadnak kivételek: például

Pilisjászfalu irányítószáma 2080, Bakonyszentkirályé 8430, noha egyikük sem város. Azóta sem. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évtizedben sorra osztogatták a városi címet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy amíg 1973-ban mindössze 83 városunk volt, ma már 348!

Ezért nem végződik 0-ra, többek között Budakalász, Diósd, Harkány, Kecel, Nádudvar, Pomáz vagy Tököl irányítószáma.

A legnagyobb városok, úgymint Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr minden városrésze önálló irányítószámmal rendelkezik. Ám nem mindegyik városrész követi a kerületi rendszert. A Margitsziget irányítószáma például 2013 után megváltozott, amikor is a XIII. kerülettől a főváros közvetlen irányítása alá került. De önálló irányítószámot kaptak az annak idején nagy levélforgalmat lebonyolító intézmények is, köztük a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, az országos napilapok vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

„Minden falu, minden város számot kapott a Postától”

A Magyar Posta a hetvenes évek elején nagy erőkkel kezdte népszerűsíteni az irányítószámokat. A reklámkampányban központi szerepet kapott az akkor 80 esztendős Siménfalvy Sándor karakterszínész, a Nemzeti Színház egykori tagja. Ő alakította azt a postás bácsit, aki – legalábbis a televízión keresztül – nap mint nap becsengetett a háztartásokba, emlékeztetve a nézőket az irányítószám feltüntetésére. Ugyanekkor lett a posta kabalafigurája az a holló is, amely túlméretezett csőrében levelet tart, Szilágyi Erzsébet történetét megidézve.

Nagyszabású előkészítő munka eredményeként két hónap múlva már a levelek 90 százalékára írtak irányítószámot a feladók. 1975-ben született döntés a Toshiba gépsor beszerzéséről, amely 1978. december 1-jén kezdte meg működését.

Magyarország Japán után a világ második országa volt, ahol a feldolgozóberendezés a kézzel címzett leveleken is képes volt felismerni az irányítószámokat.

a borítékokon lévő három piros vonal mellett.

Ma már csak számlalevél érkezik

A hetvenes évek óta sok víz lefolyt a Dunán, tovatűntek azok az évek, amikor a postásoknak plusz műszakokat kellett vállalniuk, mert a rengeteg karácsonyi, újévi üdvözletet éjszaka szortírozták.

Az internet fejlődésével töredékére csökkent a magánlevelezés, a feladott levelek, képeslapok száma. Napjainkban a napi mintegy másfél-két millió levél leginkább a szolgáltatóktól érkezik, azaz jobbára számlalevél.

Forrás: Index

This entry was posted on 2023. január 22. vasárnap at 12:10 and is filed under Érdekes, Történelem, Technika. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.