Csepel.info

Mandiner

Az energiaválság mindannyiunk életére hatással van. Az árak óriási mértékű emelkedésének következtében kénytelenek vagyunk jobban odafigyelni az energiafogyasztási szokásainkra.

Spórolni azonban nem csak a gáz- és áramfogyasztásunk csökkentésével tudunk, sokat segíthet az energiaszolgáltatókkal való elszámolásunk módjának racionalizálása is.

Érdemes-e változtatni az elszámolás módján?

Egyrészt, ha az ember eddig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem biztos, hogy a fogyasztási szokásaihoz ideálisan passzoló elszámolási formát használta, másrészt

az energiaválság következtében változó fogyasztási szokások miatt lehet, hogy megéri az elszámoláson is változtatni.

Megmutatjuk, miért, és hogyan, nézzük először a gázfogyasztást!

A magyar lakosság a kormány rendelete szerint 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között felhasználási helyenként az átlagfogyasztás mértékéig (63 645 megajoule/év, illetve 1729 köbméter/év) hatósági áron juthat földgázhoz. Az ezen felül elfogyasztott mennyiségért pedig úgynevezett „lakossági piaci árat” kell fizetnie.

A magyarországi energiaszolgáltatók alapvetően háromféle módon teszik lehetővé a gázfogyasztás elszámolását:

1. átalánydíj fizetésével vagy egyenletes részszámlázás szerint
2. hőmérsékletfüggő részszámlázás szerint
3. a valós fogyasztás bediktálása alapján

Az elszámolási formák azonban számos ponton eltérnek egymástól, elsősorban a fizetés ütemezését tekintve. A módozatok ugyanis eltérő mennyiségű hatósági áron számolt földgáz fogyasztását teszik lehetővé az egyes hónapokban.

Egyenletes részszámlázás és átalány

Az egyenletes részszámlázás azt jelenti, hogy az energiaszolgáltató minden hónapban (negyedéves elszámolás esetén háromhavonta) részszámlát küld az adott számlázási időszakra (ez nem feltétlenül azonos a naptári hónappal) meghatározott fogyasztásról.

Ez az egy évre meghatározott energiafogyasztás tizenkét hónapra vagy négy negyedévre egyenletesen elosztott hányada lesz.  Pontosabban ennek a gáz fűtőértékével (az előző két naptári év napi átlagából számítva) és az előző 20 év átlaghőmérsékleti adataival korrigált eredménye.

Az éves fogyasztást a szolgáltató határozza meg a korábbi fogyasztási adatok alapján, de fontos tudni, hogy ezt az energiafogyasztó bármikor átállíthatja.

Ezt akkor érdemes megtenni, ha a fogyasztási szokásaink a fogyasztási helyen korábban beállítotthoz viszonyítva érdemben változnak.

A szolgáltató emellett évente leolvasást végeztet, és a mérőállás alapján éves elszámoló számlát állít ki. (Amennyiben a leolvasás nem valósul meg, az éves elszámolás becsült mérőállás alapján történik). Az éves elszámoló számlán az előző évi leolvasás óta eltelt teljes időszakban mért fogyasztás ellenértékének és a részszámlák értékének különbözete szerepel.

Az átalánydíjas elszámolást azon többlakásos lakóépületek, társasházak esetén alkalmazza a szolgáltató, amelyekben, a fogyasztás mérése lakásonként nem megoldott, mivel az ingatlan egy mérőórával rendelkezik. Ez esetben a földgázért lakásonként, a lakás adottságai (mérete) és a beépített gázfogyasztó készülékek típusa alapján meghatározott átalánydíjat fizet a fogyasztó. A mérő nélküli fogyasztási helyeken (jellemzően főzési célú gázfelhasználás esetén) a mindenkor érvényes árrendelet szerinti átalánydíjat háromhavonta számlázza ki a szolgáltató.

Előnyei: kiszámítható, mert havi szinten egyenletes összeget kell fizetnünk, nem kell magasabb számlákkal tervezni a téli időszakra, kényelmes, mert nem kell odafigyelnünk a diktálási határidőkre és időt szánnunk a diktálásra.

Hátrányai: a rendszeres ellenőrzés hiányában a fogyasztó kevésbé van tisztában saját fogyasztási szokásaival, és amennyiben nem figyel oda, akár nőhet is a  fogyasztása, aminek következtében az éves elszámolásig akár többhavi mennyiségnek megfelelő többlet képződhet, amit egyszerre kell kifizetni. Ráadásul akkor is fizetnie kell, ha egyáltalán nem történik fogyasztás. (Ezt az összeget az éves elszámoláskor természetesen visszakapjuk, de a jelenlegi inflációs környezetben egyáltalán nem mindegy, hogy a mi pénzünk veszít az értékéből a szolgáltató zsebében, vagy az energiacégé a miénkben.)

Kinek érdemes ezt az elszámolási módot választania? 

• Elsősorban azoknak, akik életvitelszerűen az adott ingatlanban élnek, tisztában vannak a fogyasztási szokásaikkal, és akik havi szinten nagyjából egyenletes mennyiségű földgázt használnak, azaz jellemzően csak vízmelegítésre és/vagy főzési céllal teszik ezt.
• Azoknak, akik nem szeretnének havi szinten foglalkozni az elszámolással, és megfelel nekik, hogy állandó összeget fizetnek a gázfogyasztásért.
• Fűtési célú felhasználás esetén azoknak, akik megbízható, takarékosabb fűtési rendszerrel rendelkeznek, tudnak tervezni az energiaszükségletükkel.

Hőmérsékletfüggő részszámlázás

A hőmérsékletfüggő részszámlázás nagyban hasonlít az előző elszámolási módozatra. Ez esetben az energiaszolgáltató szintén  havonta küld részszámlát, de itt nem állandó mennyiséget számol el, hanem az előző évi fogyasztás, valamint a fogyasztó profilja alapján meghatároz egy jelleggörbét, és az év egyes hónapjaira ez alapján elosztott becsült értékre bocsát ki számlát.

Természetesen itt is van éves leolvasás alapján történő elszámolás, amely a korábban említettel megegyező módon korrigálja a becsült összegeket.

Az egyes felhasználói profilok meghatározása a gázfelhasználás célja szerint történik,

mivel ez alapján nagy eltérések vannak a gázfogyasztás havi eloszlásában.

Eszerint a vegyes – fűtési, vízmelegítési és főzési célú gázfelhasználás esetén az A, a csak fűtési célra fogyasztóknál a B, a kizárólag főzési célra történő gázfogyasztásnál pedig a C típusú jelleggörbe alapján meghatározott kulccsal súlyozva számol a szolgáltató.

A gázfogyasztó a saját profilját az energiaszolgáltatóval kötött szerződésben találja meg, és ezt a szerződés módosításával tudja megváltoztatni.

A hidegebb időszakokban az A és B profilú fogyasztók gázfelhasználása általában magasabb, ezért a szolgáltató az elszámolásnál a hőmérsékleti tényezőket is figyelembe veszi. 

A havi részszámlán szereplő mennyiséget tehát az előző évben mért tényleges fogyasztás 20 éves átlaghőmérsékleti adatokkal korrigált összege mellett, az egyes hónapokra vonatkozó fűtési hőmérsékleti tényezők határozzák meg.

Előnyei: Nagyjából a jellemző fogyasztás alapján kell fizetni, és amennyiben a hőmérsékleti adatokban, vagy a fogyasztási szokásokban nem történik érdemi változás, egy kiszámítható módszer. Egyenletes lakáshőmérséklet biztosítása esetén arányos a számlázás, és nem valószínű, hogy nagy meglepetés érhet minket az éves elszámoláskor. Továbbá kényelmes, mert nem kell a havi bejelentéssel foglalkozni.

Hátrányai: Bizonytalan tényezők is közrejátszanak a számlák összegében. Nem egyenletes a fizetendő összegek eloszlása.

Kinek érdemes ezt választania?

Azoknak, akik életvitelszerűen az adott ingatlanban élnek, azaz folyamatosan, és elsősorban fűtési célra használnak gázt, de nem szeretnének a havi bejelentéssel bajlódni, és nem zavarja őket, hogy nem feltétlen kiszámítható összegek szerepelnek a számláikon.

Diktálás

A harmadik elszámolási mód a „diktálás”, vagyis a havi mérőállásközlés szerint történő elszámolás. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a korábbiakhoz hasonlóan évente egyszer végez leolvasást, a fogyasztóval pedig az általa bejelentett tényleges fogyasztás alapján számol el. A mérőállások bejelentése ma már viszonylag egyszerű, hiszen

a szolgáltató honlapján, vagy a napjainkban már minden okostelefonra letölthető alkalmazáson keresztül is megtehetjük ezt.

Fontos, hogy amennyiben a felhasználó elmulasztja, vagy határidőn túl teljesíti a gázmérő-állás havi bejelentését, az adott hónapra megállapított részmennyiségről hőmérsékletfüggő részszámlát fog kapni a szolgáltatótól! Amennyiben pedig az elszámolási időszakon (éven) belül bármely három hónapban vagy két egymást követő hónapban nem, vagy határidőn túl jelenti be a mérőállást, a szolgáltató automatikusan átállítja éves hőmérsékletfüggő részszámlázásra a felhasználási hely elszámolási módját, és ezt követően csak ismételt nyilatkozatot követően lehet visszatérni a diktálás alapján történő elszámoláshoz.

Előnyei: A háztartás a tényleges felhasználás alapján fizet, azaz végeredményben a felhasználón múlik a számla végösszege. Segít megismerni és optimalizálni a fogyasztási szokásainkat, és időben korrigálni azokat amennyiben szükséges, vagy épp változtatni az energiaforráson.

Hátrányai: Folyamatos odafigyelést igényel, be kell diktálni a mérőállást, és tartani kell a határidőket. Az esetleges túlfogyasztást pedig azonnal ki kell fizetni, azaz előre fel kell készülni a váratlan helyzetekre.

Kinek érdemes ezt választania?

Elsősorban azoknak, akik fűtési célra használnak földgázt, és a fogyasztásuk nem állandó (nyaralók, vagy nem életvitelszerűen, folyamatosan használt ingatlanok esetén). Azoknak, akik tudnak előre tervezni, szeretnék, és képesek folyamatosan kontrollálni a fogyasztásukat, és nem okoz nekik problémát a váratlan helyzetek miatt előforduló magasabb számlák kifizetése.

De mi a helyzet a rezsicsökkentéssel?

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban bevezetett változások, azaz az átlagfogyasztásig és az átlagfogyasztás felett fogyasztott gáz árának eltérő meghatározása is befolyásolja a havi számlák összegét.

A „rezsicsökkentett”, azaz hatósági áron felhasználható gázmennyiséget a kormány éves szinten határozta meg, ám

havi részszámláinkon elszámolási módok szerint különbözhet a kedvezményes áron számolt gáz mennyisége.

A legegyszerűbb helyzetben az egyenletes részszámlázás alapján fizetők és az átalánydíjas felhasználók vannak, esetükben ugyanis a részszámlázási időszakra eső napok számával kell megszorozni az egy napra eső kedvezményes gázmennyiséget.

A hőmérsékletfüggő részszámlázás és a diktálás esetén bonyolultabb a helyzet, itt ugyanis az éves kedvezményes gázmennyiséget a szolgáltató nem egyenletesen, hanem a fogyasztási jelleggörbe, azaz a felhasználó korábbi átlagos fogyasztási görbéje szerint osztja el. Így a fogyasztó nyáron jellemzően kevesebb, télen viszont több gázt tud kedvezményes áron vásárolni.

Tehát, ha az előző évi gázfogyasztásunk 20 százalékát januárban fogyasztottuk el, akkor a következő év azonos időszakára az éves átlagfogyasztás 20 százalékának megfelelő mennyiségű energiahordozót, azaz 345,8 m³-nyi földgázt tudunk kedvezményes áron megvásárolni.

Van lehetőség megváltoztatni az elszámolási módot?

A felhasználó az éves elszámolási időszakon belül egyszer, a felhasználási helyére vonatkozó éves elszámoló számla kiállítását követően 30 napon belül változtathat az elszámolási módon, vagy kérheti a számlázás módjának (egyenletes részszámlázás, hőmérsékletfüggő részszámlázás vagy a felhasználó általi mérőállásközlés alapján történő számlázás) módosítását egyéb időszakban, azonban utóbbit kizárólag a szolgáltató hozzájárulásával teheti meg.

A lényeg a tudatos energiafogyasztás

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek alapján tehát

végeredményben mindenképpen a valós fogyasztásunkat fogjuk kifizetni, de nem mindegy, hogy milyen ütemezésben.

A fogyasztási szokásaink alapos feltérképezése az első lépés ahhoz, hogy megfelelő elszámolási formát válasszunk, és jól tudjuk tervezni az energiaszükségletünkkel, valamint annak költségeivel. Mindennek ráadásul egyéb járulékos előnye is lehet, hiszen felismerhetjük, mikor érdemes változtatnunk ezen és azt is, hogy ezt milyen módon tegyük.

Egy konkrét példa: amennyiben egy háztartás vízmelegítésre és főzésre is gázt használ, és az éves gázfogyasztása túllépi a kormányrendeletben szereplő átlagot, mindenképp érdemes megfontolni, hogy a vízmelegítést a jövőben egy éjszakai áramra kötött bojlerrel oldja meg, hiszen a többletfogyasztásért ugyanúgy egy összegben kell többet fizetnie, mint az elektromos vízmelegítőért, de a jelenlegi gázárak mellett utóbbi már középtávon is megtérül.

Ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy az éjszakai áram annyiban kényelmetlenséggel jár, hogy fix mennyiségű meleg vizünk van a nap bizonyos időszakaira, de mint fentebb említettük, ennek kisebb lehet a költségvonzata, valamint ez a vízzel való takarékoskodást is segítheti. Csakúgy mint az, hogy a gázzal történő melegítéssel ellentétben itt, nem kell várni a meleg vízre, elpazarolva az addig kieresztett hideget, és ez ráadásul kényelmesebb is. Arról nem beszélve, hogy az energiabiztonságunk is nagyobb, és az ország szempontjából is előnyös, ha kevesebbet fogyasztunk a közös gáztartalékból.

Teljesen más a helyzet azonban, ha a háztartás fával, vagy egyéb tüzelővel, esetleg árammal fűt, de van vezetékes gázbekötése is, mert ilyen esetben az átlagon belül maradva minimális összeggel ugyan, de olcsóbban jön ki, mintha árammal oldaná meg a vízmelegítést.

Fontos megjegyeznünk, hogy természetesen minden háztartás helyzete egyedi, de

az energiatudatosság mind a pénztárcánk, mind a környezetünk szempontjából nagyon fontos,

érdemes tehát alaposan megismerni, és optimalizálni az energiafogyasztási szokásainkat.

Forrás: Mandiner

This entry was posted on 2022. október 22. szombat at 21:20 and is filed under Életmód, Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.