Csepel.info, Origo
Noha a magyar „mirelit” szót valószínűleg mindenki ismeri, de talán kevesebben tudják, hogy a szó egy csepeli vállalat rövidítéséből keletkezett. A MIRELITE, több változás után, máig ismert márka a hazai boltokban, de a fagyasztott élelmiszerek piacán nemzetközi jelentőséggel is bír a gazdaságtörténetben.
A 19. századig a fagyasztott élelmiszerek szinte semmilyen szerepet nem játszottak az emberiség táplálkozásában. Ekkor azonban gyökeres fordulat állt be ebben, ugyanis a hűtési és fagyasztási eljárások fejlődésével elkezdődött a fagyasztott húsok és zöldségek globális kereskedelme. Az 1870-es években aztán Németországban megjelent az idővel (1901-es megjelenése után) a legelterjedtebbé váló hűtőgép (Linde), amely lehetővé tette a mesterséges hideg előállítását, újabb lendületet adva az iparágnak. Erre épülve később fokozatosan, de lehetségessé vált az, hogy az emberek a hagyományos hűtési eljárások helyett, hűtőszekrényekben, majd az 1918-ban először Detroitban bemutatkozó fridzsiderben (mélyfagyasztókban) tárolják az élelmiszert.
A magyar ezüstérmes fagyasztottélelmiszer-márka
Budapesten az 1896-ban alapított Magyar Élelmiszerszállító és Áruforgalmi Rt. építette fel az első hűtőházat 1906-ban.
A TÁRSASÁG EGYÉBKÉNT NEM CSUPÁN MAGYARORSZÁGON, DE EURÓPÁBAN IS AZ ELSŐ VOLT EBBEN, RÁADÁSUL GLOBÁLIS VISZONYLATBAN IS AZ ELSŐK KÖZÖTT SZEREPELT.
Ugyanakkor egészen az 1920-as évekig kellett arra várni, hogy az angol Clarence Birdseye szabadalmaztassa az élelmiszerfagyasztó berendezését, és egyúttal megalkossa az első fagyasztottélelmiszer-márkát, Birdseye néven. Ez lett a világ első ilyen élelmiszer-termékcsaládja.
A TÖRTÉNELMI EZÜSTÉRMES MÁRKA A KATEGÓRIÁBAN AZONBAN MAGYAR VOLT: A MIRELITE, AMELYNEK KÖSZÖNHETŐEN MEGHONOSODOTT HAZÁNKBAN A „MIRELIT” SZÓ IS.
A fagyasztott élelmiszerek nemzetközi népszerűségének is van azonban magyar vonatkozása.
AZ 1930-AS ÉVEKBEN UGYANIS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ KERTÉSZ IMRE KIDOLGOZTA A FAGYASZTÁS ELŐTTI ELŐFŐZÉS MŰVELETÉT,
amelynek döntő szerepe volt az enzimek okozta káros hatások megakadályozásában. Ennek is köszönhető, hogy az 1930-as években az USA-ban megindult a gyorsfagyasztott élelmiszerek nagyüzemi, ipari gyártása, támogatva ezzel a rohamosan gyarapodó lakosság élelemmel való ellátást.
Elsők között a világban
A MIRELITE a “Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite Terméke” elnevezés kezdőbetűiből képzett mozaikszó. A felvidéki Diószegen épített hűtőipari gyár működése 1943-ban indult meg, de akkor a termékei még a Frigelite márkanevet viselték. A MIRELITE márkanév 1945-TŐL JELENT MEG.
Az 1943-as gyorsfagyasztó üzemben Dr. Török Gábor kutatásai és tervei alapján dolgoztak a fagyasztási technológiával, lehetővé téve a nagybani élelmiszerfagyasztást, mutatja be a márkanév alatti termékek értéktárba vételi kérelme. A háború után aztán a tulajdonosok a csepeli szabadkikötő területén folytatatták a munkát, ugyancsak Dr. Török Gábor vezetésével, aki 1955-ben megkapta a Kossuth-díjat – melyet akkor még a tudomány és a művészetek terén, valamint a termelőmunkában végzett kiemelkedő teljesítményért ítéltek oda.
Az évek során a MIRELITE márka a magyar fagyasztott élelmiszerek szinonimájává vált, és így terjedt el a „mirelit” szó is.
KÖZBEN AZ ÁLLAMOSÍTÁSOKAT KÖVETŐEN A MÁRKA (1948-49-TŐL) A BUDAPESTI HŰTŐIPARI VÁLLALAT (BHV) ALÁ KERÜLT, ÉS EKKOR KAPTA MEG AZ ISMERT ESZKIMÓS LOGÓJÁT.
A BHV egyébként a gyorsfagyasztott termékeinek egy részét kezdetben Globus márkanév alatt forgalmazta.
Az 1950-es években a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet (KOHIKI) igazgatója Dr. Török Gábor volt, akinek az irányítása alatt a KOHIKI nemzetközi mércével is magas színvonalon folytatta a munkát. A szervezet kutatói több száz publikációval támogatták a magyar gyorsfagyasztói iparág fejlődését.
Később, 1963-ban a hét gyárral létrejött Hűtőipari Országos Vállalat, majd 1976-tól a Magyar Hűtőipari Vállalat folytatta a MIRELITE termékek gyártását. 1970-től aztán a hűtőipar exportjogot kapott a Magyarországon gyártott gyorsfagyasztott árukra, ami szintén arra utalt, hogy a magyar termékek nemzetközi viszonylatban is megállták a helyüket.
A hűtőipar felívelése
A 20. század második felében a hűtőipar Magyarországon is jelentős felívelésnek indult, amiben komoly szerepet játszott a MIRELITE márka is.
1949-ben félkész fagyasztott ételekből még csupán 23 féle, 1974-ben már 43 féle létezett.
A készételek terén az 1950-es években már nagy mennyiségben állítottak elő pörköltféléket, 1976-ra pedig egyre nagyobb számban jelentek meg hús és körítéssel variálható ételek.
KÖZBEN A TERMELÉS FOLYAMATOS NÖVEKEDÉSE AZT EREDMÉNYEZTE, HOGY AZ 1950-ES ÉVEK 1-2 EZER TONNÁS SZINTJÉRŐL A VOLUMEN 1980-RA FELMENT EGÉSZEN AZ ÉVI 90 EZER TONNÁS SZINTRE
– melynek nagyjából a fele külföldi exportpiacokra került.
A rendszerváltástól napjainkig
1988-ban az önállóvá vált cégek mindegyike felvette a MIRELITE nevet, de ezt később elhagyták, és saját márkaépítésbe fogtak. 1993-ban jogilag csak a csepeli gyár vitte tovább a MIRELITE márkanevet. 1994-ben a MIRELITE Csepel frissítette a márkalogóját, azonban a vállalat 2009-ben csődbe ment.
A FELSZÁMOLÁS ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN A 100 SZÁZALÉKBAN MAGYAR TULAJDONBAN ÁLLÓ A MIRSA PEST MEGYEI HŰTŐIPARI ZRT. VÁSÁROLTA MEG A MÁRKÁT 2010-BEN,
ezt követően a cég MIRELITE MIRSA Zrt. néven működött tovább.
A MIRELITE MIRSA Zrt. napjainkban három gyárban (Albertirsa, Miskolc, Domoszló) állítja elő a 100 százalékban Magyarországon termesztett zöldségek és gyümölcsök felhasználásával készült termékeit, illetve a félkész és a húsos termékeket – mely termékek összesen 67 országba jutnak el.
Forrás: Origo
