Népszabadság
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter elrendelte a dunakeszi tőzegláppal kapcsolatos főfelügyelőségi határozat minisztériumi felülvizsgálatát, hogy megállapítsa, jogszerű volt-e az eljárás és a döntés.
Lapunk korábban egy megdöbbentő videó miatt már foglalkozott a dunakeszi tőzegláp ügyével. Most itt a folytatás, ezúttal a Népszabadságtól.
Mint ismeretes, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megsemmisítette az elsőfokú hatóság döntését, mely szerint lápnak minősül a szóban forgó terület. Az ügyben bírósági eljárás van folyamatban, és számos természetvédelmi civil szervezet is petíciót nyújtott be a környezetvédelmi tárcához ez ügyben. A minisztérium célja, hogy több oldalról megalapozott szakértői vélemény alapján szülessen döntés arról, hogy az adott terület természetvédelmi szempontból lápnak minősül-e és így a törvény erejénél fogva védett-e.
Korábban megírtuk, hogy két nemzeti park is állást foglalt a lápjelleg mellett és meghatározta annak kiterjedését, de az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) nem fogadta el ezeket, kiküldte saját szakértőjét, aki – a helyiek szerint – nem is a láp területén vett mintákat, majd kimondta, hogy ott nincs láp, ezért megszüntették a terület védettségét. Ezt követően fordult a Levegő Munkacsoport a Pest Megyei Ügyészséghez, arra kérve a hivatalt, hogy az OKTVF jogerőssé vált másodfokú határozata ellen nyújtson be óvást.
Az általunk is bemutatott videó
„Nem kezdhet építkezést, illetve nem készíthet elő semmilyen efféle tevékenységet az Auchan üzletlánc menedzsmentje a dunakeszi láp területén és annak védőzónájában az ombudsmani ajánlás kiadásáig” – 2009 december közepén erről adott ki közleményt Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek országgyűlési biztosa.
Január végén egy még nagyobb tekintélyű szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya kelt a láp védelmére. A tudósok szerint a dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a lápokra vonatkozó kritériumoknak, hiszen a terület jelentős részét egész éven át víz borítja és az év nagy részében a vízzel nem borított területek talaját is átitatja a víz. A terület nagy részén lápi életközösségek uralkodnak, amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, vagy a rekettyefüzes lápcserjés.
Forrás: Népszabadság
Ennek továbbra sincs semmi köze Csepelhez, csak a hangulatkeltésre jó… 🙁
Szia Áron! :))
“Lexon:
2010. február 11. 10:04-kor
Ennek továbbra sincs semmi köze Csepelhez, csak a hangulatkeltésre jó… “-A hülye kerület saját kárán tanul. Az okos kerület, más kárán tanul…döntsél, hogy miköze Csepelnek ehhez a hirhez…/dönts okosan/…
“A terület mellett a tsz tőzegbányászatot folytatott, a kibányászott gödrökben feljött a víz, csodálatos élővilág alakult ki, ahová gyerekként nagyon szerettünk kijárni. Ennek azonban sajnos vége lett, ugyanis a 70-es években megjelentek a horgászok és ezt a csodálatos tőzeges, lápos területet birtokba vették, a benne lévő lápi kultúrát megsemmisítették. Először azt hittem, hogy a web oldalakon megjelent hír a horgászokról szól és végre valakik megleckéztetik őket.
Kimentem a helyszínre és akkor láttam, hogy tévedtem, nem róluk szól ez a történet. Ezért úgy döntöttem tájékozódom kik a felhívás aláírói. Megdöbbenéssel láttam, hogy a MÁV Sporthorgász Egyesület is szerepel köztük, akik tönkre tették a Dunakeszi tőzegtavak közel 40 ha-os területét.”
http://dunakeszilap.blog.hu/