Csepel.info

Index

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó, tehát a lényegi részét. A költségvetés duplán rosszul jár. Egy egyszerű törvénymódosítással visszahozható a lakóingatlanok utáni vagyonadó is, de ez a politikai táncrendtől függ.

Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit – mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész tehát hatályban marad, azokat nem kifogásolta a testület.

A kilenc tagú Alkotmánybíróság egyhangúlag törölte el a lakások, üdülők után kivetett vagyonadót. Itt a határozat.

Az AB-nek nem önmagában a forgalmi adózással és a vagyonadó-törvény által előírt önadózással volt problémája – ismertette a döntés hátterét Sereg András. A törvény azt írta elő, hogy a lakóingatlan tulajdonosa állapítsa meg a lakásának, üdülőjének forgalmi értékét, és ez alapján döntse el, hogy kell-e adót fizetnie vagy sem. Az APEH azonban öt éven belül jogosult lenne más forgalmi értéket megállapítani, és ha az adóalany által bevallott értékhez képest az APEH által megállapított érték tíz százaléknál nagyobb mértékben eltér, akkor az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki. Ám még ha jogszerűen jár is el minden fél, akkor is előfordulhat, hogy becslésenként 30-40 százalékkal eltér a lakás értéke. Így pedig az adózó egyoldalúan viseli a kockázatokat, és jogbizonytalansághoz vezet a szabályozás – magyarázta az AB sajtófőnöke. Ezért semmisítette meg az AB a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.

A visszamenőleges eltörlés azt jelenti, hogy a január 1-jén hatályba lépett, a lakóingatlanokra vonatkozó részt semmisítették meg. Mivel eddig egyetlen egy adóalany esetében sem járt le adóbevallási és -befizetési határidő, és mindenki arra várt, hogy az ígéretnek megfelelően az első, február 25-i határidő előtt döntést hoz-e az AB, ezért a lakóingatlanok adójával potenciálisan érintett magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, cégeknek semmi teendőjük nincs.

A költségvetés rosszul jár, ceteris paribus

A döntés a költségvetési szempontból is igen érdekes. A parlament úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy egyrészt bevezette a vagyonadót, másrészt pedig a törvény végén rendelkezett a tételes eho eltörléséről. A vagyonadóból 50 milliárd forint bevételre számított a kormány, ám a tételes eho eltörlése ennél valamivel nagyobb bevételkieséssel, körülbelül 60-70 milliárd forint kieséssel járt volna.

Ha az AB a teljes vagyonadótörvényt megsemmisítette volna, akkor a költségvetés még jól is járt volna, hiszen az egyenleg nem romlott volna 10-20 milliárd forinttal. Ám mivel az AB csak a lakóingatlanos részt semmisítette meg, a tételes eho eltörlése érvényben marad, így a költségvetés egyenlege a döntés miatt durván 60-70 milliárd forinttal romlik (a vízi, légi járművek és a nagy teljesítményű autókból alig számított bevételre a kabinet).

Ám kérdés, hogy a kormány mit lép az AB határozatára válaszul, attól függ ugyanis az államháztartási hatás.

Hogyan tovább?

Több kimenetel is lehetséges. A kormány dönthet úgy, hogy az egyenlegrontó hatást ellensúlyozandó zárolásokat hajt végre a költségvetésben.

A másik verzió szerint a vagyonadó-törvényt alkalmassá lehet tenni arra, hogy az AB legközelebb ne kifogásolja. Az AB nem a teljes törvényt törölte el, hanem csak egy részét, így pedig törvénymódosítással a hiba kijavítható lenne.

Mivel az AB határozata értelmében lényegében azt kifogásolta a testület, hogy tíz százalékos eltérést még tolerál a törvény, ám a lakás értéke becslésenként 30-40 százalékkal is eltérhet, ezért ha a tolerálási küszöböt ennél magasabbra tenné a jogalkotó (tehát mondjuk 50-60 százalékos eltérést sem büntethetne bírsággal az APEH), akkor már nem biztos, hogy az AB mai döntése és indoklása alapján az alaptörvényt sértené az újraformált jogszabály.

De hogy ezt meg lehet-e tenni, az politikai akarattól és a parlamenti táncrendtől is függ. A parlament februárban két ülést tart, azok normál esetben nem elegendők arra, hogy módosítsanak egy törvényt. (Egy törvénymódosítást vagy törvényjavaslatot 4-6 hét alatt lehet a parlamenten keresztülvinni.) Ám ha a Házszabálytól való eltérést megszavazzák a képviselők, akkor egy nap alatt is ki lehet javítani a kifogásolt részt. Ez azonban két tényezőn is bukhat: a Házszabálytól való eltéréshez a képviselők 80 százalékának támogató szavazata kell, márpedig a Fidesz többször jelezte, ellenzi a vagyonadót és kormányra kerülése esetén eltörli. Másrészt, van rá esély, hogy a kampány hevében a szocialistáknak sem hiányzik egy támadási felület, amelyet a vagyonadó és annak esetleges visszahozás jelent, így lehet, hogy ők sem nagyon forszírozzák az ügyet, hanem inkább hagyják a süllyesztőben a vagyonadót.

Forrás: Index

This entry was posted on 2010. január 26. kedd at 17:55 and is filed under Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.