Csepel.info

A vakcinaszállítmányok igazságos elosztása mellett szólalt fel hat uniós tagállam, nevezetesen Ausztria, Csehország, Bulgária, Szlovénia, Lettország, később pedig Horvátország is csatlakozott a kezdeményezéshez. A felsorolt államok kormányai levélben szólították fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy tárgyalják újra az oltóanyagok szétosztását az Európai Unió tagállamai között.

„Az elmúlt napokban tudomásunkra jutott, hogy a gyógyszergyárak oltóanyag-szállítmányait az egyes uniós tagállamokban nem egyenlő alapon osztják el, azaz nem lakosságarányosan kapjuk meg a vakcinákat”

– áll az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőinek címzett levélben.

Az osztrák média által közzétett üzenet szerint azt kérik a politikusok, hogy az uniós szervek lakosságarányosan juttassák el a megfelelő mennyiségű vakcinát az egyes országokba. Eközben egy tisztviselő bejelentette, hogy március 25-re és 26-ra terveznek egy csúcstalálkozót a járványhelyzet kezelésével kapcsolatban, melyre mind a 27 tagállam képviselőit várják. Egyes feltételezések szerint az ügyet ekkor tárgyalhatják meg.

– Ha az elosztás így folytatódna a továbbiakban is, az minden bizonnyal egyenlőtlen bánásmódot eredményezne, amit meg kell akadályoznunk. Mind a 450 millió európainak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy nyárra minden visszatérhessen a normális kerékvágásba

– mutatott rá Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki szintén egyetért azzal az állítással, miszerint Brüsszel nem lakosságarányosan osztja szét a vakcinákat. A politikus Máltát említette példaként, amely háromszor több vakcinához juthat júniusig, mint Bulgária.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke elismerte, hogy valóban történtek hibák a koronavírus elleni oltóanyag beszerzésében Brüsszelben, hozzátette azonban, hogy a tagországok is hibáztak. A holland szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című német lapban közölt interjúban kifejtette, hogy tragédiát okozott volna, ha a tagállamok nem a közös vakcinabeszerzést választják, mert ha egyedül a gazdasági erő határozza meg a hozzáférést, akkor egyes országok nem jutnak hozzá a szérumhoz. Timmermans szerint probléma lenne – és nem csak a szegényebb országoknak –, ha csak a leggazdagabb tagállamok engedhetnék meg maguknak a vakcinavásárlást. A politikustól továbbá megkérdezték, hogy nem szegénységi bizonyítvány-e az Európai Uniónak, hogy gyorsabb az oltási kampány a közösségből éppen kivált Nagy-Britanniában. Erre viszont csak annyit válaszolt, hogy majd térjenek rá vissza április végén, ugyanis úgy véli, a mérleget a világjárvány végén kell majd megvonni.

– Akkor láthatjuk majd, hogy miben tévedtünk, és mit tettünk helyesen, egyelőre pedig arra kell összpontosítani, hogy egész Európa oltóanyaghoz jusson

– fűzte hozzá az Európai Bizottság alelnöke.

Az Európai Bizottság pedig közleményt adott ki válaszul a hat tagállam által benyújtott levélre. Eszerint a legigazságosabb megoldás valóban az, ha lakosságarányosan és a fertőzöttségi mutatók figyelembevételével osztják el a beérkező vakcinaszállítmányokat. A testület azonban tagadta, hogy ők más módon jártak volna el. Kihangsúlyozták, hogy miután a tagállamokba megküldték a népességszámnak megfelelően kiosztott oltóanyagokat, már a kormányok feladata, hogy az oltási kampányt hogyan építik fel.

„A rugalmas elosztásról szóló döntés alapján súlyosabb járványhelyzetben lévő tagállamok több adaghoz juthatnak hozzá, ha más kormányok nem igénylik a rájuk eső mennyiséget”

– áll az Európai Bizottság válaszában, hozzátéve, hogy a kormányok feladata lenne megoldást találni arra, ha vissza akarnak térni az eredeti, lakosságszámon és a fertőzöttségi adatokon alapuló vakcinaelosztási tervhez.

Origo, Magyar Nemzet