Bár a rekordpótdíj nőtt, a pótdíjazások száma évről-évre csökken: így blicceltek a budapestiek 2020-ban

BKK, Mr.Gabee, Csepel.info

2015 óta minden évben csökken azoknak az utasoknak a száma, akiket a BKK ellenőreinek pótdíjazniuk kell, mert érvényes jegy, bérlet nélkül veszik igénybe a közlekedési szolgáltatást.

Az okok – azon kívül is, hogy a 2020-as év a járványhelyzet miatt példátlan visszaesést jelentett – sokrétűek: a BKK néhány éve szigorúbban lép fel a bliccelőkkel szemben, hatékonyabbá tette a jegyellenőrzést és a pótdíjazási eljárásokat is, 2019-ben több száz új munkavállaló felvételével kultúraváltást hajtott végre az ellenőrzési folyamatokban, ezek a változások pedig visszaköszönnek az utasok hozzáállásában is. A legnagyobb, 2020-ban befizetett pótdíj összege sajnos ismét rekordot döntött.

A fővárosban közlekedők döntő többsége becsületesen megvásárolja az utazáshoz szükséges jegyet, bérletet. Ugyanakkor minden évben vannak olyanok, akik nem csupán érvényes jogosultság nélkül utaznak, de a pótdíjazással járó kötelességeiket, felszólításokat is figyelmen kívül hagyják.

A bliccelők száma az elmúlt időszakban évről-évre csökkent: 2020-ban 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei, ami az öt évvel ezelőtti adat mintegy egyharmada: 2015-ben a jegyvizsgálóknak még 364 ezer közlekedő adatait kellett felvenniük. Az érvényes jegy és bérlet nélkül közlekedők számának kiugró visszaesésében 2020-ban természetesen jókora szerepet játszott a járványhelyzet és az ahhoz kapcsolódóan példátlan arányban visszaeső utasszám. Pozitív, és a pandémiás helyzettől független, trendszerű változás, hogy a pótdíj kifizetésére egyre többen választják a helyszíni kiegyenlítés lehetőségét: közvetlenül az ellenőrnek fizetve a 16 ezer forintos pótdíj összege 8 ezer forintra mérséklődik. A pótdíj helyszíni rendezését választók száma 2015 óta közel a duplájára, 49 ezerről 88 ezerre emelkedett, a növekedő tendenciát csak 2020-ban állította meg az utasok számának pandémiás helyzet miatti visszaesése.

Sajnos negatív rekordról is beszámolhat a BKK: 2020-ban ismét nőtt a legnagyobb, ténylegesen teljesített pótdíjbefizetések összege. A jogi eljárásokat követően a legborsosabb, egyösszegű befizetés 2 797 400 forintra rúgott, amelyet 14 végrehajtási eljárásból, 65 pótdíjazási eset alapján érkezett be a társasághoz. Dobogósnak minősül még egy 6 végrehajtási eljárás és 45 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 865 135 forintos, valamint egy 7 végrehajtási eljárás és 93 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 541 317 forintos befizetés.

De miért javulhatnak még a pótdíjazással kapcsolatos statisztikák?

A Budapesti Közlekedési Központ még 2015-ben döntött úgy, hogy felülvizsgálja a korábbi évtizedek pótdíjazási gyakorlatát és szigorúbban lép fel a jegy és érvényes bérlet nélkül utazókkal szemben. Ezzel párhuzamosan hatékonyabbá tette az ellenőrzést és a pótdíjtartozási eljárásokat is. A szigorúbb követeléskezelésnek köszönhetően évente több tízezer fizetési meghagyást és végrehajtási eljárást indít a BKK azokkal szemben, akik jegy és bérlet nélkül veszik igénybe a közösségi közlekedési szolgáltatásokat. 2015 és 2020 között a BKK már több mint 200 ezer fizetési meghagyást és több mint 146 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett a nem fizető utasokkal szemben a jogos pótdíjkövetelések érvényesítése érdekében.

Jelentős kultúraváltást eredményezett a jegyellenőrzésben, hogy 2020 nyara óta a BKK több száz új munkavállaló felvételével külső vállalkozó helyett immár saját hatáskörben látja el a metróbejáratoknál történő jegyellenőrzést. Az új munkatársak kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy – a főváros frissülő járműállománya és az új szolgáltatások bevezetése mellett – az ügyfélkezelés minősége és kultúrája is folyamatosan javuljon. Az udvarias, minden esetben segítőkész és segíteni is tudó új ellenőr kollégák láthatóan növelik az utasok bizalmát, elégedettségét, biztonságérzetét. Utóbbira jó példa az a tavalyi eset, amikor a Deák Ferenc téri metróállomáson egy ellenőr szerezte vissza annak a hölgy utasnak a mobiltelefonját, amelyet egy óvatlan pillanatban egy férfi utas vett ki a kezéből, majd megpróbált elszaladni vele. Korábban sok kritika érte a BKK-t az ellenőrök idegennyelv-tudásának hiánya miatt; az új munkatársak felvételekor ezért előny, ha a jelentkező nemcsak magyar nyelven tud megszólalni. Ennek egy kevésbé nyilvánvaló előnye is van: sok hazai utas próbálkozik azzal, hogy angolul, németül, oroszul beszélve próbál kibújni pótdíjazás alól; kollégáink beszámolója szerint ezek az utasok rendkívül meglepődnek, amikor az ellenőr ugyanazon a nyelven válaszol nekik.

Az utasok jegy- és bérletvásárlási hajlandóságához jelentősen hozzájárul, hogy a BKK egyre több autóbuszjáraton vezeti be az első ajtós felszállási rendszert. Ezeken a járatokon a járművezető az utasok felszállásakor ellenőrzi, hogy rendelkeznek-e érvényes jeggyel, bérlettel, utazásra jogosító okmánnyal. A BKK a jövőben újabb vonalakra is kiterjeszti majd az elsőajtózást, hiszen a tapasztalatok szerint a rendszer jelentősen hozzájárul a bevételek növekedéséhez, ezáltal a szolgáltatások fejlesztéséhez is.

A pótdíjügyek gyors rendezését segíti a helyszíni pótdíjbefizetés lehetősége; ezt az alternatívát, ahogy fent leírtuk, évről-évre többen választják. Mivel korábban sokszor csak azon múlott, valaki él-e a lehetőséggel, hogy volt-e nála elegendő készpénz, a BKK 2019 óta arra is lehetőséget biztosít, hogy az ellenőrnél bankkártyával fizesse ki a 8 ezer forintra mérsékelt pótdíjat.

A pótdíj gyors befizetése a legjobb megoldás

Nem csak a BKK-nak, hanem az utasnak is az az érdeke, hogy minél előbb rendezze a kiszabott pótdíjat. Bár a 8 ezer vagy a 16 ezer forintos kezdeti összegek elsőre soknak tűnnek, ennek ellenére nem éri meg halogatni a befizetést. A szigorított követeléskezelési módszerek miatt a pótdíjazott utasok egyértelműen akkor döntenek a legjobban, ha minél hamarabb rendezik a jegyellenőrök által kiállított sárga csekket. Nem érdemes abban reménykedni, hogy a pótdíjtartozás elévül, ugyanis a BKK, ha kell, bíróságra viszi az ügyeket. Az eddigi pótdíjazási polgári pereket több mint 90 százalékában a BKK nyerte, ezekben az esetekben törvény szerint a pótdíj összegén kívül a per valamennyi költsége is a pótdíjazott utasra hárul.

A BKK ugyanakkor továbbra is igyekszik ügyfélbarát módon eljárni a pótdíjbefizetésekkel kapcsolatban, ezért lehetőséget biztosít a csekkes befizetésen kívül, az összeg banki átutalására, illetve a számlavezető bankfiókokban történő befizetésre. Ennek keretében fizetési emlékeztetőket küld ki, akár több havi részletfizetést is biztosít a pótdíjazottak számára.

Budapesti Közlekedési Központ

4 hozzászólás “Bár a rekordpótdíj nőtt, a pótdíjazások száma évről-évre csökken: így blicceltek a budapestiek 2020-ban” bejegyzésre

  1. kormánypárti szerint:

    Az álláskeresők (hajléktalanok, segélyesek, valódi munkanélküliek, stb.) ingyen bérletszelvényt kapnak a BKV pénztárban, ha igazolást hoznak a munkaügyi központtól. Így egyrészt jogszerűen veszik igénybe az utazási szolgáltatást és nem vegzálják őket, másrészt nem kell vesződni egyértelműen behajthatatlan követelések tömegével.

  2. zsák krumpli szerint:

    Budapest fizeti a befolyó adók 40%-át, s ennek töredékét kapja vissza az államtól! Fizesse az állam a BKK költségvetését, s legyen ingyenes a budapesti tömegközlekedés! Mi fizetjük Orbán meg a sleppje fizetését is, s rakjuk a seggük alá az Audi A8-asokat!

  3. kormánypárti szerint:

    Jó lenne, de az ingyenesség miatt megnövekedő utasforgalom miatt bővíteni kéne a járműparkot, több sofőr kéne, értelemszerűen több járműszerelő, forgalomirányító, és más háttérmunkások, több üzemanyag fogyna, stb. Ez a BKK jelenlegi költségvetésének a többszöröse.

  4. zsák krumpli szerint:

    kormánypárti! “Fizesse az állam a BKK költségvetését, s legyen ingyenes a budapesti tömegközlekedés!” mondatban nincs benne hogy a mostani költségvetését fizesse! Tehát fizesse azt ami szükséges! A budapestiek sem egy fix adót fizetnek az államnak, hanem az aktuális gazdasági teljesítmény után kivetett adókat! Budapest termeli meg a magyar GDP 40 %-át, ami után fizetünk az államnak mindenféle jogcímen adókat, hát az állam is nyúljon a zsebébe! A stadionok csak viszik a pénzt, s mégis százmilliárdokat költ rá az állam! Budapest sokezer milliárd adót fizet, állja már belőle az állam a BKK költségvetését!

    Ráadásul sajnálja a Lánchíd felújítására a 6 milliárdot, holott Orbán “munkahelyére”, a Karmelita Kolostor környezetére újabb 84 milliárdot adott! Normális ez az ember?

    Mennyibe kerül egy budapesti polgár éves BKK bérlete? Hol van ez az Orbán Gárpár sandhursti kiképzésére fordított 40 millió forinttól? Vagy ő egyenlőbb bármelyik budapesti polgárnál?

Itt lehet hozzászólni !