Csepel.info

A VEKE kártalanítást követel

Index, Mno.hu

Vasárnap este négyórás megbeszélés után megegyezett a BKV és a sztrájkbizottság, tehát véget ér a hat napja húzódó sztrájk, ami megbénította Budapest közlekedését. A hétfői üzemkezdettől visszaáll a rendes menetrend. A szakszervezetek megkapták, amit kértek.

Hétfőn 0 óra 0 perckor visszaáll minden az eredeti állapotába a BKV-nál, a dolgozók pedig nekiállnak a járművek felkészítésének, hogy üzemkezdetre rendben ki tudjanak állni a buszok és a villamosok.

A sztrájk a szakszervezetek győzelmével végződött, hiszen tulajdonképpen megkaptak mindent, igaz, egyelőre nem a kollektív szerződés keretein belül. Megkapták a 6000 forintos meleg étkezési utalványt (ami átváltható internetutalványra), a 45 ezer forintos év végi pulykapénzt, megmaradt a 3-3 százalékos járulék hozzájárulás. A BKV viszont kikötötte, hogy a bér és béren kívüli juttatások összege nem haladhatja meg 2010-ben az 59 milliárd forintot, azaz plafont szabtak a kifizetéseknek – értesült az Index.

A szakszervezetek egyelőre csak felfüggesztették a sztrájkot, véglegesen akkor fejezik be, ha aláírják a kialkudott kollektív szerződést – közölte Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője, írta a Független Hírügynökség. Kocsis István szerint már hétfőn vagy kedden aláírhatják a kollektív szerződést.

A január 12-én kezdődött BKV-sztrájk apropója az év végén lejárt kollektív szerződés volt. A közlekedési vállalatnak sikerült megállapodni a szakszervezetekkel a béremelés 13 százalékos mértékéről, azonban egy hét alatt sem közeledtek az álláspontok arról, hogy a 3 százalékos nyugdíj- és egészségpénztári támogatás (a régihez hasonlóan) az új kollektív szerződésbe is bekerüljön-e. A munkavállalók értelemszerűen ezt szeretnék. Megmerevedtek a frontok az év végi, 45 ezer forintos étkezési utalványok tekintetében is.

A sztrájk előzményeként a buszsofőrök pár napig sajátos vadsztrájkot tartottak: a kollektív szerződés hiányára hivatkozva műszakkezdéskor szigorúan számon kérték a járművek üzembe állásához szükséges műszaki feltételeket. Így akár egyetlen kiégett utastéri izzó is elegendő volt ahhoz, hogy buszsofőr ne álljon ki a járművel.

Ennek eredményeként a megszokottnál több százzal kevesebb busz közlekedett, és nyilatkozatháború tört ki a BKV menedzsment illetve a szakszervezetek között. A BKV végül úgynevezett szuperellenőr-csoportokat rendelt ki a garázsokba, hogy kiderítse, valós indokokra hivatkozva tagadják-e meg a sofőrök a buszok vezetését.

A hivatalos sztrájk már nemcsak a buszokat érintette: a vonalak nagy részén megritkultak, olykor egyáltalán nem közlekedtek a villamosok, és időnként a trolik is akadoztak. A budapesti tömegközlekedés lényegében összeomlott, aki tehette, autóval közlekedett. A BKV vezetése és a szakszervezetek mindennap tárgyaltak, de megállapodni nem sikerült. A felek kölcsönösen kompromisszum-képtelenséggel vádolták egymást, és a BKV folyamatosan azt hangoztatta, hogy korábbi ajánlatával elment a pénzügyi lehetőségei határáig.

A sztrájkoló BKV-dolgozók kitartását fokozták az elmúlt hónapok híradásai, amelyek szerint a vállalat vezetői szintjén kiterjedt volt a korrupció. Ugyanez a sztrájk közmegítélésében is megnyilvánult, az utasok a felmérések szerint elsősorban a BKV vezetését tartják felelősnek a kialakult helyzetért.

Forrás: Index

A VEKE kártalanítást követel

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) hétfő hajnalban kiadott közleményében úgy fogalmazott: súlyos vereséget szenvedtek az utasok és a közösségi közlekedés ügye az elmúlt héten. Vitézy Dávid elnökségi tag szerint a kialakult helyzetért a városvezetés, a kormánybiztos, a BKV-menedzsment és az egymással is háborúzó szakszervezetek is felelősek, ezért felszólítja mindegyiküket, kérjenek bocsánatot az utazóközönségtől, az adófizetőktől és teljes mértékben kártalanítsák őket.

Az egyesület arra szólítja fel a BKV-t, hogy a havi bérletek érvényességét az elmaradt szolgáltatás napjainak számával hosszabbítsák meg, az éves bérlettel rendelkezőknek pedig 2011-ben ezzel arányos kedvezményt biztosítsanak. Álláspontjuk szerint kártalanítani kell minden olyan munkáltatót is, aki a sztrájk miatt bizonyíthatóan súlyos többletköltségekbe verte magát és bizonyíthatóan kárt szenvedett, például elvesztette állását.

A VEKE felszólította a városvezetést, hogy a Fővárosi Közgyűlés januári ülésére terjesszék be a februártól esedékes, értelmetlen és káros, további utasvesztést eredményező tarifaemelés visszavonását, mert, mint írják: az utasoknak nincs szakszervezetük, nem tudnak sztrájkba lépni, azonban az elmúlt időszak eseményei után itt az ideje, hogy a város egy ilyen gesztust tegyen „a BKV erkölcsi, műszaki lezüllése” és a hosszú üzemszünet után a bérletüket még mindig megvásárló utazók felé.

A VEKE a közleményben követeli a sztrájktörvény módosítását is, mivel szerintük a közszolgáltatások körébe sorolt közösségi közlekedésnél garantálni kell az elégséges szolgáltatás biztosítását, mely az üzem jellegzetességei miatt a kibocsátott teljesítmény legalább 50 százaléka kell legyen, ágazatonként és területenként.

A közlekedési egyesület a főpolgármestert és a BKV vezetését arra szólítja fel, hogy közösen tegyenek egyértelmű, konkrétumokat tartalmazó kötelezettségvállalást a legrosszabb állapotú autóbusz és trolibusz típusok helyett megbízható minőségű, komfortos új járművek beszerzésére, továbbá az alkatrészellátás zavartalan biztosítására és a megfelelő létszámú karbantartó szakember felvételére.

Forrás: Mno.hu

This entry was posted on 2010. január 17. vasárnap at 09:51 and is filed under Civil szervezetek, Csepel, Közlekedés. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.