888
“Ha annak idején a Trianoni békeszerződést Orbán Viktor tárgyalja az Antant országok felét Magyarországhoz csatoltatta volna” – írta Kubatov Gábor a közösségi oldalán Orbán Viktor brüsszeli győzelme után.
A fél magyar média felhördült a Fidesz pártigazgatójának mondatán. Pedig
diplomáciai értelemben az, amit Orbánék elértek az európai parlamentben, arra csak nagyon ritkán akad példa.
Bár Magyarországon politikai szimpátia alapján ítélik meg ezt is, mint mindent, érdemes azért időnként a valósággal is tisztában lenni. Erre utalt a nem éppen a jobboldalhoz sorolható Róna Péter közgazdász is a baloldali televíziós- és rádiós újságíró, Bolgár György Megbeszéljük című műsorában.
Már a baloldaliak is belátják, hogy Orbán Viktor győzelmet aratott és történelmet írt Brüsszelben.
Persze nem Gyurcsányék, de tőlük mondjuk nem is várta volna senki…
Az interjúból részletet közlünk:
Róna P.: Amit most Orbán Viktor Brüsszelben elért, az talán csak Talleyrandnak az 1814. évi bécsi kongresszuson aratott diplomáciai sikeréhez fogható, amikor nem sokkal Napóleon veresége után visszaállította Franciaország helyét az Európai politikai rendszerben.
Bár a létrejött megállapodás 2. cikkelye megerősíti az elkötelezettséget az európai értékek iránt, ezt azonnal megcáfolja azzal, hogy az értékek sérelme csak abban az estben orvosolható, ha a sérelem az EU pénzügy érdekeit csorbítja.
Bolgár Gy.: Dobrev Klára szerint viszont ezt úgy kell értelmezni, hogy az EU pénzügyi érdekei akkor is sérülnek, ha egy országban nincs médiaszabadság, vagy az igazságszolgáltatást a kormány a saját uralma alá hajtja.
R. Ugyan. Teljesen világosan kiderül a szövegből, és abból, ami elhangzott a tárgyalások alatt és után, hogy
Mert ha igaz lenne, miért kellett volna a szövegbe egyértelműen beírni, hogy csak azokkal a tételekkel fog ez a mechanizmus foglalkozni, amelyek a pénzügyi érdekeket sérti?
B. No de az eredeti megállapodás, amit nem most alkudott ki Orbán Viktor, ugyanezt a pénzügyi érdeksérelmet helyezte a középpontba, ezektől tette függővé a jogállami eljárásokat is.
R. Ez nem így van! Az eredeti megállapodásban nem volt benne, amit a mostani megállapodás kimond, vagyis, hogy a mechanizmus csak akkor alkalmazható, ha tényleges és közvetlen sérelem keletkezik a kifogásolt cselekedet és az EU pénzügyi érdekei között. Ezért ez a mechanizmus a gyülekezési-, a szólás-, a sajtó- a vallásszabadság, stb. védelmére, vagyis politikai kérdésekre nem alkalmazható. Ráadásul, amíg a kilátásba helyezett pénzügyi támogatásokat megvonják, annyi lépcsőn kell átmenni, annyi mindennek kell történnie, hogy a gyakorlatban a szankciók érvényesítésére aligha kerül sor.
B. Annak ellenére sem, hogy 25 tagország szerint kell egy ilyen mechanizmus, egy ilyen szabályrendszer?
R. Brüsszelben most nem kevesebb történt, mint hogy az EU vezetői, az unió legbefolyásosabb országai, élükön Németországgal, feladták az értékalapú közösség létrehozásának nagy álmát, és létrehoztak egy olyan szervezetet, amely a szuverén országoknak nem érték-, hanem érdekközössége, és ez az érdekközösség kizárólag gazdasági kérdésekre szorítkozik.
Orbán Viktornak sikerült megvalósítania azt, amit a britek szerettek volna kilépésük előtt.
Nem vitatták, hogy az EU nagyszerű vámunió és gazdasági közösség, de kifogásolták, hogy politikai értékeket akar behozni a tevékenységébe. Az unió Orbán Viktor igényének teljes mértékben helyt adott,
nem értem Dobrev Klára mire alapozza véleményét.
Az új mechanizmus jogilag nem, de gyakorlatilag a 7-es cikkely helyébe lép, és az orvoslási mechanizmust leszűkíti a pénzügyi sérelmekre.
B: Akkor hagyjunk fel minden reménnyel?
R. Igen.
Arról van szó, hogy Németországnak egyáltalán nem érdeke, hogy Közép-Európában létrejöjjön egy szabad, liberális, virágzó értékközösség.
Inkább az az érdeke, hogy Közép-Európa biztosítsa számára az olcsó munkaerőt, amivel a német nagyipar meg tudja tartani nemzetközi versenyképességét.
hogy miképp viszonyul Nyugat-Európa Magyarországhoz, Lengyelországhoz, és a térség többi országához.
Bennünket 30 éven keresztül átvertek, és nem vettük észre, miről van szó. Orbánnak esze ágába nincs kiléptetni Magyarországot a EU-ból, lemondani a gazdasági előnyökről, a pénzről, de teljesen szabad kezet akart kapni a politikai területen. Ismétlem: a brüsszeli megállapodással Orbán újradefiniálta az Európai Unió lényegét: értékközösségből csinált egy érdekközösséget.
A teljes műsort itt hallgathatják meg, a fenti beszélgetés 32:17-től kezdődik.
Forrás: 888
Aki azt hitte, hogy az európai kapitalizmus az intézményein keresztül (ld. EU) a”dolgozó nép” javait kívánja szolgálni, az józanodhat, a csodavárásnak vége.
Az EU a gazdaság szereplőinek kívánt tágabb piacokat biztosítani, nem a kisemberek kedvéért jött létre.
Merkel hülye lenne saját gazdasági szereplőivel a határainkon belüli történések miatt szembemenni, amikor tökéletes gazdasági partnerei vagyunk.
A kritikusok is elismerhetik, hogy EU belépésünk óta országunk is jelentős fejlődésen ment keresztül.
Arról nem is szólva, ha belföldi jogviták miatt elvonnák az EU-s pénzeket, annak rövid időn belül – ütőképes ellenzék hiányában- anarchia lehetne a vége. Kinek hiányzik?
Mi lesz 2020 után az elmúlt napok következtében?
Semmi. Minden mehet tovább.
Hát igen, most már ideje lenne hatályon kívül helyezni a Trianon törvényt is, mert elavult. Gyurcsányi nagyon kártékony politikai szereplő, akitől valahogy meg kell szabadulni.
kormánypárti, igazad van, de ez nem fog megtörténni.
Legalább is a gránitba vésettbe hiába írtátok be, hogy besorozható lehetek, én nem erre esküdtem fel, az esküm meg még él.