Éppen a kormány hozta nehéz helyzetbe az önkormányzatokat
Hírszerző
Csomagról csomagra fogynak az önkormányzatok lehetőségei
A szocialisták a többségében fideszes önkormányzatok eladósodottságára építkezve próbálják megkérdőjelezni a Fidesz kormányzóképességét. A Hírszerző körképe alapján úgy tűnik, hogy pártszimpátiától független az adósságállomány nagysága. Szocialista városvezetők is elismerik: a fejlesztéseket csak adósságokból lehet finanszírozni, a központi támogatások pedig jelentősen, közel 200 milliárddal csökkentek.
A választási kampányra készülve a szocialisták az önkormányzatok eladósodását bemutatva próbálják lejáratni a Fideszt. A hétvégén megfogalmazott szocialista üzenet lényege: aki nem tud egy várost irányítani, az hogyan tudna egy országot? A Fidesz városvezetőinek alkalmatlanságát a települések eladósodottságával bizonyítani nem lesz egyszerű, ugyanis sok hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással eladósodott szocialista vezetésű település is van.
“Vannak olyan kisközösségi vezetők, akik a minél rosszabb, annál jobb elvet vallják. Oly mértékben adósítják el az általuk vezetett közösséget, hogy az összességében már a Magyar Köztársaság, vagyis közös céljaink megvalósítását is veszélyezteti… Az az érzésünk, hogy valaki kiadta a parancsot: el kell adósítani az önkormányzatokat, hiszen minél rosszabb, annál jobb, mert ezzel is ronthatunk az ország, a kormány megítélésén” – mindezt Molnár Albert szocialista országgyűlési képviselő fejtette ki tavaly ősszel a parlamentben.
Nem értenek egyet a polgármesterek a stratégiával
Az MSZP a fenti elképzelést előrángatta, és a hétvégén erre építkezve negatív kampányt indított, azt hangoztatva: aki kicsiben nem tudja irányítani az országot, annak nagyban sem fog menni. Szabó Zoltán szocialista képviselő szerint, aki nem képes arra, hogy a gazdasági válság idején az önkormányzatokban megoldja a gazdálkodási és pénzügyi nehézségeket, annak mindez a kormányon sem fog sikerülni. (Az MSZP külön honlapot is indított “Így kormányoztok ti” címmel az eladósodott Fidesz-önkormányzatok bemutatásáról.)
Nem attól válik valaki alkalmatlanná, hogy regnálása idején eladósodott az önkormányzat – mondta a Hírszerzőnek Nyíregyháza szocialista polgármestere. Csabai Lászlóné szerint a fideszes politikusok között is vannak alkalmas és alkalmatlan polgármesterek, ahogy a szocialisták között is. Az eladósodásról annyit mondott: a sokat fejlesztő nagyvárosok adósodtak el, függetlenül attól, hogy melyik párt vezeti őket. Nyíregyháza nettó hitelállománya meghaladja a 12 milliárd forintot, jelenleg 1,5 milliárdos a hiány, ezért újabb hitelfelvételt terveznek, miközben az idén és jövőre befejeződő fejlesztések összértéke 30 milliárd forint körül van.
Szeged szocialista polgármestere sem ért egyet a szocialisták stratégiájával. Botka László a Hírszerzőnek úgy fogalmazott: nem ismer két egyforma önkormányzatot, ezért az általánosítás mindenképpen csúsztatás. “Minden önkormányzati vezető joggal mondhatja, hogy a támogatások csökkentése eladósodáshoz vezet.” Szeged ebben az évben 70 milliárd forintból gazdálkodhat, a város nemrég 2,5 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, miközben a városban megvalósuló fejlesztések összértéke 100 milliárd forint is lehet – mondta a politikus, aki szerint a nagyvárosok be tudják gyűjteni a fejlesztésekhez szükséges forrásokat.
Mint mondta, a megyei önkormányzatok kötvénykibocsátása aggasztó, hiszen nincs adókivetési joguk és ingatlanvagyonuk sem, így könnyen bajba kerülhetnek a törlesztéssel. Sok település fölöslegesen nyúlt a kötvénykibocsátáshoz, mert a fejlesztések finanszírozására a kamattámogatott, devizaalapú MFB-hitelek jobb (olcsóbb) alternatívát jelentettek – mondta Szeged vezetője.
2008-ig a kötvénykibocsátás volt olcsóbb Esztergomnak, addig ugyanis az MFB-hitel a kamattámogatás ellenére sem érte meg a városnak – mondta lapunknak Knapp János, Esztergom fideszes alpolgármestere. A politikus szerint minden olyan önkormányzat, amelyik meg akarta tartani szolgáltatásait, külső forrásokhoz kellett hogy nyúljon. A város egyébként működési hitelt még nem vett fel, de a helyi adók nagyobb része megy működési kiadások finanszírozására 2006-tól. Esztergom éves költségvetése közel 20 milliárd forint, az éves adósságszolgálat, amit a kötvénykibocsátás után kell fizetni, egymilliárd.
Knapp szerint az önkormányzatok azért vannak nehéz helyzetben, mert az elmúlt években a normatívák (állami támogatás) nem volt inflációkövető, az áfa még tavaly öt százalékponttal nőtt és a gazdasági visszaesés miatt a bevételek is csökkentek.
A helyben maradó személyi jövedelemadó is csökkent 2007-től az addigi 10 százalékról 8 százalékra, igaz, hogy közben a normatívan elosztott rész 30-ról 32 százalékra emelkedett. (A Fidesz kormányzása idején egyébként 20-ról 5 százalékra csökkent a településeknek átengedett szja lakhelyen maradó része.)
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerint a megyei önkormányzatok azért bocsátottak ki kötvényeket, mert ők vannak a leginkább magukra hagyva az intézmények üzemeltetésében. Ebben az évben a megyei önkormányzatok támogatása 370-380 millió forinttal csökkent, a normatívák nem nőttek, de az áfa és az infláció igen – sorolta az eladósodás okait Gémesi György. A fideszes gödöllői városvezető szerint a közszolgáltatások 70-80 százalékát a települések látják el Magyarországon, de ugyanazt a színvonalat kevesebb pénzből nem lehet tartani.
Gyenesnek feleannyi pénze marad fejlesztésre
Vagy feladatokat kell visszavenni, vagy pluszforrásokat kell adni – mondta a Hírszerzőnek Gyenesdiás független polgármestere. A balatoni települése éves egymilliárd forintos költségvetéséből tavaly 200 millió iskola-felújításra ment, a maradék kétharmada állami, egyharmada helyi forrásokból jött össze. A költségvetés 80-85 százalékát kötelező feladatok ellátásra költötték, nagyrészt bérek kifizetésére és intézmények üzemeltetésére.
A települést érzékenyen érintette az idegenforgalmi adó (vendégéjszakánként 300 forint) állami normatívájának csökkentése. Eddig a turisták által befizetett 300 forintokat 600 forinttal egészítette ki az állam, a kiegészítés azonban 300 forintra csökkent. A 300 forintokból keletkező éves bevétel 14 millió forint, de a támogatáscsökkentés miatt ezt az állam már nem 28 millió forinttal, hanem csak 14 millióval egészíti ki. A szociális és egyéb központi normatívák 21 millió forinttal csökkentek, tehát a település összesen 35 millióval kevesebből gazdálkodhat.
Ez nem is tűnik soknak, azonban a kötelező feladatok ellátásán felül a költségvetésnek 60-70 millió forintja marad fejlesztésekre, ennek a pénznek a 35 milliós támogatáscsökkenés a felét elviszi, így jóval kevesebb marad a település fejlesztésére – panaszolja a településvezető – miközben a közszolgáltatások díjai igen magasak, az áramszolgáltató például közel 40 százalékkal emelte a közvilágítás árát. Gál szerint “a jól tejelő tehenet kellene etetni”, tehát a dinamikus fejlődésre képes településekre kellene többet áldozni a közösből.
A főváros XI. kerületének polgármestere, a szocialista Molnár Gyula szerint az az önkormányzat, amelyik idén is a szolgáltatások tavalyi szintjét szeretné fenntartani, 10-15 százalék többletforrást kell hogy előteremtsen, vagy kénytelen leépítésekbe kezdeni. Molnár is megerősítette a Hírszerzőnek: az újabb és újabb feladatokhoz nem rendelnek forrásokat, ami adósságba hajtja az önkormányzatokat.
Az önkormányzatokra egyébként évente durván 3000 milliárdot költünk, az adósság 800 milliárd körül van, amit 100-150 önkormányzat hozott össze, a többi ugyanis hitelképtelen. Az adósság több mint fele pedig nem a vidéki településekhez, hanem a liberális vezetésű Budapesthez kötődik.
Akkor mégis hogyan vészelik át ezt az évet a települések?
A Költségvetési Tanács (KT) az idei büdzsétervezet őszi értékelésében az önkormányzatokról azt írta: az önkormányzatok egy részének jelentős mennyiségű likvid eszköz (550-600 milliárd forint) áll rendelkezésére, amelyet saját belátása szerint használhat fel. Ez lehetőséget teremt arra, hogy egy-két éves időtávon semlegesítsék a központi kormányzat kiadáscsökkentő lépéseinek hatását.
A KT számításai szerint az idei költségvetési törvényjavaslatban (ami azóta már törvényi erőre emelkedett) az önkormányzati szektor támogatása 197 milliárd forinttal csökken a 2009-re várthoz képest, ami három tényezőből adódik össze. A tervezet szerint a települések bruttó támogatása 120 milliárddal csökkent; a központi kormányzat nem engedi át az önkormányzatoknak a munkáltatói járulékcsökkentés nyomán keletkező bérköltségcsökkenést; demográfiai okokból, illetve a korábbi reformlépések miatt is csökkentek a különféle normatívák.
Forrás: Hírszerző
Csepelen ezt azzal sikerült megfejelni, hogy 9 milliárdért eladták a kerület szabad földterületének kétharmadát, nem csináltak semmit, de a hiány marad 3 milliárd.
Ha nem gondolnám, hogy hová ömlött a pénz, azt írnám, hogy gratulálok idióták. De ezt nem tudom megtenni, mert ezek nem idióták, és csak a vakok nem látják, hogy nem is a kerület fejlesztése volt a cél. Csepelen abszolut többsége van az MSZP-nek, mi a lótúró akadályozta őket?
Semmi nem akadályozta őket. Épp ezért vannak bajban a csepeli lejáratókampányuk megszervezésével. Ahol 16 éve ők uralkodnak, ott nehéz a Fideszre mutogatni.
Ha a Fidesz elkezd országos szinten a csepeli helyzettel és ügyekkel ellenkampányolni, akkor a szocik országosan a parlamenti küszöb alá esnek. 🙂
Persze ez csak poén. Egy országgyűlési kampánynak nagyrészt nem az önkormányzatokról kell szólnia. Egy normálisnak nevezhető országban…
Botka László is csak dumál, közben meg Zanzibárba jár üdülni! Közben persze meg lefele folyik a Tisza…?
Most mondta a Hír tv, hogy szolgélati autóján, amit közpénzből financírol utazott haza a reptérről! Ezeknek minden ráfér a képükre? Ez is csak poén persze!
A Lumpen Mónikának köszönhetően tönkretették z önkormányzatokat, és most az mszmp pofázik a leghangosabban, igen, ők hozták nehéz helyzetbe öket!
Akkor most miről vitatkozunk?
Felőlem a Botka annyiszor, és akkor utazik ahova akar, ha majd megkereste a rávalót, lopni könnyebb volt a mi / adófizetők/ pénzéből ne urizáljon, és ne is hazudjon, bár ez mint a az összes mszmps-nek nem megy!