Kvassay Jenőnek és Sajó Elemérnek állítanának emlékművet

Csepeli Hírmondó

Csepel képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött arról, hogy támogatja a Kvassay Jenő és Sajó Elemér emlékhelyének létesítését. Az önkormányzathoz Molnár Sándor, a Kvassay Jenő Baráti Társaság képviselője fordult.

A társaság azt szorgalmazza, hogy Kvassay Jenőnek és Sajó Elemérnek állítsanak emlékhelyet egyelőre pontosan nem meghatározott helyen, de lehetőleg a Kvassay-zsilip közelében. A két kiváló vízügyi szakember jelentős érdemeket szerzett egyebek között a Kis-Duna szabályozásában.

A Kvassay Jenő Baráti Társaság az egykori Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola korábbi tanáraiból, diákjaiból, vízügyes dolgozókból és családtagjaiból verbuválódott. Fő tevékenysége az iskola szellemének megőrzése és a természetjárás. Az intézményben átszervezések kezdődtek 2000-ben, majd a fővárosi közgyűlés 2007-ben jogutóddal megszüntette. Az iskola udvarán álló Kvassay Jenő mellszobrát az őrbottyáni Kvassay Jenő Általános Iskola elé helyezték át. A jeles vízügyi mérnök az őrbottyáni temetőben nyugszik, és szintén itt helyezték végső nyugalomra Sajó Elemért. Sírjuknál minden évben megemlékezést tartanak.

Kvassay Jenő (1850-1919) nevéhez fűződik a vízjogi törvény megalkotása, valamint az Országos Halászati Felügyelőség és a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megszervezése. Kezdeményezte a balatoni kikötők és a Csepeli Nemzeti Szabadkikötő megépítését, szorgalmazta a dunai vízi közlekedés fejlesztését és a Soroksári-Duna szabályozását. Róla nevezték el a Duna szétágazásánál megépített Kvassay-zsilipet. Sajó Elemér (1875-1934) Kvassay utódjaként a magyar vízügyi szolgálat vezetője volt. Számottevő szerepe volt a soroksári Duna-ág rendezési munkáiban. Irányította a Kvassay-zsilip építési munkálatait, és a csepeli szabadkikötő igazgatóságának helyettes vezetője volt.

Molnár Sándor érdeklődésünkre elmondta, hogy civil kezdeményezésüket támogatja a Magyar Hidrológiai Társaság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke, valamint Kvassay Jenő és Sajó Elemér családjának leszármazottai. A Közép-Duna-völgyi Igazgatóság tervében szerepel, hogy Sajó Elemérről neveznék el az épülő, új tassi zsilipet. A két vízügyi mérnök emlékművének végleges helyét még nem jelölték ki, de a legjobb megoldás az lenne, ha a Kvassay-zsilip szomszédságában, a csepeli oldalon állítanák fel. Ezen a területen jelenleg építkezések folynak, a közelben fog állni az új atlétikai stadion. A környéket teljesen átépítik, parkosítják, a Kis-Duna két oldalát gyalogos és kerékpáros híddal kötik össze. Egyelőre keresik a szponzort, aki az emlékmű elkészítését finanszírozza.

cs. a.

5 hozzászólás “Kvassay Jenőnek és Sajó Elemérnek állítanának emlékművet” bejegyzésre

  1. Horváth János szerint:

    Nem lesz sok egy kicsit a szobrokból?

  2. Hozzászóló szerint:

    A köztéri szobrok -amennyiben igényesen lettek kivitelezve- növelik a kerület szépségét. A stadion előtti labdarúgó hírességek szobra is ilyen. A parti sétányon Kolonics György szobra már nem, azt egy, az anatómiával sem tisztában lévő alkotó készítette. Szóval, ha egy hozzáértő, elismert referenciával is bíró művészt bíznak meg az alkotás megvalósításával, az ártani nem árthat, csak javíthat a kerület küllemén és a kultúra barátainak lelkületén.

  3. Horváth János szerint:

    Hát, ha valakinek fontosabb a külcsín, mint a belbecs.

  4. Hozzászóló szerint:

    Fején találta a szöget, János. Belbecs nélkül nem létezik külcsín. De milyen belbeccsel tud dicsekedni a csepeli bal(fék)oldal?

  5. Horváth János szerint:

    Én nem jelenteném ki ilyen sommásan, hogy belbecs nélkül nincs külcsín, legfeljebb nem
    ugyanazt tartjuk becsesnek. Ugyanez vonatkozik a 3. mondatra is, aki egy-két szemét
    alapján ítél meg egy csoportot, attól tárgyilagos vélemény nem várható.

Itt lehet hozzászólni !